Rákos Vidéke, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-13 / 2. szám
2. szám. RÁKOS VIDÉKÉ 5. oldal. A leány mint váltó. Egy ötletes ember érdekes definiczióját adja a bálozó leánynak. A névtelen levelező szerint a lány, amikor bálba megy, alapjában véve nem más, mint egy látra szóló váltó. Az anya: a kibocsátó; a tánczos a forgató; a tánczosnő a forgatmány ; ha nincs hozománya : üres a forgatmány. Az a tánczos, aki a szupé-csárdás második felét átengedi, az engedményező. A mama figyelmeztetése, hogy elég a tánczból, az óvás. A csók a leány vállán : hátirat. Végül a mama uszálya: a toldat. Szerkesztői üzenetek. R. M. A közleményt térszüke miatt a jövő számban hozzuk. — K. p. Köszönjük. — 5Z- K. A közlendőkhöz soroztuk. Több kéziratról legközelebb. hivatalos rész. Elöljáróság Rákosszentmihály. 6603 | 906. Hirdetmény a föld- és házbirtok után 1907. évre járó általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamatterhek bevallása tárgyában. Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő: a) a földbirtokra, a házbér alá eső házbirtokra az illető évre kivetett állami egyenes adónak és földtehermentesitési járuléknak 30 százaléka; b) a házosztályadó alá eső házbirtokra az illető évre kivetett állami egyenes adónak és földtehermentesitési járuléknak 40 százaléka; c) végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített föld- és házbirtoknál 20 százalék azon összeg után, mely az illető föld- vagy házbirtokra állami adó és földtehermentesitési járulék czi- mén az illető évre kivettetett volna, ha a föld- vagy házbirtok adómentes nem lett volna. A kölcsönnel terhelt ház- és földtulajdonosoknak az 1883:XLVI. t.-cz. 13. §-a által az a kedvezmény adatott, hogy: a) a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tényleg le nem rovott tőkemaradék egy évi kamatainak 10 százaléka; feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve ; b) hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik azon összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után egy évre esik; ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál, Az a) alatti bekezdésben foglalt intézkedésből világosan kitűnik, hogy a levonás alapját képezi az az évi kamatösszeg, mely az adóévet megelőző év végén fenmaradt tőkemaradék után jár. Ha tehát valamely földbirtokos 1906. évi január hóban 200 koronát vett fel magánhitelezőnél s ebből ugyanazon évi deczember 15-ig 120 koronát visszafizetett, a levonás alapját az 1907. évre az 1906, évi deczember hó végén fenmaradt 80 koronányi tőkemaradék évi kamatjának 10 százaléka fogja képezni. Ez az eljárás azonban csupán az a) alatti bekezdésben említett közönséges kölcsönökre vonatkozik, mert ezektől a kölcsönöktől a jelzálog-intézetektől felvett törlesztési kölcsönök a b) alatti bekezdésben világosan megkülönböztetnek, Ugyanis hitelüzletekkel foglalkozó pénzintézetektől felvett khlcsönökre nézve az általános jövedelmi pótadó kiszámításánál: aa) a bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik az az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsönvett tőke után egy évre esik; bb) a kölcsön után nem a megelőző, hanem a folyó évre járó kamatnak 10 százaléka veendő tekintetbe, s igy a levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandó, melyek az adóév folyamán keletkeztek. (1891 : 41.187. P. M, R., 1891:13. P. K.) Itt megjegyeztetik, hogy ezen, az általános jövedelmi pótadónál számításba veendő kamat alatt értendő az az összeg, mely az eredetileg kölcsön vett tőkeösszeg után a pénzintézet által kiállított kötvényben meghatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az évi törlesztési ősszegből a tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az általános jövedelmi pótadó megállapításánál levonás alapját nem képezheti. (1893:28.058. P. M. R. 13. P. K.) A vallomás az adóév január hó 1—31-ike közötti időben adandó be a községi elöljáróságnál, E határidő lejárta után és jelesül október hó 15-ig érkező vallomások az 1897, márczius hó 23-án kelt és a «Pénzügyi Közlöny» 10. számában megjelent 21.275 számú rendelet szerint már csak igazolási kérvény utján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hiteltérdemlőleg igazoltatik, hogy e késedelem elhárithatlan akadály miatt történt. Mindazon adózók, kik az államkincstár megkárosítására irányzott szándékból az általános jövedelmi pótadónak jogosulatlan apasztása czéljából telekkönyvileg be nem kebelezett adósságot vallanak be, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 100. §-a értelmében büntetendő jövedéki kihágást követnek el. Rákosszentmihály, 1906. deczember 11. Krenedits Sándor, ____ ____ jegyző. 15 4 | 1907. HirdetményAlólirott községi elöljáróság közhírré teszi, hogy Rákosszentmihály község 1907. évre egybeállitott legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok névjegyzéke 1907. évi január hó 9-ik napjától számított 5 napon át, vagyis ugyané hó 13-ik napjáig bezárólag a községi jegyzői- irodában közszemlére kitétetett, az ezen névjegyzék ellen netalán beadandó észrevételek az alispán úrhoz czimezve 1907. évi január hó 28-ig adhatók be ezen község elöljáróságánál. Rákosszentmihály, 1907. január 8. Hauser Gyula, Krenedits Sándor, bíró. ____________ jegyző. 84 | 1907. HirdetményA gödöllői járási főszolgabíró ur 10262 | 906. sz. rendelete folytán közhírré teszem, hogy a f. évi sorshúzás n e m f. évi január hó 19-én, hanem f. é vti január hó 15-én fog Gödöllőn a községháza tanácstermében megtartatni. Joga van ezen sorshúzáson minden a járásunk területén 1886. évben született és itt illetőséggel biró vagy másutt született, de itt illetőséget nyert ifjúnak személyesen is megjelenni. Rákosszentmihály, 1907. január 8. Krenedits Sándor, jegyző.
