Rákos Vidéke, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1906-11-25 / 47. szám

V4. évfolyam. Rákosszentmihály, 1906. vasárnap november 25. 47. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSnDflLAI'és KÖZGflZbflSrtGI HETILAP RflKOSSZENTnihflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KÉR. RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET,. RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKARÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLY! IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Rákosi-út 61. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkeszti) : BALAZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár : Egész évre.......................8 k..i Fél évre ............................4 * Ne gyed évre.......................2 « EG YES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhnsábos petitsor ára 20 fillér. Nyomorúság­Lassanként ránk tört a komoly tél, fényes csillagokkal teleszórt kemény, fagyos éjjeleivel, a reggeli dér szürke köntösével, a tél apó minden más egyéb megszokott revizitumával. Az előkelő kandalokban ép úgy mint a sze­gény ember szilány vaskemenczéjében lángra lobban a parázs és vig zakatolását hallgatni, melegénél sütkérezni mellé búvik az ernyedt tagú, átfázott csontu ember. Mifelénk, itt a fővároson kívül nagyobb a hideg, mint bent, a gőzölgő házsorokkal sze­gélyezett utczáju nagy városban. Keményebb a hideg, megdöbbentő a sötétség és kétségbe­ejtő a csend. Ez a hármas tulajdonság a leg­veszedelmesebb sajátsága a nyaralóhelynek télen. A hideg : csupa egészséges, ideg­ápoló, tiszta, kellemes valami, h a, mikor át­járta már tagjainkat, enyhet adó fűtött szoba barátságos méhébe menekülhetünk el belőle. A sötétség és zavartalan csend enyhet adó idegcsillapitó szer a ragyogó város gonddal terhes életéből menekülőnek, de csak addig, amíg nyugalmat biztosit, békésen el­takar, de nem rettent rémeivel. Nem ijeszt nem nyugtalanít s nem szolgál lepléül gonosz leselkedőknek, kik támadni, rabolni, foszto­gatni akarnak védelme alatt. De jaj és száz­szorosán is jaj, ha a fagyoskodó szegény hajlékában hideg a tűzhely, üres a tüzelőszer ládája, talán zsibvásárra került maga a valaha jobb napokat látott, rokkant vaskemencze is. A tél hidege csudás, hasznos és kellemes áldása a természetnek, de kegyetlen Isten­csapás a nyomorgó embereknek. A mostani szép hosszú őszünket felváltó tél ilyen csa­pásnak Ígérkezik reánk, mert nyomornságban, eddig alig képzelt nyomorúságban talál. Érez­zük tehát kegyetlen, sújtó erejét a maga meg- dermesztő nagyságának teljességében. Sok rossz esztendő verte ezt az orszá­got. Gazdasági és politikai csapások kifogy­hatatlan sora látogatta meg s midőn ereje /Uai számi csaknem kimerült, az építőipari válság, a ren­geteg hosszú törvényen kívüli állapot, a gaz­dasági viszonyok újabb sokszerü kedvezőtlen alakulása tetőzték be sorsát. Ez idénre azt reméltük, valamennyire kieviczkéltünk a baj­ból, most meg egyik oldalról a mértéktelen drágaság, másik oldalról a válság idején a munkások ügyében lelkiismeretlenül fel­korbácsolt szenvedély adja meg a kegyelem­döfést. Soha még ennyi sztrájk, munkazárlat, bojkott és Isten tudja még miféle alakja a munkás és munkaadó mesterségesen felidézett élet-halál küzdelmének — mint ez idén — nem sújtott még bennünket. Borzalmas álladótok teremtődtek e téren s utána hajmeresztő következményekre szá­míthatunk. A nyomor már ma is egész mez­telenségében mutatkozik s csak az igazi tél elérkeztét várja, hogy könyörtelen pusztítását megkezdje. A fütetlen szoba tragédiája ott végződik többnyire: a közkórház termében, vagy a börtön rostélyai mögött. Minden oldalról jelentkeznek már hir- madarai a téli világnak. Nem fehérmellii fecs­kék, hanem vijjogó ölyvek, kányák, vérszopő vércsék és hullán hizó varjak. A nyomorúság rettenetes munkát végez körülöttünk. A tél kezdetével egész ere­jével fojtogatja a rengeteg munkanélküli em­bert, ki menekülni tud előle, segíteni nem ké­pes baján. A kellőképen nem táplált, az idő viszontagságai ellen nem védett nyomorgó családok tagjait tizedeli a betegség. Ahol beköszönt a szükség, ez rendesen az első látogató utána s gyakran nem elégszik meg azzal, hogy egyedül távozzék. Rákos szentmihályon, ezen a fel­tétlenül ünnepelt, egészséges helyen be kell zárni az iskolákat, mert a kanyaró járvány egyre veszedelmesebb mértéket ölt. Nem megdöbbentő ez ? A kiimája jó, minden fel­tétel és egészségre hasznos tulajdonság gaz­dagon ékesíti és évről-évre erősebben pusztit a járványos gyermekbetegség. Lehet e magya­lt 14 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom