Rákos Vidéke, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1906-10-21 / 42. szám

42. szám. RÁKOS VIDÉKE 3. főváros tanácsához. Eszerint a társaság népszinház- utczai vonalából a királyvágánynál kiágazás létesül a ligettelki dűlő legrövidebb átszelésével a kerepesi országúiig s itt az utkaparó ház közelében (Ferencz József kaszárnya és Fehér-ut megálló között) szeli át a czinkotai helyiérdekű vasút vonalát s Rákos­falva hátsó szélén halad a Ftiredi-utczán át Rákos­szentmihály felé a körvasúiig. Itt a pénzügyőri őr­háznál szeli át a körvasutat s a főfasoron keresztül halad Rákosszentmihályra fel egészen az A 1 m á s y- majorig, innen a János-utczán át és a Szentkorona- utczán végig ismét a körvasúiig, A társaság a tervek felülvizsgálatát és a közigazgatási bejárás elrendelé­sét kéri a fővárostól s úgy hírlik, hogy tavaszig min­den fórumon keresztül akarja hajtani az ügyet, úgy, hogy még ugyancsak a tavaszszal az építkezést is megkezdhesse. A terv életre való s Rákosszentmihály belső, (hátsó) részeinek közvetlen közlekedést bizto­sit a Népszínházig, ami feltétlenül javunkra válik, bár értékét a kerülő ut némileg mérsékeli. Ez a terv egyúttal ugylátszik a sirirata a sok port vert Koenig sberge r-féle vasút rákosszentmihályi részének. A főváros tanácsa az ügyet a mérnöki hi­vatalnak adta ki. A közúti vasúttársaság elől említett vonalának ügye még előrehaladottabb stádiumban van. Ez az ügy már a főváros közgyűlését is meg­járta. hol a múlt héten fogadták el a terveket s erről a következő hivatalos színezetű tudósítás jelent meg a napilapokban : Kőbánya—Rákosfalva. A kőbánya—rákosfalvi ré­gen óhajtott villamos vasúti összeköttetés létesülését immár biztosítottnak tekinthetjük. A főváros törvény- hatósága ugyanis a héten elfogadta a budapesti köz­úti vaspálya részvénytársaság terveit s ezzel a Kő­bányáról Rákosfalvára s itt a Füredi-utczán át a körvasúiig vezetendő vonal terve végleges meg­oldást nyert. Úgy észleljük tehát, hogy a sok fáradság, mely- lyel Rákosszentmihályt észrevétetni törekedtünk min­den oldalról — megtenni gyümölcsét s valóságos vetélkedés folyik a kezünkért. A két tervben azonos a Füredi-utczai rész, mely a körvasúiig megnyílik s onnan törekszik megközelíteni községünket. Mi csak örvendezhetünk rajta s megnyugszunk benne, hogy ime csakugyan megszületik a villamos vasút! Lelkiismeret. Sok szót vesztegettünk már ezen a helyen a fővárosi sajtó egy része leikiismeretlenségé- uek ostorozására. A krajczárosok e héten megint derekasan dolgoztak, hogy a boldogtalan Kemény Zsigmond, akinak az volt a balga hite, hogy az u^ság mindent irhát csak valótlanságot nem — meg­forduljon a sírjában. Nem túdni milyen néven, de egyik ösmertebb estilapba is beleférkőzött a következő hir, a melyet a bulevard virágok vastag betűkkel üvöltötték világgá: A kalauz balesete. A czinkotai viczinális vég­állomáson ma reggel nagy riadalom volt. A czin­kotai állomásfőnök a vonat megérkezése után nyomban konstatálta, a Stritzl Lajos kalauz, aki pedig Budapesten felszált a vonatra, nem ér­kezett meg. Távirati intézkedésére valamennyi állomás munkásai keresésére indultak a titokzatos körölmények között eltűnt kalauznak, akit a : Ferenc József-laktanya és 'a Féhér-ut között a sínek mellett meg is találtak. A boldogtalan ein- bér nagy vértócsában, eszméletlen állapotban feküdt, Beszállították a Rókus-kórkázba, ahol, miután nagynehezen magához tért, elmondta, hogy köpenyének vége, anélkül, hogy észrevette volna, beleszorult egyik kocsi ajtajába. Mikor a másik kocsi főijárójára akart átlépni, a köpeny visszarántotta s ő lebukott a robogó vonatról. Állapota súlyos. A többi még hozzá fűzi ehhez azt is, hogy a szerencsétlenül járt kalauznak az első segélyt U j v á ry Ignácz doktor nyújtotta. A hiteles tudósítást a kalauz mutogatta a vicziná­lis vasúton, amelynek utasai már egy hete ismerik a történet valódi alakját, melyet a múlt héten jelen­téktelenségénél fogva, mi a helyi hírszolgáltatás szerve se tartottunk érdemesnek a nyomdafestékre. Ez pedig annyi,hogy a jelzett helyen a nevezett kalauz csakugyan leesett a vonatról, de szerencsére semmi baja se történt, úgy, hogy még ugyanaznap tovább teljesítette szolgálatát, melyet máig is folytat. A többi . . . »Krajczáros szenzáczió.» Lelkiismeretlen, mert durva valótlanság, s mert a megnevezett félre nézve súlyos károkkal jár. A kiszerkesztett kalauznak ugyanis négy leánya lakik vidéken,különböző helyeken, kiket csak apjuk távirata tartott viszsza attól, hogy a szemér­metlen kacsa halálra ne riaszsza, gyötörje s a fővárosba ne kergesse őket hogy apjukat a kórházban hiába ne keressék. Jó egészségben találhatnák a helyiérdekű vasúton, a mentő orvos - Ujváry Ignácz nak pedig csak a fejfájánál mondhatnának egy miatyán- kat a rákosszentmihályi temetőben, melynek szegény jó öreg úr már julius óta csendes lakossá. Milyen szép is az az olcsó szenzáczió. A lyukas háztető és még egy háztető. T omcsá- n y i János igazgatótól, Mátyásföld egyik régi lakosától s a helyi oktatásügy egyik buzgó patronu- sától levelet kaptunk, amelyben a mátyásföldi iskola- épület tetejére vonatkvzó múlt heti közlésünkkel kepcsolatosan annak megállapítását kéri, hogy az érintett panaszos levél nem az ő tollából származott és annak megjelenéséről semmi tudomása sem volt. Készséggel eleget teszünk e kívánságnak, valamint azt is szívesen konstatáljuk, hogy a lyukat minden külső segitság nélkül már be is tömték, A felszóla­lást mi megbízható kézből kaptuk s nem volt okunk, hogy annak, mint közérdekből írottnak — közzététe­lét megtagadjuk s csak örömünkre szolgál, hogy a panasz oka már időközben meg is szűnt. Viszont sajnálattal értesülünk a felvilágosító sorokból, hogy Tomcsányi János betegsége még hónapokig meggátolja hivatalos működésében, aminek csak ok­tatásügyünk vallja kárát. Minthogy pedig a lyukas tetőről esett itt szó, hozzáfűzzük az e heti újabb megrovási kalandot a másik lyukas tetőről. Ami panaszkodó levélírónk ugyanis Mátyásföldnek némi elégtételéül e héten arról értesir, hogy nemcsak ott, hanem itthon, Rákosszentmihályon is van ám olyan lyukas háztető, amelyiknek nem szabadna lyukasnak lennie. Ez pedig maga a róm. kath. templom, melynek bádogfedelét drága pénzen csak nemrégiben készítették el s ime már csaknem egé­szen elpusztult. Az egyházközség, mint a templom- épitő bizottság jogutóda meglepetve tapasztalhatja a bádogtető e hűtlen viselkedését s bizonyara töp­rengeni fog egy kissé rajta, hogy vájjon rendjen való dolog-e ebbeli állapota? íme az örök tanulság : nem lehet annyi lyukat betömni e világon, amennyi uj támad a régi helyett. Házasság. F. hó 14-én Mátyásföldön Szabady An­tal magánzó nyaralója nagy családi esemény színhelye volt, a mennyiben a kedves öreg úr egyetlen leánya, Amália örök hűséget esküdött Meister Sámuel gyáros­nak. Az anyakönyvezető, ifj. Huszka Gyula jegyző déletőtt fél 12 órakor a lányos háznál megjelenvén, a polgári törvények szerint összeadta a házasulandó­kat. Az egyházi szertartás délután 4 órakor a pesti Deák-téri evangélikus templomban folyt le. Majd este a Ferencz József laktanyával szemközt lévő Müller féle szálloda külön termében lakomára gyüleke­zett a fényes társaság, amelyen körülbelül 40 személyre terített tábla mellett czigány zene hangjainál hajnali 4 óráig tartott a mulatság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom