Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-12-15 / 50. szám
2. RÁKOS VIDÉKÉ 50. szám. A képviselőtestületi határozat ellen beadott felebbezésben felsoroltak figyelembe vehetők nem voltak, mert: 1. Az épület falai oly erősekre vannak tervezve, hogy szükség esetén vasgerendák közötti boltozás mellett az emelet ráépítését akadály nélkül elbírják. 2. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium által kiadott szabványtervek szerint nagyobb iskolákban tanítói lakások tervezése el van rendelve, sőt a fővárosban és vidéki városokban az állam által épített nagyobb iskolákban rendszerint az igazgató részére természetbeni lakás terveztetik. 3. A tervezett igazgatói lakásnak beépített alapterülete 113 m2. Az egész iskola beépített alapterülete 716*5 m2 , melynek költsége 64875 kor. 08 fillér, ebből levonva a pincze építésének 3400 kor. költségét, marad a földszinti épület költségére kereken 61500 kor. s igy egy m2 beépített terület építési költsége 85 kor. 83 fillér, tehát az igazgatói lakás 113 m2 beépitett terület költsége kereken 9706 kor., melynek ó1,4°io-os törlesztéses évi kamatja 606 kor. 25 fillér, nem pedig 952 kor. mint azt a felebbezö kimutatja. Tekintettel arra, hogy a község a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által átengedett 600 kor. lakbérre eszerint évenkint összesen csak 6 kor. 25 fillért fizet rá, e jelentéktelen összeg figyelembe sem jöhet, azon előnynyel szemben, hogy az igazgató az iskolában lakik és a tanítást a nap bármely szakában figyelemmel kisérheti. Sokat idézik iróemberek Ágai Adolfnak azt a hires mondását, hogy lassanként több ismerőse lesz az embernek a temetőben, mint az utczán. Úgy vagyunk vele mi is, a Rákos vidéke közösségének tagjai, akik jóformán egy nagy családot alkottunk itt, amelynek az volt a legerősebb összetartó köteléke, hogy valamennyien megszerettük egymást és a vetélkedő, nemes buzgalomban megtanultuk egymásnak munkásságát becsülni és tisztelni. A nagy család azonban időfolytával veszteni kezdi a határait. Annyi idegennel szaporodik, hogy már nem képes felszívni magába az uj elemeket s ezzel a régi, patriarchalis jellege lassanként megszűnik. Pusztulóban van ami régi terebélyes famíliánk, hogy helyet adjon az uj, nyüzsgő, forrongó társadalomnak, mely a régi alapvetők iránt már-már a kegyeletet is megtagadja. Csak amikor ki-ki dől egy erős oszlop a régi gárdából, akkor veszszük észre, hogy mekkora a veszteségünk s ilyenkor forr egybe újból minden — a gyász, a fájdalom szivetfacsaró érzésében. Szörnyű az a csapás, lelkünket egyidőre valósággal megdermeszti a megdöbbenés, mely legújabb gyászunk hírére hatalmába kerit. Egy életerős, vidor, egészségesnek hitt és tudott, javakorbeli, munkabírása teljességében levő férfiú dől ki sorainkból, teljesen váratlanul, kétségbeejtő hirtelenséggel és a megmenthe- tetlenség észvesztő bizonyságát szolgáltatva. Az emberi élet gyarlóságának soha keserűbb tragédiáját meg nem Írták, mint ahogyan Szendi János élete azt a szemünk előtt lejátszotta. Minden érdem, minden érzés, minden szeretet, minden vágy, minden munkálkodás — gyümölcse egy hat lábnyi gödör, melybe bucsuzatlanul belehull ? Nem, ez a tudat őrülésbe visz — ha menedéket nem ad a hit, a tul- világi élet tudata, a lélek örökéletében keresett vigasztalás, Csak az Úr zsámolyánál enyhülhet meg szivünk, amikor a mi nagy bánatunkban vigasztalásért epedün k. Mert iszonyú ami veszteségünk. Szendi János — még az ellenfelei is mindenkor elismerték — példás életet élt. Erős, határozott, szilárd jellem lakott benne s roppant akaraterő. Szigorú és igazságos volt másokkal és önmagával szemben. Példásan szerető férj, hűséges barát, kedves, szeretetreméltó ismerős. Egyenes, sima, erkölcsös, tiszta karakter, mely a legegyenesebb pályán vezette ingadozás nélkül keresztül. Fővárosi hivatalában aránylag fiatalon szép polczra emelkedett. Számtanácsos volt, a hetedik kerületi adószámviteli osztály vezetője, hol mindenki igazán szerette és becsülte s mint példás szorgalmú köztisztviselő volt ismeretes. Szabad idejét egészen a legutóbbi időkig Mátyásföldnek szentelte, hol az egyesületben hosszú ideig viselte a titkári tisztet. Itt is mindenki szerette és valóban igazságos, önzetlen működését, példás, csudálnivaló rendszeretetét és türelmét nagyra becsülte. Barátai hivebb barátot s buzgóbb fegyvertársat nem találtak nála, de hogy ellenfelei is mennyire becsülték, annak megkapó módon való megnyilvánulását élveztük éppen az egyesület idei közgyűlésén, ahol a dúló pártharcz végtelen szeretettel betöltött titkári állásáról leszorította. Midőn helyére mást választottak, az uj párt vezére sietett kijelenteni, hogy e mellőzés nem az ő személyének szólt; Szendi Jánost és munkásságát Mátyásföldnek minden lakosa egyaránt nagyrabecsüli. A népes közgyűlés ekkor zajosan tüntetett mellette. A mellőzés azonban tagadhatatlanul fájt szegény Szendi Jánosnak, pedig a titkári tisztség gondjaitól megszabadulva, rengeteg munkától, bajlódástól és izgalomtól menekült meg. A közgyűlés eseményei, a barátaival való együttérzésben csak megszilárdították s ha eladdig kissé visszavonult életmódjához híven, ritkán jelent meg a társaságban, azóta szinte tűntetni igyekezett a baráti ragaszkodásával s gyakran lett szívesen látott tagja a vig társaságnak, hol azonban a legszigorúbb mértéktartó mindenkor ő maradt. Általában igen szabályos, józan, pontosan határolt életet élt. Némelyek e szigorú rendszeretete miatt egy ideig kissé fanyarnak hitték, de aki megismerte, rögtön megtalálta az utat tiszta, jó szivéhez. Tavaly nyáron halálos betegséget állt ki szerencsésen. Hónapokig szenvedett, vakbéloperácziót végeztek rajta s a sovány, kevés ellentállóképességet sejtető férfi kibírta a szenvedést és talpra állott. Felépülése óta mintha kicserélték volna. Derűs kedclye állandó lett, nyájassága, szívessége megsokszorozódott s az utolsó év alatt megsokszorozta barátainak tömegét. Múlt vasárnapon még vigan járt, kelt rajongásig szeretett nejével s barátaival, egy hétre rá kiterítve feküdt. Az orvosok lappangó, úgynevezett ambuláns hasi hagymázt (tífuszt) állapítottak meg, melyet bizonyára hetek óta magában hordozott, anélkül, hogy bárki is sejthette volna s midőn kitört rajta, állapota egyszerre menthetetlenné lett, A betegség vasárnap virradóra bélátfuródásban nyert befejezést és egy derék, kedves, jó társunk életét, a régi gárdából kiölt SZENDI JÁNOS.
