Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-02 / 22. szám
VII. évfolyam. Rákosszentmihály, 1907. vasárnap, junius 2. 22. szám. RÁKOS VIDÉKE TrtRSflDflLni'és KÖZGflZ&flSrtGI HETILAP RflKOSSZENTrVIhflLT NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre..........................8 kui Fél évre ...............................4 « Ne gyed évre..........................2 « EO YES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 20 fillér. A fővárosi lakásínség és drágaság. Irta: PESTI FERENCZ, (IV. kér. elöljáró.) II. Általában csodálatos, hogy nálunk épen a a mezőgazdasági ágaknál, ha vabmi csapás éri a termelést, azok árát a gazdák maguk azon- naal fölemelik, de az egyszer fölemelt árt — ha a baj teljesen el is múlik egyhamar le nem szállítják; mikor a 60-as években a burgonyaültetvénybe beütött a Coloradóbogár, a burgonya ára rögtön felszökött; a Colorado már rég nincs, sokan hírből sem ismerik, de azért a burgonya ára megmaradt, sőt még emelkedett is. Jött a filloxera, elpusztította a szőllőt, a szőllőket rekonstruálták, ma több szőllő s illetve bor terem, mint a filloxera pusztítása előtt, de azért a bort és a szőllőt ma is háromszor oly magas árban veszszük, mint azelőtt. És mit szóljunk a baromfi és tojás árakról? Most már baromfi-kolera sincs, de azért egy pár csirkét 3 koronán alul kapni nem lehet. Egy tojásnak rendes piaczi ára 6—8 fillér ; de a vendéglőben, ha oda szorul valami szánandó szegény lélek, 20—30 fillérrel kell megfizetnie. Tejjel-mézzel folyó Kánaán vagyunk, a Józsefváros, Ferenczváros, Kőbánya és Rákosfalva tele van majorossal, van azután számtalan kis- és nagytejkereskedőnk s egy széles összeköttetéssel biró központi tejszövetkezetünk; ezek az ország minden részéből összeszedett tejben akár az egész fővárost is elúsztathatnák, de azért egy liter tejet 24 filléren alul kapni nem lehet s még jó szerencse, ha hamisítatlan állapotban, teljes mértékben mérik ki. A közönséges teavajat ma 290—432 fillérért-mérik kilónkint, holott 1—2 évvel ezelőtt 2—2.20 fillérrel árulták. Volt idő, midőn vajtermékünk fejlesztésére és külföldön való terjesztésére szövetkezet is alakult, mely ha nem tévedek, állami szubvencziöban is részesült s úgy tudom, oly jól működött, hogy a vajárak azonnal felszöktek, s manap már any- nyira vittük, hogy Budapesten olcsóbban élvezzük a Csehországból importált vajat, mint azt, amit a hazai föld termelt. ' A mi pedig zöldségféléinket illeti, akár tavaszkor, akár nyáron, akár őszkor, akár télen veszszük, drága mindenkor, ha a mi bolgár kertészeinknek elromlik a vizvezető zsilipje s hozzá a deszkát drágábban kell vennie, már a drágább árt a vásárló publikummal fizetteti meg, egy szóval: nincs ma háztartási és konyhaczikk, melynek ára az utóbbi időben tetemesen meg nem drágult volna úgy, hogy szánalom nézni a szegény családanyákat, mennyi keservökbe kerül, mig be tudják osztani kis napi pénzüket, mit a háztartás ellátására a szegény munkás férj csak nagy nehezen tudott kiizzadni, hogy valahogy a szigorúan körvonalazott napi budgetet át ne lépje; de k mindennapi kis kosztja is meg legyen. De nem akarom tovább festeni e gondterhes képet; annyi tény, hogy a fővárosban a lakás, az élelmezés és ellátás méregdrága: sújt mindenkit, de legjobban sújtja a családos kis embert, munkást, kisiparost, főleg pedig a szellemi munkásokat és kishivatalnokokat. Mert mig a sztrájkok folytán minden iparos munkás saját szakmájában bérjavitáshoz jut, addig a kisebb hivatalnok vagy más szellemi munkás állásában nem sztrájkolhat s állandó és változatlan kis fizetéséből kénytelen viselni minden drágulási többletet. E szomorú viszonyok okozzák, hogy a főváros lakosságának szaporodása nem áll arányban építkezésének rohamos fejlődésével, mert a békésebb természeti! és józanabb gondolkodású családos munkások, kisiparosok és kishivatalnokok, kik a budapesti magas lakbért és nagy drágaságot meg nem bírják, kénytelenek a szomszédos falvakba kihúzódni s onnan járnak be napi keresetük után Budapestre. Ez fejti meg Újpest, Palota, Dunakesz, Kispest, Érzsébetfalva, Kossuthfalva s stbb. más környékbeli község rohamos fejlődését. Mai számunk 12 oldal.
