Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-24 / 47. szám
VII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1907. vasárnap, november 24. 47. szám. RÁKOS VIDÉKE TrtRSnDflLÁl'és KÖZGfiZbflSrtGI HETILAP RflKOSSZENTnihflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET. A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MEGJELENIK MINDEN VASaRNAP . Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre ......................8 ki»r Fe l évre............................4 « Ne gyed évre........................2 « EOYES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petltsor ára 20 fillér A magyarságért. Irta: Tóth József. Ki merné tagadni, hogy az egyes nemzetek legsajátságosabb egyéni jellemvonása az illető nemzet nyelvében, nyelvének művelésében nyilatkozik meg, tükröződik vissza leghívebben és ki merné tagadni ezt az igazságot, mely a mai században immár teljes értékében kiforrott, hogy csak az a nemzet lehet elég erős és igazán nagy, mely nyelvében is egy. És fájdalom, ki merné állítani közülünk, hogy a magyar nemzet egyéniségének e jellegzetessége a négy folyó és hármas bérez térségein mindenütt teljes diadallal verődik vissza ? A nemzetiségi nyelvszigeteket, fájdalom, még mindig nem hatotta át a magyar állameszme éltető melege, sőt maga szép fővárosunk sem tűnik fel teljesen megnyugtató példaként e tekintetben. Pedig ha a szív működése nem tökéletes, hogyan várhatjuk, hogy a szívből elágozó véredények tökéletesen egészséges vért vigyenek szét a test többi részébe ? A főváros nyelvi mozgalmának statisztikája, mely pontos megfigyelés eredménye, szomorú képet mutat. A felnőttek nagy csoportjában az utczákon járó-kelők, a villamoson utazók, a kávéházakban, az éttermekben és családi életben megfigyeltek 74 százaléka beszélt magyarul. Az a körülmény, hogy a legtöbbnyire német nyelvet használók nagy része tud magyarul, nem enyhíti, sőt súlyosbítja a helyzetet, mert benne vagy a magyar nyelvnek lekicsinylése vagy a magyar nyelv iránt való közönyösség nyilatkozik meg. A gyermekek csoportjában 78 százalék beszélt magyarul, az ifjúságnak, a fölserdül- teknek pedig 83 százaléka. A főváros népének a nemzet nyelve iránt érzett e közönyössége bizonyára nagy baj, sőt több : veszedelmes betegség és annak orvoslását minden lehető módon meg kell kísérletiünk, segítségére sietvén a lelkes tanítóságnak, amelynek buzgósága a iskolák nyelvét már teljesen magyarrá tette a fővárosban, segítségére sietvén olyképpen, hogy mindent elkövetünk, hogy az iskolából kikerült ifjú nemzedék állhatatosan megmaradjon a magyar szónál, a magyar beszédnél az életbe kilépése után is. Vessük ki magunkból teljesen az ó embert s ezzel együtt a könyört és támadjon fel bennünk a magyar szóért lelkesülő buzgó uj ember, a testestől-lelkestől igaz, buzgó honpolgár és a biztos siker nem fog elmaradni. De a főváros és környékének megmagya- rositásánál nem szabad megállanunk. A távol vidéki nyelvszigetek se félemlitsenek meg bennünket. Testvéreink e szigetek lakói is és velük szemben erőszakoskodás nélkül kell erőseknek lennünk s éppen erőnk érzetében, meleg szeretettel kell lelkűkben a mindnyájunk hazája iránti átolvasztó szent érzelmet fölébreszteni, ébren tartani. A nyers erőszak visszaható ellenszenvet teremt, az átható szeretet ereje pedig öntudatlanul is hódit . . A szeretet meggyőző ereje meggyőzi nem magyarajku testvéreinket is, hogy a családi tűzhelyük mellett ápolt családi nyelvük szeretete és művelése nem zárja ki a mindnyájunk hazájának nyelve iránti szeretetet, sőt ellenkezőleg: a családi tűzhely lángja, egyesülve a hazaszeretet oltáráról fellobogó lánggal, erőssé tesz mindnyájunkat, őket is, minket is. A közös haza erőssége a testvérek egyesülésében áll. A testvérek egyesülése a testvérek boldogsága is ! Reméljük, hogy erre a dicső munkára minden jó hazafi örömest vállalkozik s akkor a győzelem biztosítva van. Ha a német Schulverein, amelynek legnagyobb fájdalma az, hogy mi élni és pedig magyarul élni akarunk, a nagy Németországban, ahol a nyelvegységgel szemben semmi félteni való nincs, ezer meg ezer taggal tömörül össze nyelvének védelmére, biztat a hit, hogy nálunk is sorakozni fognak azok ezrei, akik érzik, Mai számunk 12 oldal.
