Rákos Vidéke, 1908 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-05 / 1. szám
Vili. évfolyam. Rákosszentmihály, 1908. vasarnap, január 5. 1. szám. RÁKOS VIDÉKE TflRSflDflLrtl'és KÖZQflZbflSrtGI HETILAP R Cj Új RflKOSSZENTnihfiLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENT MIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET. A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK 31 IN DEN VASAK NAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre ........................8 kor Fél évre...............................4 « Negyed évre..........................2 « EGY ES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 20 fillér. Na$y-Budapest. Irta: dr. Harrer Ferencz. A «Rákos Vidéke» bőven ismertette annak idején a főváros hatóságának azt a tervét, mely a szomszédos községek beolvasztásával a N agy-Budapest megalkotását czélozta. Á főváros tanácsa, mint azt annak idején közöltük is, egyik legkiválóbb tisztviselőjét, Harrer Ferencz dr. tanácsjegyzőt.bizta meg az előzetes adatok gyűjtésével. Harrer dr. most igazán nagyszabású és pompásan megirt tanulmányban számol be kutatásának eredményéről. A rendkívül érdekes tanulmány a főváros hivatalos kiadványaként megjelenő «Városi S z e m 1 e» czimü folyóirat első számában látott napvilágot. Az alábbiakban a «V á- rosi Szemle» nyomán közöljük Harrer dr. tanulmányát, mely csak úgy hemzseg a bennünket legközelebbről érdeklő fontos adatoktól s másrészt azért is rendkívüli módon érdekes ránk nézve, mivel adatokkal illusztrálva és tudományos apparátussal bizonyít számtalan olyan tételt, amelyet a «Rákos Vidéke» ezen a helyen évek óta következetesen hangoztat. A nagybecsű munkálat közlésével bizonyára kiváló örömet szerzünk t.. olvasóinknak. A munkálat több közleményre terjedő közlését a következőkben kezdjük meg: I. A nagy városok fejlődésének sajátossága, hogy társadalmi életük átcsap a szomszédos községekre. AAinden város környékén a szerepel, melyet élelmi szükségletei kielégítésében neki juttat és avval, hogy viszont ipari szükségleteit ellátja, már gazdaságilag magához fűzi. A társadalmi összetartozás szorosabb szálai szövődnek azonban a városi lakosságnak a szomszédos községekbe való kitelepülésével és a községeknek ennek nyomában járó városiasulásával. E folyamatot, — mely különösen a nagyvárosok jelentősége — megindítják egyfelől a nyaralók, másfelől az olcsó telekáraktól kicsábitott gyártelepek; erősbitik a nyaralóhelyeknek a közlekedési eszközök tökéletesedésével állandó lakóhelyekké alkalmassá válása, a városban foglalkozását űző népességnek egyrészt ez okból, másrészt a városi lakás- és élelmiszerdrágaságtól, a nagy közterhektől való szabadulás vágyából eredő kitelepedési törekvése, a kitelepült gyáraktól vonzott alkalmazottak, iparosok és kereskedők; betetőzi pedig a községek törzslakosságának a betóduló nagyobb életigényü népességhez való átidomulása. És a nagyvárosi lakosságnak a szomszédos községekbe való kivándorlása bekövetkezik már olyankor, amikor még a terjeszkedésre a város határán belül is áll rendelkezésre terület, aminek különösebb okai: a szomszédos községeknek a városi külső területtel szemben rendszerint előnyösebb közlekedési és közélelmezési viszonyai, kedvezőbb parczellázási feltételei, enyhébb építkezési szabályai és nemkevésbbé a beépítetlen városi telkekkel való spekuláczió, A nagyvárosok társadalmi életének ez az alakulása szükségképen felvet egy közigazgatási problémát: a társadalmilag összefüggő községeknek köz- igazgatási összekapcsolását. A környékbeli községek a várossal való közigazgatási összekapcsolásának módjai s egyúttal fejlődési fokozatai a következők : 1. valamely közös érdekű közigazgatási feladat, pl. egy csatorna építés megoldására egyes esetben való együttműködés; 2. valamely közös érdekű közigazgatási feladat megoldásának intézményes biztosítása, mint pl. a fővárosi közmunkák tanácsának szabályozási hatásköre a szomszédos községekre ; 3. a városnak és a szomszédos községeknek bizonyos hatásköri önállósággal egy nagyobb közigazgatási egységbe való összefoglalása, amilyen pl. a London grófság vagy a szomszédos községeknek a város alá rendelése, pl. ha valamely községünk városi törvény- hatóságba kebeleztetnék be; 4. a városnak és a szomszédos községeknek egy községgé összeolvadása, vagyis a községeknek a városba való teljes bekebelezése, mint volt pl. Nagy-Bécs alakítása. Hogy e kapcsolási módok közül melyik felel meg, ez a községek városiasságának fokától és a várossal való viszonyuk intenzitásától függ, bár ott, ahol a városnak a szomszédos községekkel való társadalmi egybeolvadása már bekövetkezett, a lazább közigazgatási kapcsolatot a közös érdekek biztosításának csak minimumául lehet tekinteni. Inkább arról lehet szó, hogy egy adott időpontban a közigazgatási kapcsolás a bekebelező városra, vagy a bekebelezendő községekre nézve előnyösebb-e. Kétségtelen ugyanis, hogy a városnak és a szomszédos községeknek a közigazgatási kapcsolásban fekvő közös érdekük nem jelentkezik egy időben, hanem a következő fejlődést mutatja: A kapcsolás előbb a községek érdekeként jelenik meg, midőn a városiasulásukkal járó közegészségi, közbiztonsági és közművelődési szükségleteik kielégítésére szükséges berendezéseket csekély anyagi erejüknél s nemkevésbbé szükkörü s ellentétes társadalmi összetételű köziilettől (a megyétől) függő közigazgatási szervezetüknél fogva kellőleg előállítani nem tudják. Ekkor a város szempontjából a bekapcsolás a beruházási terhek miatt, melyek Mai számunk 14 oldal. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61.
