Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-28 / 30. szám
30 szám. RÁKOS VIDÉKÉ 3. Ezek a könnyek még nem fájnak, Ne fájjon értök jó szived, Csak sírj, csak sírj édes babuskám, Most sírd el minden könnyedet. Révész Tivadar. * Jó fiú. Lapozgatok. Egy-egy hervadt virág Az ócska albumból busán kifordul. Mit Ő adott a boldog ifunak, Egy szál virág, levélke a csokorbul. Szerény, jó, tiszta voltam akkor én, Az Ő kezéből bármi kincset éré ; A rózsaszál, szerény kis ibolya, Rávallott értem lángoló szivére. Kedves idó'k ! Midőn az ifjú szív A boldogságból oly kevésre vágyott. Mindent adott a sors bőkezűn: Kabátot, gomblikat s belé virágot. Zempléni Árpád. Jiirek. A pályaudvarok kihelyezése. Itt is — ott is mind gyakrabban olvashatunk a m. kir. államvasutak budapesti pályaudvarai kihelyezésének kérdéséről, anélkül, hogy e nagyfontosságu ügyben a közönség alapos tájékozást nyerhetne. Volt arról is szó, hogy a keleti pályaudvart eltávolítják mai helyéről s áthelyezik a város határára. Hogy mai állapotában szűk s a szükségletnek meg nem felelő — kétségen felül áll, de fényesen bizonyítja az a körülmény is, hogy az érkező oldal pótépitményét a máv. igazgatósága lebontatta, mert szüksége van a helyére az újabban lerakandó sínpárok számára. A lebontott épületet a pályaudvar külső részén építik fel egyidejűleg. Kétségtelen az is, hogy e megoldás csakis a legideigle- nesebb jellegű lehet s végleges intézkedésnek nem szemrehányó hangon Lili a bátyjának. Hallottam a kocsizörejt, úgy hajnal felé lehetett. — Bocsáss meg, szólt kissé ironikus udvariassággal Gábor — hogy édes álmaidban zavartalak. A kaszinóban voltam az este és mondhatom ... De nem, mégse mondom ... Ez nem nektek való. — De csak mond el, — szólt Olga. — No mond el, könyörgött Lili, — Ám legyen. Tíz óra lehetett, amikor Tóváryval a kaszinóba mentem. — Tóváryval ? kérdezte egyszerre mindkét leány. — Vele. A kártyaterem asztalai mellett javában folyt a játék. Az egyik asztalnál négyen ültek, köztük egy fiatal ügyvéd, akit következetesen került a szerencse. Folyton veszített. A homlokán nehéz veriték- cseppek gyöngyöztek, az arcza fakó volt. Már vagy húszezer forintja úszott. — Ki ez az ember? kérdezte Tóváry, Alig ismerték. Csak annyit tudtak róla, hogy ügyvéd és hogy a vesztesége fölért csaknem egész vagyonával. Valaki arról is tudott, hogy csinos felesége es négy apró gyermeke van. Tóváryt a hallottak módnélkül felháborgatták. Odalépett az asztalhoz. — Bocsánat — mondotta— azt hiszem az ügyvéd ur mára eleget veszített. Engedje át nekem a helyét! —De kicsoda Ön, és minő jogon avatkozik bele tekinthető. Nem mondunk tehát semmi különös újságot azzal, ha azt állítjuk, hegy a máv. igazgatósága valami nagyszabású terven töri a fejét. Az már azonban újság, még pedig nagy újság, hogy a máv. igazgatósága nagy titokban és zajtalanul összevásárolta Rákosszentmihály határában a Zugló s részben Rákosfalva felé eső ingatlanokat, az úgynevezett fekete hid környékét. Krai csovits Ignácztól kilenczvenezer forintért Kaiser Alfrédtől huszezerforintért vette meg a tulajdonukban levő hatalmas réteket. A foglalót kifizették, a szerződést megkötötték, az ingatlanokat pedig október elsején veszik át. Ez és a többi ezzel kapcsolatos vásárlás teljes csendben történt meg s nem kell hozzá prófétának lenni, ha azt gondoljuk, hogy bizonyára nem nyári mulatóhely czéljára kell a máv-nak a mi határunk. Az őszre meglepetéseket, még pedig csudálatos és végtelenül örvendetes meglepetéseket sejtünk és várunk. Itt említjük meg, hogy a rákosi pályaudvar kiegészítésére már előbb megvásárolták a Kotzó-tele- pet. A máv, igazgatóságnak, illetve a kereskedelmi minisztériumnak nagy tervei vannak errefelé s értesülésünk szerint^ az őszszel már nyilvánosságra is hozza azokat. Ámbár valószínű, hogy a Rákos Vidéke olvasói még hamarabb kapnak egy és más diszkrét értesülést, Rákosszentmihályi takarékpénztár. A rákos- szentmihályi takarékpénztár megalapítása, illetőleg a Rákosszentmihály és vidéke első takarék- és hitelszövetkezetének átalakulása ügyében lázas szorgalommal folynak az előmunkálatok. A szövetkezet igazgatósága e héten csütörtökön állapította meg a legközelebbi teendőket és egyéb részleteket, amelyekről a «Rákos Vidéke» és részben külön körlevelek utján is értesül közönségünk. E héten még néhány mellékkörülmény megbeszélése van hátra s jövő vasárnapra már teljes tájékozást nyújthatunk az érdeklődőknek. Annyi bizonyos, hogy a szövetkezet igazgatóságának e nagyszabású lépését általános örömmel és osztatlan érdeklődéssel fogadta úgy Rákosszentmihály, mint az egész környék lakossága s a valóban hasznos vállalkozást meleg szimpátiával fogadják úgyis mint községünk fejlődésének egyik impozáns bizonyítékát. A megnyilatkozó érdeklődést honorálva a a játékunkba, — fortyant föl az ügyvéd és sápadt arczát egy perezre elöntötte a pir. Ä többiek is felugráltak, —De kérlek, Miklós ! Szóval Tóváry szétugrasztotta a pártit s néhány perez múlva névjegyet cserélt a fiskálissal, aki nyomban elhagyta a kaszinót. A párbajt, úgy tudom ma reggelre állapították meg. Valószínűleg már meg is volt. Mind a két lány szótlanul, mereven bámult maga elé. Ekkor csikorogva nyilt a kertajtó s a kavicsos utón léptek közeledtek. A lúgos előtt Tóváry állott, — Nini itt van ! — kiáltá Olga. — Hála Istennek, — rebegte Lili. — Gratulálok, — szólt Gábor; — amint látom nincs semmi bajod. — Nincs. — És a másik ? — Annak sincs. — Hogyan ? Hát nem volt még a párbaj ? — A mint vesszük. — Hát magyarázd meg. . . — A mikor a segédek felállítottak bennünket és a szokásos békéltetési kísérlet r elhangzott, valami csodás érzés czikázott át rajtam. Átvillant az agyamon, hogy annak az embernek, aki szemben áll velem, hitvese és négy gyermeke van. Aztán meg beláttam,
