Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1907-04-21 / 16. szám

16 szám. RÁKOS VIDÉKÉ 3. lieh Gyula, Kleízl Fái, Gersztenbrein Pál, Ipovitz lgnácz, Schwébisch Antal, Fóliák István. Pénz­beszedő : Kaltenecker Lőrincz. Közvacsora. Gyula napja alkalmából a gödöllői ka­szinó elnöke: Téchy Gyula kir. járásbiró és a többi Gyu­lák tiszteletére közvacsorát rendezett, melyen nagy számban jelentek meg a kaszinó tagjai s kora reggeli órákig maradtak együtt a legjobb hangulatban számos pohárköszöntővel kívánván minden jótazünnepelteknek. A mátyásföldi közgyűlés. A Mátyásföldi nyaraló­tulajdonosok egyesületének közgyűlését jövő vasár­nap, d. u. 4 órakor tartják az egyesületi ház díszter­mében. A közgyűlésre ezúttal is felhívjuk az érde­keltek szives figyelmét. Házasság. Ruzsinszky Lajos, Rákosszent­mihály érdemes községi pénztárosa a napokban esküdött örök hűséget Kiss Ágnesnek, Tevékeny polgárunk örömében osztozik egész közönségünk. Pestmegye középponti választmánya Fazekas Ágoston alispán elnöklésével ülést tartott, amelyen összeállították az oszággyülési képviselőválasztók 1908. évi ideiglenes névjegyzékét. A névjegzékből kitűnt, hogy a vármegye képviselőválasztói 1545-tel szaporod­tak. Tárgyalta ezután a választmány a dunapatai válasz­táson lezajlott affért is, amely a választási elnök és két országgyűlési képviselő között folyt le. A központi választmány Agorasztó Tivadar főjegyző előadása nyomán kimondta, hogy mielőtt ez ügyben érdemle­ges határozatot hozna, felhívja a két országgyűlési képviselőt, hogy a választási elnök jelentésére tegyék meg észrevételeiket. Fehér János — Erzsébetfalván ! Fehér János, Rákosszentmihály volt nagyérdemű lelkésze úgy látszik nagyon kapós ember az egyházmegyé­ben. Csak a múlt vasárnap jelentettük, hogy püs­pökünk, C s á k y Károly gróf Szén tesre helyezte s ime már megint állomást változtatott. Amely napon ugyanis Fehér János átköltözködött Tápió- S ü 1 y r ő 1 Szentesre, ugyanazon a napon a püspök újabb rendelkezést tett s táviratilag Erzsé betfalvár a, Budapest tőszomszédsá­gába rendelte Feliért, aki itt a hajlott korú s be­teges plébánostól átvette a plébánia vezetését. Fehér János ezzel újabb fárasztó és nagy gonddal járó fel­adat elé került, de viszont a főváros és szeretett Rákosszent m ihálya közelébe jutott. Érdekes dolog, hogy másik kedves lelkészünk, A ez él Lajos pedig tudvalevőleg Soroksáron működik s igy volt utódja most szomszédja lett. Teherlerakodó Rákosszentmihályon. Ráköss zen t- m i h á 1 y község elöljárósága nemrég kérvényt adott be a kereskedelmi miniszterhez, hogy a határunkban haladó körvasutnak azon a pontján, amelyik közvet­lenül érintkezik a községgel, teherlerakodót létesit- tessen. A minisztériumból a kérvény a magyar kir. államvasutak igazgatóságához, innen pedig a balparti üzletvezetőségéhez került, melynek illetékes szakosz­tálya Bróz Gyula főellenőrt küldte ki a helyszínére, hogy a kérelem ügyében kellő tájékozást szerezzen. A főellenőr vasárnap járta be az érdekelt területet Hauser Gyula biró, Poppel Miklós és több rákosszentmihályi érdekelt társaságában s eljárásáról kedvező jelentést tett, úgy, hogy ennek alapján az üzletvezetőség a kérelem teljesítését ajánlja a máv, igazgatóságnak. A terv az, hogy a főfasor tengelyében, a körvasút második és harmadik őrháza között, ahol a pálya esése ezt megengedi — létesí­tenek kitérőt ^és itt rendezik be a teheráruk kocsi­lerakodását. Állandó vasúti őrt rendelnek e helyre s a községünkbe irányított teherárukat itt rakják le a vonatról s a czimzettek innen fuvarozhatják el a rendeltetés helyére. A teherlerakodó létesülése nagy előny lesz községünkre, mert ezentúl bárhonnan lehet ide teherárut küldeni s a fa, szén, építő anyag és más hasonló szállítmányok behordása tetemesen gyorsabban és kisebb költséggel lesz teljesíthető. Nagyon természetes, hogy nem teherállománsról van szó, hanem csupán teherlerakodóról, amiből követ­kezik, hogy teherárukat ott feladni nem lesz lehetséges. Tanítók Rákosszentmihályon. A gödöllői já­ráskor tanítósága a küszöbön álló évi közgyűlését megelőzőleg múlt vasárnap értekezletet tartott Rá­kos s z e n t m í h á 1 y o n, az állami elemi iskola tanácskozó termében. A tanítók ülés után jókedvvel szórakoztak községünkben. A rákosszentmihályi reform, egyház évzárása A rákosszentmihályi reform, missio egyház vasárnap tartotta rendes évi közgyűlését. Az egyház 1906-ik évi működéséről, kimutatásával az 1903—1906. évi adózásnak és az 1906, évi számadásnak. Az egyház­tanács megbízásából igen érdekes munkálatban számol be Benke István lelkész. A jelentésből kiemeljük a következőket: Az egyház 1901. előtt csak szórvány volt. Azonban 1901. augusztus havában Benkő István rákospalotai lelkész buzgó közreműködésével az ő egyházához csatolt fiókegyház lett. Két év múlva pedig ugyancsak az ő irányításával 1903. őszén az egyházkerületi főhatóság egyházunkat u, n. missioi egyházzá nyilvánította. Czinkota s ennek határában levő Mátyásföld stb, telepek idecsatolásával, miután a szintén missioi egyházzá lett szomszédos Rákos­ligettel az istentiszteletnek két hetenkint váltakozó tartása mellett egy közös egyházat képezett. De ez a közösség csak 1904. jan.-tól októberig tartott. Missioi egyházunk kezdete tehát az 1904. év küszöbére esik.A gyűjtő-ivek elszámolása 1906. febr, havában végleg megejtetvén, az összes gyűjtés eredményét 4326 kor. 88 fill.-ben jelentkezett. Ä sorsjátékból a már átvett 5000 koronán felül templomalapunk 38 kor., közpénz­tárunk 30 K. adományhoz jutott. Közpénztárunk viszo­nyainkhoz képest a múlt évben lendületnek indult,szem­ben az 1905. év végén lezárt eredménnyel, amikor azon szomorú helyzetben voltunk, hogy a lakbérrel együtt 800 kor, lelkészi fizetés sem talált fedezetet. E vég­ből Karácsony Lajos egyik legbuzgóbb presbyteriink kezdeményezésére s illetőleg fáradozásával és Samu István s mások szives közreműködésével magángyiijtés utján 445 kor. gyűlt a lelkészi fizetés pótlása czimén. Adományokból — 372 korona, perselypénz pedig befolyt 221 kor. 38 fillér. S igy a három czimen való adakozás főösszege: 1038 kor. 33 fillér. Az imateremül szolgáló iskola helyiség, főleg az u. n. sátoros ünnepeken és mikor az iskolábajárók teljes számmal vannak jelen: szűknek bizonyult. Ilyenkor nagyon érzi gyülekezetünk a templom hiányát. Ezért iparkodtunk a Sándor-utczai 823 négyszögöl telket eladni s helyette nyiltabb és központibb helyen egy kisebb (478 négyszögöl) területet vásárolni. A mi sikerült is. De erről a jövő évi jelentésben számolunk be. Itt most csak annyit, hogy ezen telek-cserével az évi végi kerek 3200 kor. templomalapunk helyett jelenben 9600 kor. tőke kamatozik a Pesti Hazai Ta­karékpénztárban. A kántor-ügyet akként oldottuk meg, hogy 1907. febr. 1-től ideiglenesen szerződtettük Kiss Ernő fővárosi tanítót. Gyülekezetünkben a múlt évben is tartatott konfirmáczió (hitben megerősítés). Megkon- firmáltatott 7 fiú és 1 leánynövendék. A beírtak közül kimaradt kettő. Született, illetve megkereszteltetett felekezetűnkön 13 fiű és 7 leány = 20 (azelőtt való évben 10 fiú és 8 leány). Meghalt finemen 6. leány­nemen 8 = 14 (azelőtt való évben finemen 4, leány­nemen 3) Egyházilag esketés 3 párnál történt (azelőtt való években az esketés nem vétetett igénybe). A lelkek száma — amenyiben ujonan számbave- hettük — kereken 600. Egyébiránt intézkedtünk, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom