Rákos Vidéke, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1906-05-20 / 20. szám

2 RÁKOS

lasztásának eltérése szerint külön csoportokat alkothasson és mind e mellett is közös szívvel és jó akarattal buzgólkodjék a közszempontok, a társadalmi követelmények és elsősorban a község érdekeinek javára. A nemes intencziót mindkét egyesület bizonyította már. Kétségtelen, hogy az ideális lelkek vágya: az egy akol és egy pásztor eszménye egy bizonyos még magasabb fokú megoldás és színvonal lehetne, ez azonban egyelőre — érdeklődésünk körén kivűl eső okokból kivihetetlennek bizonyult. Szép lett volna, jó lett volna, de nincs benne nagyobb szerencsétlenség, ha a vas a kohóban tovább izzik. Annál kitünőbb aczél válik majd belőle és annál több salaktól mentesül.

Ez a toll nem hirdetett még mást, mint a testvériség eszméjét és nem szolgált más érdeket, mint a közét s a mi szeretett otthonunk, a mi verejtékesen megépített, kedves helységeink érdekét. Megbecsült és megbecsül most is egyaránt minden legkisebb szolgálatot, mely ezeknek javát czélozza. Örömmel üdvözöljük most is Rákosszentmihály uj körét, mely a megerősített alapszabályok klasszikus tanúsága szerint nemes eszményekért küzd. Üdvözöljük és megbecsüljük és virágzását szivünkből óhajtjuk, éppen úgy, mint a másikét és mostoha gyermeknek méltató megfigyeléseinkben egyiket se tekintjük. De csak addig, a mig valamelyik a közérdekeink mellől — bármi czélért meg nem tántorodik. Nincs okunk ezt az aggodalmat feltételezni, de tele tüdővel kiáltanánk átkot arra, a melyik a békés együttműködést valaha megbontaná és önző tekinteteknek a közjót alárendelné. Versengjenek akár nemes tusán, vagy béketűrő közömbösséggel tekintenek egymás felé: kisérje áldás utaikat, de vesszen és pusztuljon az, ki gonosz testvér- harczot a közjó ellenére botorul kezdeni merészelne. Nemes játék ez, tiszta kártyákkal, de pusztulás, ha hamis játékos tolakodnék az asztalhoz, ahol úgy is csak a csalfaság veszíthetne.

Mindez hál’ Istennek csak elmélet, minden alap és rút czélzás nélkül. A lelkesedés vér- hullámzása, oknélkiil, de tiszta szeretetool. Örvendezzünk, hogy örvendeni van okunk s nem rontjuk Szentmihály és a rákosi mezők fejlődése egy újabb lépésének ünnepét hadakozással hitvány árnyképek rémei ellenében.

Fák és madarak.

A rákosszentmihályi állami elemiiskola gondnoksága a pestvármegyei tanfelügyelőtől a következő rendeletet kapta, melyhez nem kell kommentár, nem kell magyarázat. Apponyi Albert gróf kultuszminiszter nagy lelke tükröződik vissza e hivatalos aktában, melynek tartalma valami poétikai műnek se válnék szégyenére :

«Vallás- és közoktatásügyi miniszter úr f. évi április hó 27-én 26120 szám alatt kelt rendeletével két oly intézmény meghonosítását rendelte el hazánk népoktatási intézeteiben, mely az Amerikai Egyesült Államokban már évek óta kiváló eredménynyel gyakorlatában van és folyton fejlődik.

Az egyik a ,,Madarak napja“ (Birds day), a másik a „Fák napja“ (Arbor day) intézménye.

Az egyesült államok minden iskolájában ugyanis évenkint egy nap kizárólagosan a madaraknak van

y

VIDÉKE 20. szám

szentelve akként, hogy a tanító azon a napon tanítványainak fölfogásához mérten, szép és beható előadást tart a madarak életéről, jelentőségéről a természet háztartásában, az ember gazdaságában; de lel- kületében is.

És ugyancsak minden iskolában az évnek egy bizonyos napja a fáknak van szentelve. E napon az oktató a fák jelentőségét fejtegeti, a súly azonban arra van fektetve, hogy minden gyermek valamely alkalmas, kopár helyen egy pár csemetét ültet el, mely azután a gyermekkel növekszik, igy a gyermek lényéhez fűződik.

A szóban forgó intézmény meghonosítása czél- jából elrendelte, hogy lehetőleg már a folyó 1906. évtől kezdve minden állami, községi, társulati és magán elemi népiskolában május vagy junius hóban általam minden évben meghatározandó külön nap szenteltessék kizárólag arra a czélra, hogy azon a napon a tanító a hasznos madarak természetével, jelentőségükkel, e madarak védelmének és szaporításának kérdésével foglalkoznék, az arra szolgáló eszközökkel az ifjúságot megismertesse és ugyanezt a napot felhasználja arra is, hogy a fáknak és cserjéknek a hasznos madaraknak fészkelésére és szaporodására való befolyását inegvilágositván, a fák és a befásitás nagy jelentőségét is megmagyarázza és a hol ezt a helyi viszonyok megengedik és indokolják, hasson arra is, hogy a gyermekek a vidéki viszonyokhoz képest a legtöbb előnyt szolgáltató fák és csemeték ültetésével tegyék a madarak és fák napját emlékezetessé és állandóan hasznossá.

Az elemi és népiskolai tanítók, addig, is — mig a madarak és fák napján tartandó előadásra nézve külön útmutatások és vezérfonalak adatnak ki: Hermann Ottónak, a „Madarak hasznáról és káráról“ szóló munkájából menthetik a szükséges adatokat.

Minthogy pedig e munka nem áll minden elemi néptanító rendelkezésére: az Országos Állatvédő Egyesület évről-évre pályázatot fog hirdetni a madarak és fák napjára alkalmas előadások Írására és a díjazott pályamunkát fogja dij nélkül a szükséges mennyiségben rendelkezésemre bocsájtani.

A madarak és fák napjának a befásitására vonatkozó részét illetőleg elsősorban a selyemtenyésztéshez szükséges szederfák jelentőségének ismertetésére kell a fősuiyt fektetni és csak másodsorban a gyümölcsfákra és pedig azért, mert a szederfáknak és az ezek által feltételezett selyemtenyésztési iparnak az országban igen nagy közgazdasági és szociális jelentősége van.

Közgazdasági azért, mert egy oly iparágról van szó melynek viszonyaink az ország túlnyomó nagy részében kedveznek, mely fejlődésképes és ma már

140.000 tenyésztő családot és hét gyárban több ezer munkást foglalkoztat. Szociális jelentősége pedig aból áll, hogy extenziv gazdasági viszonyaink mellett a szegényebb sorsú munkás családoknak pénzt juttat abban az évszakban, midőn ez a legnagyobb jótétemény t, i. az aratás előtt. Továbbá azért fektetendő fősuly a szederfák tenyésztésére, mert a madarak^ és fák napján az iskolai ifjúság u. m, az Egyesült Államokban történik és amint az a dolog természetéből is folyik, csemetéket és fákat csakis közterületet képező kopár helyekre, utakra stb. ültethet. Ezeken a területeken pedig a gyümölcsfák elhelyezése a kártételek szempontjából czélszerűnek nem mondható.

Meg vagyok arról győződve, hogy vallás és köz- oktatásügyi miniszter Urnák ezen a nép javának előmozdítására irányuló rendeletét buzgón és lelkiismeretesen fogják végrehajtani és igyekezni fognak azon, hogy a fa, a bokor szeretete elterjedjen a nép között, mert annak megóvásával és ápolásával együtt önként föltámad és gyökeret ver a nép szivében s értelmében egyaránt a hasznos madarak védelme is.

Vallás és közoktatási miniszter Ur eme rendeletének megfelelően a folyó tanévben május hó 26-át tűzöm ki a szóbanforgó előadások megtartására és a faültetés foganatosítására oly megjegyzés mellett,