Rákos Vidéke, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-22 / 29. szám
RÁKOS VIDÉKE 29. szám. nie. A lóvasúti közgyűlés óta nagyot változtak a körülmények. A kerepest helyi érdekű vasút villamossá átalakításának ^kérdése uj stádiumba jutott és akuttá vált. Az engedélyező tárgyalást a kereskedelmi miniszter megtartotta s úgy áll a dolog, hogy ha a miniszteri tárgyalások szeptemberig befejezést nyernek, az átalakítás munkáihoz jövő évre tényleg hozzáláthatnak. Következésképen a lóvasútnak is már a jövő év folyamán villamossá kell átalakulnia. A helyiérdekű vasúttársasággal folytatott előzetes tárgyalások eredménye szerint nincs akadálya annak, hogy a szentmihályi vonal a fővárossal közvetlen összeköttetést nyerjen, tehát e változott helyzetnél fogva feleslegessé vált a lóvasúti üzem kiterjesztésével czélzott féleredmény kivívása, mikor módunk nyílt, hogy mindjárt a végleges megoldást végrehajthassuk s ezzel minden igényt egyszerre kielégítsünk, a légélén- kebben megnyilvánult közóhajnak teljes egészében eleget tegyünk. Az igazgatóság a legnagyobb örömmel fogadta el a tervek ilyen módosítását s kimondotta, hogy a lóvasúti üzemet a helyiérdekű vasúiéval egyidejűleg rendes nyomtávolságú villamos vasuttá alakítja át s a fővárossal, a helyi érdekű vasúttal kötendő szerződés alapján közvetlen forgalmat létesít. Az uj pálya. A szentmihályi villamos vasút pályája a pontosan elkészített tervek szerint a következő lesz: A helyiérdekű vasutak »czinkotai nagy itcze« állomásából kanyarodik ki a két sínpár s fordul a fasorba. Itt azonban nem az úttesten, tehát nem fővárosi területen, hanem az út czinkotai oldalán halad a két sínpár egymás mellett a mostani első fordulóig. Itt az egyik, amelyen a fővárosból érkező kocsik haladnak, nem kanyarodik be a Szent István-utczába, hanem tovább halad a Rózsa-utczán a Rákosi-útig, a Rákosi-úton folytatódik egyenesen, mígnem az O 11 e villa előtt a lóvasút mai pályájába olvad. Itt megy tovább a Miklós-utczán s fordul az Ilona-utczába, a inai végállomáson keresztül halad s tovább kimegy az Ilona-utczán a főfasorig s a főfasoron a hülyék TiUezít Csevegés, Ismét bolygatják, újból felszínre hozzák az előttünk már annyira elavult nőkérdést. Vitatják, hogy van-e jogunk nekünk elfoglalni azt a helyet, mely eddig a férfi polcza volt. Sokan bosszúsan nyilatkoznak róla, miért törtetünk előre, miért vágyunk magasabbra, hiszen még azt a feladatunkat sem teljesítjük lelkiismeretesen, melyet a természet elejétől kezdve elénk szabott! Igaza van! — mondom reá — oka van a zsörtölődésre, de ez esetben ne bennünket okozzon, hanem a mai társadalmat, mely csak egy Istent ismer és ezt bálványként imádja, térdet hajt előtte, megtagadja hitét, erkölcsét, jóizlését; hazug, képmutató, sőt gyáva lesz előtte: Ez a pénz ! helyesebbeo a kényelem, a nagyravágyás! Ez a démon uralkodik a világon, ejti hálójába a legne- mesebden gondolkodó embert, mert hiába hangoztatja valaki: »Én megvetem«, kikaczagom érte, mert meg kell hajolnia előtte ! igy kívánja, parancsolja a felfogás, műnyelven : a divat! Mindnyájan előre, szebb és jobb után törekszünk ! Ki elégszik meg a szoba fojtó légkörével, ki nem vágyik a szabadba ? ! A leány eddig a férfi segítségére, támaszára, védő karjára volt utalva, tehát mit csináljon most, ha cserben hagyják? elvesszen?! Az igaz. hogy a leány, míg a szülei háznál van, intézetéig. Egyelőre csak idáig tervezik a vasutat s a vidék fejlődésének arányai szerint lehet majd szó később a tovább vezetéséről. Ez volt tehát a Budapest felől érkező kocsik pályája. A fővárosba induló kocsik útja a főfasorban, a hülyék intézete mellett levő végáilomásnál kezdődik, a másik sin mellett halad a főfasoron a M á r i a-utczáigv ezen keresztül a B é I a-utczáig. a Bél a-utczán a Kossuth Lajos-utczáig, itt az 011 e villa mellett keresztezi a kifele haladó kocsik pályáját s a lóvasút mai utján vonul a Kossuth Éajos-utczán végig a Szent István-utczába s a B i r ó n é vendéglő után fordul ki a fővárosi-ut czinkotai partjára s itt a másik sínpár mellett vezet a viczinális vasút »nagy itcze« állomásához, ahol annak pályatestébe kanyarodik. Újítás, hogy a pályából a kellemetlen kanyarulatokat lehetőség szerint kiküszöbölték s az eredetileg tervezett Lajos-utczai vonalvezetés helyett a M á r i a-utczára helyezik a vonalat azért, hogy a két sínpár közelebb legyen egymáshoz és a vasút a sűrűbben lakott területeket szelje át. Az igazgatóság egyhaugulag hozzájárul a tervekhez. Sürgős teendők. * A lóvasút-igazgatóság legsürgősebb teendője most már, hogy Rákosszentmihály községétől a szükséges közúti területet megkapja, amely czélból sürgős beadványt intézett az elöljárósághoz. A község a napokban rendkívüli közgyűlést tart s a képviselőtestület intézi el a kérelmet, természetesen kedvezően. Két kézzel kell kapnunk rajta, ha községünket ilyen vállalkozással felvirágoztatják. A czinkotai területet kisajátítás utján szerzik meg. A közúti vasút hetven évre szóló engedélyt kér s a költség- vetés részletes tervezetén, valamint a vállalat financzi- rozásának tervén serényen dolgoznak s a részletes előterjesztéseket az igazgatóság legközelebbi ülésén teszik meg. A megvalósulás feltétele. Vehette észre a szives olvasó, hogy az elmondottak mind fix és pozitív dolgok, előleges feltételről csak egyetlen egy helyen volt szó, amikor azt monszükséget, nélkülözést nem szenved, de saját, józan gondolkodása megtanítja arra, hogy ez nem tart örökké igy, hogy gondoskodnia kell a jövőjéről is! És ekkor megnyílik előtte az a kapu, melyen túl az a világ van, melyet ősei sohasem ismertek és melynek létezéséről csak hir utján szereztek tudomást. Itt ismeri meg a napi küzhelmet, az ádáz harczot az előbbre jutásért, a kétszínűséget a dicséret elnyeréséért ; és megismeri a megalázkodást! Szegény leány! Ha erre az útra kell lépnie, elveti lelkének ideális részét, mert a mindennapi küzdelem megtanítja őt a praktikus gondolkodás módjára és akaratlanul bonczolgatni kezdi az élet dolgait s az ebből merített tapasztalatai megtanítják őt arra, hogy nincs az az erény, amelyet az emberek nem érdekből gyakorolnának. Nincs az az érzelem, melyet ki nem gúnyolnának, sőt az az egy, mely előtte eddig a leghatalmasabb, a legszentebb, a legszebb volt, az az egy mögött is mi rejlik?! érdek, haszonlesés! Hogy ezeknek elérhetásére szolgál eszközül — a »Szeretet« ! Ezzel megszűnik előtte a régi világ és megnyílik az, amely bevezet a hétköznapi életbe és itt elkezdődik a létért való küzdelme ! Éz az az élet, melyet általánosságban irigyelnek tőlünk ! Pedig higyjék el, hogy a nő szabadság utáni vágyódása sem más, mint daczolása a végzet ellen, megmutatni a férfinak, a világnak, hogy ha kell, tud ő is küzdeni, nem ros- kad össze az élet terhe alatt: hogy felveszi a porondra dobott keztyüt és ki áll a síkra és küzd, ha kell a végkimerülésig!
