Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-28 / 17. szám
VII. évfolyam. 17 szám. RÁKOS VIDÉKÉ TrtRSflDflLrtl'és KÖZtíflZbflSrtG! HETILAP RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. Rákosszentmihály, 1907. vasárnap, április 28. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSÖK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET* RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! SPORTTELEP, A RÁKOSSZENT MIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA* Szerkesztőség- és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. 31 ER.) ELEN I ív minden vasarnap. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész evre ........................8 kur Fe l évre...............................4 « Ne gyed évre..........................2 « EG YES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 20 fillér. Kert-városok. Irta: dr. Wildner Ödön. II. Múltkori czikkünkben kifejtettük volt, hogy mit kell értenünk kert-városok alatt és hogy Ebenezer Howard miként képzeli el Garden cities of To-morrov czimü müvében a kertvárosok berendezését. Howard után a kert-városok problémája néhány év lefolyása alatt egész külön irodalmat fejlesztett ki. A francziáknál Charles Gide, Georges Benoit-Lévy, a párisi Musée social vezetője s a franczia kert-város-társaság titkára, az angoloknál Patrick Géddes edinburghi egyetemi tanár, aki Civics néven a városokra alkalmazott szocziológia alapelveit hirdeti, J. S. Buckingham, Walter Crane s legújabban A. R. Sennett, akinek két kötetes illusztrált munkája az imént jelent meg, a németeknél Hercher, A. Nossig és A. Abendroth foglalkoztak e kérdéssel. Tudományos megvitatására s a gyakorlati propagandára alakultak: Angliában a Garden-city Association (elnökei közt E. Ho- ward-dal). Francziaországban az Association des Cités-Jardins, D. Estournelles de Constant szenátor és a béke-liga egyik vezérférfia elnöklete alatt, Belgiumban ugyanily nevű társaság, Hollandiában a Tuinstadt-Verein, Németországban a Berlin-Schlachtenseeben székelő Deutsche Gartenstadt Gesellschaft stb. Ezeknek külön folyóirataik is vannak. Újabban a lakáskongresszusok napirendjein is szerepelt a probléma, igy legutóbb (1905. aug.) a liége-i kongresszusén is. Sőt ez évben az angolok erre vonatkozólag kiáll/tást is rendeztek Letchwöth-ben, épülő kert-városukban. Lássuk előbb mily elvek szűrődtek le az eddigi vizsgálódásokból; a gyakorlati kérdésekre később mutatunk rá. A kert-városok vezérlő eszméje a következőkben körvonalozható. A nagyvárosoktól elválasztva, de mégis lehető közelükben, kert és telepek alakítandók olcsó telkeken, amelyek ára a mezőgazdasági használati értéket néni, vagy legalább nem sokkal haladja túl, amelye két tehát még nagyvárosi telekjáradék nem terhel. E telepek szövetkezeti tulajdonul szereztetnek meg és alakíttatnak ki, előre meghatározott terv szigorú betartásával, a közgazdasági, közlekedési, higiénikus, esztétikai és kulturális követelményeknek lehető legteljesebb kielégítése mellett. Hogy a tulzsufolás — a nagyvárosok öreg hibája — elkerültessék, az uj centrum kiterjedése és maximális lakosszáma előre korlátozva van. A német Gartenstadt-Gesellschaft e vezéreszméhez a következő tanulságos kifejtést fűzi: 1. A lakáskérdés gyökeres megoldása csakis módszeres deczentrálizáczióval és tervszerű telepítési mozgalommal kapcsolatban lehetséges. A lakásnyomoruság épp annyira következménye a népesség és ipar közgazdaságilag helytelen (s ma már mindenesetre korszerűtlen) megoszlásának, mint a czélszerütlen földtulajdonjognak. 2. A lakásügy terén való minden haladó törekvés — akár a törvényhozás, akár az önsegély részéről — az egyéni földtulajdon kinövéseinek, vagy éppen magának az egyéni földtulajdonnak megszüntetését czélozza. 3. A törvényhozás törekvéseinek az az előnye, hogy azok közjóra szolgálhatnak, de hátrányuk az, hogy messzemenő helyenkint már megvalósitható reformok általános keresztülvitelére képtelenek, mert szükségkép tekintettel kell lenniök hátramaradt közületekre is. A haladás tempóját ezenkívül hatalmas, ellenséges-érdekcsoportok ellensúlya lassítja. 4. A haladásnak sokkal inkább úttörője az önsegély. Gazdasági és szocziális uj alakulatokat tud teremteni ; s ténybeli bizonyítékot nyújt arra, hogy ezek általánosíthatók. Kvalitatív többletet nyújt a törvényhozással szemben, de általában csak keveseknek. Hatályosságának egyik legnagyobb akadálya a városi és elővárosi telkek árának magassága. E bajokkal küzdenek a nagyvárosi közhasznú épitőszövet- kezetek is. '__________________ Mai s zámunk 14 oldal.