Rákos Vidéke, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-09 / 36. szám
■■ ■ ■■ ■' ............ ■ •- ■ ■ . ■■'■■■' - - '(f ' 36. szám. RÁKOS VIDÉKE 3. a beirt tanulók kimutatását hasonlítsák össze a tankötelesekről szóló kimutatásokkal s mind azokat, akik be nem iratkoztak, ezenkívül beiratkozásra szorítsák, be nem várván a mulasztások kimutatását megállapító, de a beiratkozási időre nem vonatkoztatható két hetenkinti határidőt. Mint már fennebb jeleztük, a tanításnak rendesnek és folytonosnak kell lenni; e végből csakis az utasításokban megszabott időkben szünetelhet az iskola. A rendes heti szünet állami és községi iskolákban az utasítások értelmében állapítandó meg és valamennyi iskolai helyi hatóság által a heti szünetek napja a tanórarend bernellékelésével szeptember hó 15-éig a kir. tanfelügyelőhöz bejelentendő, valamint külön bejelentendő az is, ha év közben járványos betegség, avagy egyéb okok folytán az iskolázás szünetelni kénytelen. A tantermek kellően tanszerekkel felszerelendők, a tanítói állások betöltendők, a tanítói változások pedig mindenkor pontosan bejelentendők. Miután az iskolai gondnokságoknak és iskolaszékeknek a községi elöljáróságok részéről a törvény végrehajtása tekintetében kellő támogatásban kell részesülniök, elrendeljük, hogy a községi elöljáróságok a törvény és rendeletek végrehajtása tekintetében fegyelmi felelősség terhe mellett, kötelezettségüknek mindenben tegyenek eleget. Különösen is kiemeljük, hogy a mindennapi és ismétlő iskolába beirt tanulók igazolatlan mulasztásairól kiállított mulasztási kimutatásoknak kézhez vétele után azokat, akik igazolatlanul először mulasztanak, azonnal intsék meg, akik pedig másodszor vagy harmadszor stb. mulasztanak, a törvény értelmében a fokozatosság elvének szigorú szem előtt tartásával azonnal bírságolják meg. A bírságpénzt oly időben hajtsák be, hogy a következő kimutatás beküldése alkalmával a behajtott összeg az iskolai gondnokság, illetve iskolaszék részére átadható legyen. Rendeletünknek e részét annyival is inkább figyelmébe ajánljuk az elöljáróságoknak, mert az e tekintetben elkövetendő legkisebb mulasztás esetén is a legszigorúbban fogunk ellene eljárni, hogy egy- szersmindenkorra megszűnjék az az állapot, mely sok helyütt immár teljesen tarthatatlanná vált s mely abban állott, hogy be nem hajtott és összehalmozódott pénzbírságok behajtását egyes községi elöljáróságok egyszerre kísérlik meg, ami egyfelől méltó elkeseredést, másfelől azt a jogtalan állapotot idézi elő, hogy második, esetleg harmadik fokozatú pénzbírsággal sujtatnak olyanok, kiken az első, illetőleg második fokozatú pénzbírság be nem hajtatott. Elrendeljük továbbá, hogy mindenütt, ahol ez ideig a gazdasági ismétlő iskolázásról kellően gondoskodva nincsen, a gazdasági ismétlő iskolának községi alapon leendő szervezése iránt azonnal intézkedjék az elöljáróság, gondoskodva megfelelő területről, felszerelésről stb., hogy a nép a gazdasági ismétlő iskola előnyeit megismerve, ne sajnálja azt a csekély áldozatot, mely később gyermekeinek jobb boldogulását fogja eredményezni. Elrendeljük végül, hogy a tanító változásokat a községi elöljáróság felelősség terhe mellett a szükséges okmányok beterjesztése kapcsán mindenkor pontosan jelentse be, úgyszintén jelentse be, hogy a beiratkozások megejtése után hány tanköteles maradt ki az iskolából, hogy az iskola fentartót az iskola fejlesztésére felhívhassuk. Hasonlóképen felhívjuk a járási főszolgabírókat és polgármestereket, hogy ellenőrző hatáskörükben a leglelkiismeretesebben eljárva, hassanak oda, hogy a törvény és rendeletek értelmében kiadott jelen rendeletünk minden tekintetben teljes mértékben végrehajtassék. Az elöljáróságok különösen figyelem mel kisérendők s mindenütt, ahol a főszolgabirók polgármesterek, legcsekélyebb mulasztást fenforogni látják, a szükséges megtorló lépéseket azonnal tegyék meg s erről kir, tanfelügyelőséget értesítsék. A vármegye közig, bizottságának Budapesten, 1906. évi augusztus hó 9-én tartott üléséből. Fazekas Ágoston, alispán, mint h. elnök. HÍREK. Lelkészváltozás. Fehér Jánosunk szerdán reggel költözött el Rákosszentmihályról uj helyére, Vecsésre, hol a mi szeretetünk s itteni sikereinek hire különösen szives fogadtatást biztosított számára. Tóth Kálmán, az uj rákosszentmihályi lelkész kedden érkezett C z i > a k házáról s szerdán elfoglalta F e- hér János becses örökét. Szimpatikus, tapasztalt és szép tudásu férfiú, kit rokonérzés fogad mindenfelé s működésére áldást kívánunk mindannyian. Ezüstlakodalom. Spann raft Ágoston ezüstlakodal ma kilépett a héten a családi ünnep szükebb keretéből. Egyaránt köz ünneplés tárgya lett a kiváló művész és Rákosszentmihály ősi kedvelt polgára; alig győzte az üdvözleteket sorra megköszönni, ki szóval, ki levélben halmozta el igaz jókivánataival. Az ezüstlakodalmon az egyházi szertartást Bazsó István szilágyi plébános végezte ; az Engelbrecht vendéglőbeli lakomán pedig az ünneplők süni csapata jelent meg s lelkes, szívből fakadó felköszöntőkben ünnepelte a jubiláns házas párt kire az első tósztot a vendégként nálunk időző Aczél Lajos egykori lelkészünk mondotta. A szép ünnep csak másnap, késő reggel ért véget. Bognár Gyula. Rákosfalva buzgó, önkéntes lelkészét, Bognár Gyulát, a prímás rendelete erzsébetvárosi káplánná nevezte ki. Ez a hir Rákosfalva e heti szenzácziója, de rendkívüli meg- illetődést okoz az egész Rákosvidékén. Bognár Gyula, az elmés szavú, lelkes, ambicziózus kis lelkész elszármazik közülünk, égy hosszú évtizeden át őszinte barátai szerető köréből. Tizenkét évvel ezelőtt került mint hitoktató Rákosfal vára s azóta hűségesen végezte ott dolgát a hazafias érzésű, jó keresztény katholikus közönség igaz javára. A lelkész nélkül szűkölködő Rákosfalván önként magára vállalta a lelkészi teendőket és híven ellátta mindezideig, önzetlenül és lelkiismeretesen. Szolgálataiért e hosszú időn át anyagi jutalom nem volt osztályrésze. A legutóbbi időkig remélte, hogy a közönség végre keresztül viszi, hogy adminisztraturát szerveznek Rákosfalván s igy czélját elérheti, azonban hívei csudálatos módon csak most gondolnak igazán erre, amikor már sokszorta nehezebben valósíthatók meg, mint azelőtt. De mindenesetre a hívők ragaszkodásának egyik szép jele e késői mozgalom is, mely az elvesztett Bognár Gyulát szeretné visszaszerezni. Bognár Gyula élénk szerepet játszott a »Rákos vidéke« közéletében s csak az utóbbi időben élt nemileg visszavonultabb életet, ahogy bizonyos kis keserűség lett úrrá lelkén, mely e sikert nemes igyekezetével arányosnak nem találta. Pedig megörökítette emlékezetét sokfélekép; egyik felejthetetlen alkotása a rákosfalvi »Szent István« betegsegélyző és temetkező egyesület, mely igen szép hivatást tölt be s önzetlen, jámbor czélok szolgálatára szorítja Rákosfalva egyébként nehézkes és leginkább közömbös népét. Ez egyesület soha se fogja nélkülözhetni a Bognár Gyula lelkes és verejtékes munkáját. Bognár a »Rákos Vidáké«-vel is közeli összeköttetést tartott: egyidőben társszerkesztője is volt s állandóan szívesen látott, kedvelt munkatársa, kinek ritkán felhangzó
