Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-15 / 37. szám
37. szám. RÁKOS VIDÉKE • 5 rakozó tanuló bérletes kompánia foglalta el s nem udvariasságból, hanem még kérelemre sem volt hajlandó a megszállt területet átengedni. A kath. hitközség pere. A rá kosszentmi - h á 1 y i róm. kath. hitközség harmadéve házat örökölt, Özv. Friedrich Izidorné hagyta rá örökül rákosszentmihályi házát. Az örökséget azonban a derék hivő rokonai perrel támadták meg s ági vagyon czimén maguknak követelték a hagyatékot. A hitközség perbe szállt a követelőkkel, mert a végrendelet alapján jogában érezte magát. Két bíróság előtt meg is nyerte a pert, de a kir. curia úgy döntött, hogy megfelezte a hagyatékot s a fél házat ítélte meg mindegyik peres félnek, a perköltségeket pedig kölcsönösen megszüntette. A váratlan ítélet kimondja, hogy a fél ház az örökhagyó férje jogán illeti meg a pereskedő rokonságot. Friedrich Izidor ugyanis annak idején főbelőtte magát s öngyilkossága előtt a feleségének levelet irt, amelyet csak «Izor» aláírással látott el. Ebben azt mondja a feleségének, hogy «mindenem a tied» ! Ennek a törvényszerű formákkal nem rendelkező levélnek joghatályát mondotta ki semmisnek legfelsőbb bíróságunk s igy esett el a rákosszentmihályi hitközség a fele örökségtől. Most az osztozkodás következik, ez azonban máskép nem lehetséges, mint hogy a házat eladják s a vételárat megfelezik. Kitűnő alkalmi vétel kínálkozik tehát a hitközség e házában, melyről bővebb felvilágosítást lelkészünk, Tóth Kálmán, készségesen nyújt az érdeklődő feleknek. Október 6. A Rákosszentmihályi Kör elhatározta, hogy október hatodikát a szokottnál is fényesebb hazafias ünnepély keretében üli meg ez idén. A kör vezetősége az ünnepély sorrendjének egybeállításán már serényen munkálkodik. A részleteket a legközelebbi választmányi ülésen állapítják meg. A Pesti Református Egyházmegye Mády Lajos esperes és oróf T el e ky József főgondnok elnöklésével f. hó 11-én Bpesten tartotta évi közgyűlését, melyen a rákosszentmihályi reform, egyháznak hat felterjesztése volt tárgyalás alatt. 1. Az állapot (statisztikai) kimutatásban és évi jelentésben foglalt kívánságok felsőbb hatóság elé terjesztettek. 2. Az uj törvények értelmében 1908. jan. 1-től tizenkét évi időtartam alatt működő helyi presbyterium (egyháztanács) létszáma és szervezete helybenhagyatott. 3. A parochialis könyvtárjárulék (évenkint 12 kor.) elengedtetett. 4. Az államsegélyből — mint tavaly — az idénre is 200 kor, évi segélyben való részesedésre ajánltatott a felsőbb egyh. hatóságnak (ezen összeggel 1903. óta 1125 kor. ingyen segélyt kapott ezen egyház) 5, Czinkota, Mátyásföld, Ehmann—Huszka-telep — mint egészen közellevő részek és telepek — nem tekintetnek szórványoknak, hanem ezen egyház kiegészítő részéhez tartoznak: s igy az uj törvény III. t.-cz. 13. §-ában r. eghatározott adókulcs szerinti személyes adó vettetik ki a nevezett helyeken lakó reform, hívekre ; ellenben Csömörön és a Lukács uradalmi pusztán lakó reformátusok továbbra is szórványbelieknek (s ekként adózásban 25 százalék, illetőleg 50 százalék alá tartozóknak) tekintetnek, ő. A templom- és papiak építésére kért 40.000 kor. tőkesegély a felsőbb hatóság előtt megajánlásba hozatott, de azon feltétellel, ha előbb az egyház a legközelebbi egyházkerületi (püspöki) gyűlésig (okt. 2-ik fele) az ide vonatkozó kérvényt még kiegészíti a közalap szabályaiban megkövetelt következő 3 okmánynyal: a) a két építkezésre hozandó közgyűlési határozattal; b) ezen határozatból folyó kötelező nyilatkozattal, hogy az egyházközség a 40.000 kor. ellenében magára vállalja, hogy a kiutalástól vagy megkapástól számítandó 32 év alatt évenkint 1 és fél százalékot (ami ezidő szerint 600 kor.-nak felel meg s igy 32 év rlatt összesen 19.200 kor.-t) törleszt, illetve visszafizet; c) a jelenlegi 10.000 kor. templomalapnak eredeti kimutatásával — az espereshez elküldve. Végül, tárgysorozat rendjén felhivatott ezen egyház, valamint Rákosliget is, hogy a jövő évi egyházmegyei gyűlésig mutassa ki, hogy az uj törvény II. t.-cz. 2-ik fejezetéhez képest, mint missiói egyház mennyiben tud vagy akar megfelelni az ott megszabott kellékeknek ; addig csak jelen hatáskörében maradhat és a missiói egyházaknak ott biztosított szélesebb jogaiba nem léphet. Mindezekből a helyi tekintetre nézve 3 tanulság vonható le: a) a felsőbb egyházi hatóság az egyházközséggel szemben a törvény alapján szigorúan vallja a római jogba is átvitt amaz ős-elvet, hogy: do, u t des (adok, hogy adj); b) ez alapon pompásan talál ide amaz adoma, hogy midőn a vízben levő orosz Szent Nikulájt hívta segítségül, ez a hídról igy szólt alá: mozogj előbb magad s csak midőn látom, hogy nem tudsz úszni vagy kijönni a vizből, akkor húzlak ki ; c) minden fentebbi feltételek teljesítésével is, mig helyben reform, templom és papiak lehet : addig sok viz lefoly — — a Rákosban ! . . . —e.— A „Rákosszentmihályi Függetlenségi 48-as Kör‘‘ 1907, évi szeptember hó 15-én (vasárnap) a Balonné-féle vendéglő helyiségeiben dijtekeverseny- nyel, világpostával, virágtombolával, hangversenynyel és tánczcz:al egybekötött házi mulatságot rendez. Be- lépő-dij nincsen. A dijtekeverseny, világposta, virágtombola kezdete d. u. 4 órakor, A hangverseny kezdete este 8 órakor, «A rákosszentmihályi zenekonzervatorium»-ban (Rá- kosi-út 61.) már hétfőn megkezdődtek a rendes előadások. Minden szakon szép számmal jelentkeztek a tanítványok és még nap-nap után többen iratkoznak be. G a á 1 Pál mint az intézet tulajdonosa és vezető tanára mindent elkövet, hogy a zenekon- zervatorium évről -.évre a nagy közönség fokozódó érdeklődését és igényeit minél jobban kielégíthesse. Heti három órában nyernek a növendékek oktatást ; havi 10. korona a tandíj. — Tanítványok felvétetnek : Zongora, hegedű, c z i m b a 1 o m, és magánénekre, azonkívül bármely huros vagy fúvó hangszerre is. A hazafias ünnepek megülése. A Rákosszentmihályi Kör közgyűléséről szóló múlt heti tudósításunkban beszámoltunk a Lukács István indítványáról, melyet a hazafias ünnepélyek dolgában tett. Lukács István ur most levélben világosit fel, hogy indítványát a közgyűlés félreértette, amennyiben annak az a lényege, hogy a kör ezentúl minden nemzeti ünnepet és minden közjótékonyczélu mulatságot — kikerülendő társadalmunk széttagoltságát — a többi testülettel közösen rendezzen. Az indítványt azonban úgy az egyes felszólalók, mint a közgyűlés úgy értelmezte, amint mi közöltük s úgy is hozta ösmertetett, egyhangú határozatát. Az indítványozó helyesbbitését, mely az írásbeli indítványnak csakugyan megfelel — készségesen feljegyezzük, érdemlegesen pedig a kör legközelebbi választmányi ülése fog vele foglalkozni. A dalkör mulatsága. A rákosszentmihályi Polgári Dalkör sikerült estélyt rendezett a Hausvater vendéglőben. A közönséget, mely több is lehetett volna, szép műsor szórakoztatta, bár több közreműködő lemondott. A helybeli dalárda igen nagy tetszést aralott énekszámaival, melyet G a á 1 Pál tanított be és vezényelt lendülettel. Sűrűn tapsolták a budapesti Lyra dalkör vendégszereplő kvintettjét is, mely szépen és szabatosan énekelt. Duda Nándor hegedümüvészete már ösmeretes közönségünk előtt, mindig élvezettel hallgatja egyre érettebb tudással és nagy technikával előadott konczertszámait
