Rákos Vidéke, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-19 / 33. szám

33. szám. RÁKOS VIDÉKE

aki nyilvános helyen erőszakoskodik s mások élete ellen tör. A hivatalos huzavonának a szegény Cserepes Gyula lett az áldozata s most már volt ok a hivatalos intézkedésre. Csopey vizsgálóbíró a tanuk kihallgatása után csütörtökön befejezte a vizsgálatot s indítványára a bomlott agyú embert a gyüjtőfog- házban törvényszéki orvosszakértők figyelik meg.

Halálozás. Leon Péter, általánosan ösmert fővárosi kereskedőt és rákosszentmihályi nyaralótulajdonost, mint igaz részvéttel értesülünk, súlyos csapás érte. Forrón szeretett neje, szül. Bohn Katalin, e hónap 14-én hajnali egy órakor hosszú, kínos szenvedés után elhunyt. A megboldogult úrnő mindössze negyvennyolcz évet élt, s ebből tizenkílenczet töltött el férjével a legboldogabb házasságban. Évek óta gyógyíthatatlan kór kínozta s valóságos megváltás volt számára a halál. Férjén kivül egyetlen fia, Leon Lajos és kiterjedt rokonság gyászolja. Nagy részvét mellett temették szerdán délután a rákosszentmihályi temetőbe.

Mátyásföld jóltevői. Névsora azoknak, kik felülfizettek készpénz adománynyal, tárgyakkal, étel vagy italnemüekkel a bazármulatság sikeréhez hozzájárultak : Szirch Imre, ifj. Tömöry Károly, Meixner Emil, Tory Emil, Kiss Zsigmond, Töttössy István, Irsai Ignácz, Hudetz Antal, Ettél József, Steuer Gyula, Schneider József, özv. Meixner Jánosné, Édeskuthy Lajos, Ungár Lipót, Gschwindt szeszgyár r.-t., Fries Antal, Lipcsey Kálmán, Szendy János, Stolwerck testv., Dreher Ignácz, özv. Antony Tamásné, Vidter Hermin, Wein Károly, Mahr Ferdinánd, Központi tejcsarnok, Drunka József, özv. Tirschl Jánosné, Holub József, ifj. Sprung János, Schwarcz Jenő, Benz Ferencz, Párvy Lajos, Sziisz István, Herz József, Brandstädter Izsák, dr. Bukovszky György, dr. Szuly Aladár, Pelzman Ferencz, Mosch Béla, Fellner Dávid, Bátori Sándor, özv. Diósy Jánosné, özv. Hollaky Arpádné, Jajczay Mihály. Verő Gyula, dr. Unger R„ Vihely B. Sturca János, Feuer Sándor özv. Benitzky Batthyányi Ilona grófnő, Verő György, Paulheim József, Paulheim

Hát még mikor tapasztalá, hogy mily kedves vendég, s látta azt a szives örömet, melylyel még- gondolatait is teljesíteni igyekeznek, nem titkolá többé czéljait, s Iluska előtt nyíltan kezdett föllépni.

Váry Béla a történtek után is mindennapos volt Tetétlenéknél, azonban lluskáva! szemben rendkívül tartózkodó volt, mondhatni, hogy egész társalgása Ilusbával a köszöntésből állott, s az a makranczos leány igyekezett azt is u legtüntetőbb hidegséggel fogadni.

Húsnak ugyanis terve volt.

Éreztetni fogja a „hűtlennel“ haragjának teljes súlyát, hadd szenvedjen meg az a csúnya ember viselt dolgaiért, és ha látni fogja, hogy már eleget vezeklett, úgy szólva a bánat már a földig sújtja, akkor talán könyörgéseit meg fogja hallgatni, de addig nem.

E czélját a tüntető hidegségen kivül leginkább úgy vélte elérhetni, hogy Bélában felébreszti egyszere mind a féltékenység »ördögét« is és igy történt, hogy Kátai ur udvarlásait látszólag a lehető legszívesebben fogadá.

De az a Béla! Mintha mindez őt érdekelné leg- kevésbbé, még csak meg sem illetődött, és Iluskának fájdalmasan kellett tapasztalni, hogy a főszolgabíró ur nem hogy bánatban sinlődnék, hanem a lugasban a lehető legvidámabb hangulatban tartlizik az öreg Tetétlennel jól behütöt savanyuvizes bor mellett. Pedig úgy intézte a dolgot, hogy valahányszor a lugas előtt sétáltak el Kátaival, abba a pillanatában mindig pajzánkodott, mint aki nagyon is boldog, s mindJános, Paulheim István, Paulheim Ferencz, Hudetz János, Dr. Neiszer Antal, Diósy János, Diósy Kálmán, Diósy Lajos, Bartolfy János, Perndl Flórián, Takáts Gyula, Oroszváry J^erencz, Szalay Károly, Fischer Ferencz, Mautner Ödön, Tolnai Simon, Zvack József, Dávid Jenő, Maior Arnó, Kohn Vilmos, Dr. Szente Gyula, Fellegi József, Kell Sándor, Kell Hugó, Jauer- nik Nándor, Brezlmayer Román, özv. Brezlmayer Gyuláné, Rauchbauer Antal, dr. Kovács Pál, Schnar be! Frigyes, Pelzman Irén, Hagenmacher Henrik, Dozzi József, Pintér Gyula, Fiumei chocholádé gyár r.-t., Hauschild Albert, Detsinyi Frigyes, Tauszig Siegfrid, Kanitz C. fiai, Dona Döme és társa, See- felhner Emil, Calderoni és társa, Fodor Kálmán, Schreiber J., Hajduska A. és társa, Szénássy Gyula, Papír műdomboritó r.-t., Pesendorfer Ferencz, Han- delsman Arnold, Sárkány Pál, Szirch nővérek, dr. Környei Edéné, Papek József, Rüger N,, Teodorovits Miklós, Zipser és König, dr. Bayer Dezső, Weisz- mann Ignátz, Kölber Jenő, Riemer Miksa, Tomcsányi János, Éhman Victor, Lustig Mór, dr, Spett Ferencz, Eisler Jenő, Hoffman János, Hoffman Emilia és Gizella, dr. Hajnos Gyula, Ujváry Zsigmónd, Zehnt- bauer Gyula, Erényi Antal, Sóváry Géza, Kraicsoviís Rezső, Miksó Imre, Ármos Sándor, Langer Ignácz, Heller Ferencz, Pozsgay Tivadar, özv. Szklenszky Ferenczné, Vágó Jenő, Stifft Nándor, Kiifferle József, Pollak Ignácz, Schvartz józsef. Polgári serfőzde r.-t„ Schachner József, Huber Antal, dr. Friedländer Manó, dr. Demjanovits Emil, Steiner Frigyes, Polesznák János, Stölzl C. fiai, Zsolnay Victor, Perjatl Márton, Mayláth Oszkár, dr. Läufer Lajos, Bodanszky G„ Kramaszta Béla, Feivel Mór, Gummi áru gyár r.-\, Stiller Ignácz, Bernauer Zsigmondné, dr. Szilágyi Gyuláné, Komássy Ede, Klein és fia, Haas Alfréd, Tssherne Ferencz, Fack Pál, Herman Lászlóné, Burda

V. és fia. Magyar fém- és lámpa árugyár, Roth Pál, Hirsch és Franck, Polacsek' Miksáné, Müller Antal, Schvartz Samu, Goldmann Fülöp, Goldmann Bernát, Vogl Gyula, Kende Tivadar, Horváth József, Streezek dacára Bélában az a bizonyos kis ördög még sem akart ébredezni és Iluska előtt úgy rémlett, mintha az a csúnya ember a remélt sóhajtozások helyett terceket kvártokaf kiabálna,

— A kiálhatatlan kártya !

Két nap múlva az egész házban gyertyavilággal sem lehetett kártyát találni. Ismeretlen kezek eltüntették nyomatlanul.

S dacára, hogy a délutáni kártyázások véget értek, a javíthatatlan se látott, se hallott; pedig ott történt minden előtte. A lugas előtt. — hogy ő is láthassa — tűzte föl Kátai keblére a piros rózsát, ami pedig a virág nyelv szerint is: égő szerelmet jelent; a szeme előtt tépte az akácfa vékony gályáról a leveleket, mint azt valamikor tőle tanulta. Ebből csak sejthette, hogy miről cseveghetnek ők olyan boldogan, s hiába a várva várt kis „ördög“ mélyen szundikált. De Iluska nem adta föl a harcot.

Azonban oly valami történt, amelyre igazán nem számított, s melyről tervezgetései közben teljesen megfeledkezett.

Az apuska egy szép délután egy szép örvendetes hirel lepte meg.

— Én édes kis mókusom, elértem tehát, hogy teljesült a szived vágya.

— Az enyém, apuskám ?

— A tied hát ! Megtörtént, megvan !

— Ml történt meg? kéidé Ilus kigyult arccal.

— Hát te, kis bohó, nem is sejted ? Hát megkért , , . izé . . . ma délelőtt megkért az a . . . hogy is hívják , . . Kátai!