Rákos Vidéke, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-02-11 / 6. szám
6. szám. RÁKOS VIDÉKE 5 Kovácsi Béláné, Benke Istvánná, Keller Gyuláné, Gaál Pálné, Spanraft Elza és Paula, Szabó Józsefné és leánya, Benke Ilonka, Vayitnd Károlyné és leánya, Kuti Sándorné, Malica Györgyné és leánya, Heincz- mann Ágostonná, Moravetz Istvánná, Heiczmann Greti, Hoffmann Irma, Pollák Istvánné. Bolond az eset... A rákosszentmihályi állami el. iskolában régen nélkülözött tanítói állást, mint már megírtuk, Szenes Imre farkasdi tanítóval töltötték be. Szenesnek több héten át nem lehetett a kinevezést kézbesíteni, mert nem tudták a lakását. Mikor pedig kiderült, hogy Farkasdon van, gondolkozási időt kért, most pedig — mint bennünket legújabban értesítenek — hat hónapi szabadságidőért folyamodott. Szóval iskolánknak még mindig csak és megint csak olyan tanítója van — a ki nincs. Legalább is itt nincs. Előadószéke üres, osztálya árva és elhagyott. Tanítóink pedig nyögnek a helyettesítés fizetetlen terhe alatt. Sporttelep. A rákosszentmihályi Sporttelep választmánya — az előzetes értekezletek sorozatának befejezte után — rendes és végleges érvényességgel rendelkező ülését e héten szerdán, február 14-én este fél 8 órakor tartja a kálvária-téri Stöckl-vendéglő külön termében. A tagokat múlhatatlan megjelenésre kéri az egyesület elnöksége. Jelmezestély Rákosfalván. A rákosfalvi „kedélyes ifjúság“ a mulatságok roppant versenyében nem szokott hátramaradni. Február 24-ére, szombatra, nagyszerű jelmezestélyt készít elő, a melylyel a Zöldikevendéglő tágas helyiségeibe fogja gyűjteni Rákosfalva és a környék minden épkézláb és vidám mulatozást kedvelő lakosát. A rendezőség élén Konvicny János elnök buzgólkodik. Csütörtöki társaság. A csütörtöki társaság még e héten is sajnálattal nélkülözte a mátyásföldi estélyen több régi vezértagját, a kik akadályozva voltak a megjelenésben. Jövő csütörtökön ugyancsak Mátyásföldön tartják az összejövetelt. Kívánatos, hogy minél látogatottabb legyen a jövő csütörtöki vacsora, hogy a kirándulások programmját meg lehessen állapítani. Kertészbál Mátyásföldén. Folyó hó 3-án a Kraicse- vits-vendéglőben sikerült tombolával egybekötött tánczmulatság volt, a melyet a mátyásföldi kertészek rendeztek. Résztvettek abban a telep állandó lakosai és nyaralótulajdonosai közül is sokan. Ott voltak többek közt: dr. Jelffy János és neje, gróf Keglevich Ödön és neje, Paulheim János és neje, Perndl Flóris és neje, Sztahulják Iván és neje és még számos idegen, valamint a kertészek családostól és teljes számmal. A mulatók hangulata oly lelkes volt, hpgy csak reggel 7 óra körűi gondoltak a hazamenetelre. A mulatság rendezésében Árvay Mihály, Tassy János, Plangár Ferencz kertészek és Papp Bálint telepfelügyelő vették ki legnagyobb részüket. Sikerült működésűk eredményeként 60 korona tiszta jövedelem jutott a mátyásföldi templom-alap czéljaira. Az iskolaegyesület mulatsága. A rákosszentmihályi iskolaegyesület február 17-iki estélyének a teljes műsora a következő lesz: 1. Hunyadi-nyitány (Erkel) négy kézre Dely Sárika, Képessy Lenke. 2. Felolvasás Ferenczy Ida. 3. Magyar ábránd (Székely) Otte Miczi. 4. Rika-belépő (Szabados) énekli Spannraft Elza. 5. Felolvasás Meltsok Blanka. 6. Hegedü-solo Lányi Ákos. Íja) Rózsatündérek táncza (Moszkovszki), b) Humo- reszk (Bátor) Malicza Miczi. 8. Szép Ilonka (Erney) melodráma Barits Ilonka. Kezdete 8 órakor. E műsor első tekintetre bizonyítja, hogy élvezetes, változatos és művészi szivonalon álló estélyre számíthat közönségünk, mely már is meleg érdeklődést tanúsít az iskolaegyesület első mulatsága iránt. A közreműködők sorában csupa olyan nevet találunk, a kiknek nem mindennapi képessége már ismételten szerzett igaz élvezetet közönségünknek s a kik tehetségük javával akarják nemes feladatukat ezúttal is ellátni. Mulatság Kistarcsán. A Kistarcsai Függetlenségi Olvasó-Kor a kistarcsai templom toronyóra-alapja javára 1906. évi február 11-én, este 6 órakor, a község nagyvendéglőjében zártkörű bált rendez. Személy-jegy 1 kor., család-jegy 1 kor. 20 fill. Örvendünk, hogy .a sokáig csendes Kistarcsa is életjelt ad magáról s a legszebb sikert kívánjuk a függetlenségi kör szép mulatságának. Magyar-Mannheimer Gusztáv kitűnő festőművészünk gyűjteményes kiállításának rendezésével aratja legújabb sikereit a buzgó Nemzeti Szalon. Szinte hihetetlen, hogy milyen hatást lehet elérni a sokat kicsinyeit magyar közönséggel, ha igazi művész művészies keretben jelenik meg előtte. A Magyar-Mannheimer képeit napról napra tolongó közönség élvezi, a melynek soraiban gazdagon van képviselve a Rákos-vidéke müizléssel megáldott közönsége. Különösen néhány pompás akt és egy ritka tökéletességű rajz vonja magára a látogatók figyelmét. A Nemzeti Szalon újabb gyűjteményes tárlataival igazi kulturális missziót teljesít, melyért az érdem oroszlánrésze Ernst igazgatót és Déry Béla titkárt illeti meg. Első Leánykiházasitási Egylet ni. sz. Gyermek- és életbiztosító intézet Budapesten, VI., Teréz-körút 40—42. sz. Alapittatott 1863. Folyó év január havá- 1,297.200 kor., értékű biztosítási ajánlat nyujtatott be és 1,121.000 kor. értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosított összegek fejében f. év január havában 57.468 kor. 57 fill, és az intézet fennállása óta 10,223.372 kor. 87 fill, fizettetett ki. Ezen intézet a gyermek- és életbiztosítás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb díjtételek és legelőnyösebb feltételek mellett. R nő és hivatása. Irta: égerháti Szabó István, szilágyballaházai gör. katb. plébános. A nő az Isten legszebb eszméje és legnemesebb, leggyöngédebb alkotása. Minden szépség és gyönyör, minden vonzó és elbűvölő tulajdonság mind összpon- tositva van az Isten ezen remekművében: a nőben. Mily szép a rózsabimbó, mikor reggel a harmat gyémántcseppjeiben fürödve meg, kitárja szűz kely- hét és mosolyg a fölkelő nap aranysugarain! De mi ez egy bájos leány elbűvölő arezához képest, mely oly gyermetegen pirul mikor először vezetik be a társaságba ? Szépek az ég tündöklő csillagai, mikor az ő gyémánt ragyogásuk megjelenik a láthatáron; de szebbek a lányka szemei, mikor a sötét pillák alól a részvét könnyei ragyognak. Elragadó a kristály patak moraja, mely vadregényes rengetegből tör elő, de sokkal elragadóbb a sóhaj, mely kedvesednek szivéből fakad. Ismerem a tavasz áldott melegét, mely visszaadja a természetnek elvesztett ékeit, de kérdjétek az árvát, vájjon nem forróbb a szülő anyja kebele. Az éj sötétje sokszor megmentője az üldözöttnek, de kérdjétek a sorsüldözöttet, nem lel-e biztosabb menhelyre kedvese karjai között, mikor ez reszkető hangon mondja: «A haza igaztalan veled szemben, barátaid megcsaltak, fiaid a sírban, a sors pedig el-
