Rákos Vidéke, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1906-01-28 / 4. szám

2 RÁKOS VIDÉKE 4. szám. tozást is elvégzi más. Számtalan fel nem sorolható ok merülhet fel, melynél fogva az anyák legkevésbbé sem érezhetik magukat sértve egv olyan intézet léte által, melyben a fiatal leányok a rendszeres házvezetést sa­játítják el, sőt az élelmezéshez szükséges termékek előállításának és szárnyasok tenyésztésének, hizlalásá­nak, valamint az elösmert egészséges táplálékot adó növények termelésének ösmeretei sem fölöslegesek. Mindezt pedig gyakran már a helyi viszonyok követ­keztében is előnyösebben tanulhatja meg bárki egy szakiskolában, a hol már a mindennapi pontos idő­beosztás és a csoportos foglalkozás is jól hat a iiatal leányokra és a mely foglalkozás otthon egyedül unal­masnak tűnt, társakkal vetélkedve örömet szerez, végre megszokva a munkát, s jó gazdasszony válik a tanult urileányból. Az árvákra, kik sajnos korán elvesztvén édes anyjukat, valóssággal áldásos lehet a vázolt czé- lokat szolgáló női gazdasági iskola. Dolgozó nő. Hírek. Utczanevek és házszámok. Rákosszentmihály kép­viselőtestülete a nyáron Pálfi János és Schwarczl József személyében bizottságot küldött ki, hogy a község utczáinak egységes elnevezésére és a telkek megszámozására dolgozzon ki javaslatot. A bizottság a roppant munkálattal most készült el. Nagyon sok névtelen utcza kap elnevezést, viszont pedig meg­szűnnek a kettős utczanevek is, a melyek onnan ke­letkeztek, hogy a különböző telepek hasonló névvel lássák el utczáikat. így több József-, Rózsa-, Csillag- stb. utcza van jelenleg Rákosszentmihályon. A ren­dezés után csak egy utcza marad meg közülök a régi néven, az újabb hasonlónevü utcza uj nevet kap. A bizottság nagyon helyesen csupa történelmi és irodalmi nevet javasol. A Miklós-utczát, minthogy az a Rákosi-ut folytatása, megszüntetik s folytatólag Rákosi-utnak nevezik el. Minden utczában külön egytől kezdve számozzák a telkeket: a még üres parczellák házszámát kihagvják. A számok a körvasút, illetve a czinkotai határ felől kezdődnek s minden utcza jobb oldalán lesznek a páratlan, balról pedig a páros számok. A tervezetet legközelebb fogja a községi elöljáróság és képviselőtestület tárgyalni s ennek megtörténtével azonnal végrehajtják a rende­zést. A község utczai névtáblákat és házszámtáblá­kat készíttet, melyet az ingatlantulajdonosok a meg­állapítandó egységáron kötelesek átvenni. A rende­zés sok panaszt szüntet meg és örvendetes haladást jelent községünkre nézve. Vörheny a Rákos vidékén. A Rákos vidékén, fő­kép Rákosszentmihályon sűrűn fordul elő a gyer­mekek között a vörheny megbetegedés, úgy, hogy komolyan szóba került a rákosszentmihályi iskolák bezárásának kérdése. Szakkörökben az a meggyőző­dés terjed el, hogy a baj oka a Rákos-patak vizében keresendő, a melyről már évekkel ezelőtt szakértők állapították meg, hogy fertőző anyagokat tartalmaz. A veszedelem e feltevés szerint úgy keletkezik, hogy a jégtermelés miatt a patak vizét összegyűjtik s az ott poshad és leheli ki magából a miazmát, mert a fagy az idén is későn köszöntött be, s a viz sokáig állott felhalmozva. Hallomásunk szerint igen előkelő körökben figyelmet keltettek már ezek az állapotok s felmerült az az óhajtás, hogy a főváros a Rákos­patakban a jégtermelést tiltsa el. Fontos, nagy kér­dés ez, felette kívánatos tehát, hogy a főváros be­ható tanulmány tárgyává tegye s a legmesszebbmenő intézkedéseket megtegye az egyébként kiválóan egészséges környék védelmére. Ipartestület. A rákosszentmihály—csömör—czin­kotai általános ipartestület megalakítása érdekében Hauser Gyula, Kubinyecz Sámuel, Elblinger János több rákosszentmihályi ipartársulati taggal együtt múlt vasárnap Csömörre rándult s az ottani iparo­sokkal a belépő nyilatkozatokat aláíratta. Legköze­lebb Czinkotán folytatja működését a bizottság. Kosárfonó ipar Szentmihályon. A szentmihályi házi ipar fejlődése szempontjából bizonyára figye­lemre méltó az a hir, a mely jelenti, hogy Ferenczy Ida, kinek női gazdasági iskolájában február elején uj tanfolyam nvilik, a kormány támogatásával, egy időre egy kiváló kosárfonó-mestert telepit le Rákos­szentmihályon s a jelentkező érdeklődőknek előnyös, sőt részben díjtalan oktatást rendez. Az iskola igaz­gatósága felkéri mindazokat, kik e hasznos háziipar iránt érdeklődést tanúsítanak, hogy nála mielőbb jelentkezzenek. (A gödöllői vadászterület.) Gödöllő község vadász- területét évtizedek óta a királyi uradalom bérelte ki, a múlt őszszel azonban, mint erről annak idején hirt adtunk, nyilvánvalóan politikai okból, a gödöllői gazdaközönség kilicitálta az udvart a bérletből. A gödöllői királyi uradalom igazgatósága az árverés ellen fölebbezést adott be Pest vármegye alispánjá­hoz, a ki meg is semmisítette formai hibák miatt az árverést, és uj árverési tárgyalást tűzött ki. Az alispán döntésévesnem volt megelégedve a község gazdaközönsége, és panaszt adott be ellene a köz- igazgatási bírósághoz. A bíróság döntését Wekerle Sándor elnök megküldte a vármegyének; a köz- igazgatási bíróság elutasította a gödöllőiek panaszát, mert az árverés alkalmával a gödöllőiek nagyobb területet és több időre adtak bérbe, mint a mennyire joguk volt. Gödöllőn tehát a vadászterületre uj árve­rés lesz, a melyen részt vehet a királyi uradalom iga-zgatósága is. Halálozás. Kodesch József Rákosszentmihály régi derék polgára, a helybeli róm. kath. egyháztanács tagja, január 23-án este 7 órakor hirtelen meghalt Hatvanhét évet élt, amelyből több évtizedet a magy. kir. államvasutak szolgálatában töltött. Rákosszent­mihályon régen megtelepedett, házat szerzett s külö­nösen a róm. kath. egyház ügyei iránt tanúsított élénkebb érdeklődést. Forrón szeretett felesége alig három hónappal ezelőtt hagyta özvegységre, most meg utána sietett maga is. Éppen látogatóba indult, midőn a Kollár-ház előtt szélütés érte s összerogyott. Bevitték a házba, azonban a hirtelen előhívott Ujváry Ignácz dr. már nem segíthetett rajta: a beteg néhány perez alatt kiszenvedett. Két gyermeke gyászolja. Kodesch József az első magyar általános biztositó társaság tisztviselője és Kodesch Irma, férjezett Kovács Mihályné. Temetésén részt vett a régi szentmihályi lakosság legnagyobb része, az egyház­tanácsot pedig többedmagával Pálfi János elnök képviselte. Az újpesti jegyző személyi pótléka. Zsoldos János újpesti jegyzőnek 9000 korona törzsfizetése s ezen­felül gyönyörű lakás és állandó községi hintó áll rendelkezésére. Párthívei nemrég újabb 1000 k«r. nyugdijat és beszámítandó személyes pótlékot sza­vaztak meg neki, az erre vonatkozó képviselőtestületi határozatot több bizottsági tag megfelebbezte. A felebbezés eredménynyel járt, amennyiben a határo­zatot megsemmisitették azzal a megokolással, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom