Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-29 / 39. szám

VII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1907. vasárnap, szeptember 29 39. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI-és KÖZGAZDASÁG! HETILAP RÁKOSSZENTnihflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. * MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET,, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY» .IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHALYl KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MEGJELENIK MINDEN VASaHNAP . Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre.................8 kui Fél évre .....................4 « Ne gyed évre..................2 « EGYES SZÁM ARA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 20 fillér Művelődjünk. Az iskolaév küszöbén a gyermekek újból benépesítik a tanintézeteket. Elemi iskolák, közép iskolák, egyetemek zsúfolásig megtel­nek. Szűkös falaik alig győzik befogadni a sok jelentkezőt. És főkép az elemi iskolák, amelynek látogatása kötelező. Az elemi osztá­lyok elvégzése után a szegényebb ember gyer­mekei nyomban kilépnek az életbe. Beérik az­zal, amit ott tanultak. Pedig milyen kevés az ! Különösen most, amikor a népjogok kiterjesz­tése napirendre kerül. A megadandó jogok csak úgy boldogíthatják nemzetünket, ha elkö­vetünk mindent, hogy megadassék a jogokkal együtt az a műveltség, hogy valaki az ország ügyeinek intézésében áldásosán közremüköd- hessék. Igaz, hogy a népmüveltség alapját az elemi népoktatás veti meg és annak fejlesztése a népmüveltség fejlődésének alapfeltétele. De túlbecsüli az intézményt, aki tőle várja azt, hogy a korunk kulturális állapotának megfelelő népmüveltséget megteremtse. Az elemi iskola alig tehet egyebet, mint hogy az embert ellátja az elemi művelődési eszközökkel. Mert a gyermek zsenge kora nagy korlátokat szab az életre való ismeretek nyújtásában és az a kevés is, amit a népiskola verejtékes munkával adhat, csakhamar egészen kárba vész, ha megtartásáról és fejlesztéséről valamilyen módon nem gondolkozunk. Tanul­ságos példa erre Jens L. Christensennek e téren, tanulmányai közben szerzett következő tapasztalata : Egy mecklenburgi földműves munkásra akadt kint a szántáson, amint éppen azt a darab papirost tanulmányozgatta, amelybe elköltött reggelije volt csomagolva. Megkér­dezte tőle, hogy mi az ? A munkás hosszabb gondolkodás után egészen komolyan azt fe­lelte, hogy térkép. Szegény alaposan tévedett, mert valami divatlapnak a szabászatí mellék­lete volt. Jens L. Christensen keserűen jegyzi meg, hogy vájjon nincsenek-e ilyen felvilágo- sodottak a hottentották is, vagy ennek az európai béresnek a magasabb kultúrája abban áll, hogy kuglizni, szivarozni és sörözni tud ? Ismételve hangsúlyozzuk, hogy nem kicsi­nyeljük az elemi népiskola nagy szerepét a közműveltség fejlesztése terén, de nem min­dennapi tapasztalat-e, hogy évek múlva milyen nehéz feladat még a névaláírás is annak, aki az elemi iskolát elhagyva, többé Írással, olva­sással nem foglalkozik. Hová lehettek a többi ismeretek ? Újabban az ismétlő iskolák igyekeznek ugyan az elemi iskola által vetett alapot meg­erősíteni és tovább építeni és kétségbe nem vonható, hogy meg lesz az üdvös hatásuk, de ezeknek az iskoláknak az ifjúsága is még sok­kal éretlenebb, semhogy azokban az ember kimű­velése az egész életre kellő befejezést érhetne. Igazi népmüveltség csak ott fejlődhetik, ahol az érett eszü, felnőtt ember veti magát művelés alá. Bizonyság erre első sorban a skandináv népek, különösen a dánok intenzív kultúrája. Tanulságos e kultúra és áldásainak megismerése. Ez a kultúra ujjmutatás minden általános népmüveltségre törekvő nemzetnek. Ami ma­gyar népünket teljesen átható magyar nemzeti műveltség megteremtésében és a nép gazda­sági nevelésében is, hogy a mai nehéz, bo­nyolódott megélhetési viszonyok között necsak létét valahogyan biztosítsa, hanem okszerű gazdasági tevékenységgel hazánkból gazdag, erős államot teremtsen, elsőrangú tényező a felnőttek művelése. Mai számunk 12 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom