Rákos Vidéke, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-11 / 10. szám
2 RÁKOS VIDÉKE 10. szám zán kedvező tervhez nem lesznek képesek támogatást adni. Fehér József, az Anna-telep egyesület elnöke elfogadja az előterjesztett tervet, ha a fővonal létesitése lehetetlen, bár ő is az utóbbi mellett foglal állást. Kérdésére Koenigsberger kijelenti, hogy a vasút áramvezetékét villamos világítás czéljára is fel akarják használni, ami közérdek és a költségeket is apasztja. Egyébként ismételten kijelenti, hogy a vonal csak szárny lehet. J e r m a n n Károly hivatkozik a kerepesi helyiérdekű vasút példájára, mely szintén nagy vargabetűt ir le, Grosz Bernát kifejezi abbeli aggodalmát, hogy a tervezők félórás közlekedést Ígérnek, ami nem elégséges s igy bizonyos, hogy a szárnyvonal személyforgalma egyelőre számba se jöhet, ami azzal a veszedelemmel jár, hogy a társaság esetleg meg is szünteti. Ezért se mehetnek a szárnyvonal koczkázatába. A fővonalhoz szükséges kisajátítás se kerülne nagy anyagi áldozatba, mert az Annatelep egyesület e czélra telkeket biztosított. Hosszú és heves vita után megállapodás jött létre abban, hogy a szárnyvonal tervének mellőzésével a fővonalat hosszabbítják meg, a főfasoron a megyei útig s itt fordul majd balra, Rákospalota felé. E forduló közelében a telepek részére állomást rendeznek be. Ez a megoldás pillanatnyilag meg is nyerte a jelenvoltak tetszését, bár többen újabb helyszíni bizottsági eljárást kívántak, úgyszintén felkérték Balázso- vich Zoltánt, a «Rákos Vidéke» szerkesztőjét, hogy a jelen értekezlet kölcsönös megállapodásait jegyzőkönyvbe foglalja s a tervező mérnökkel, valamint a jelenvoltak képviseletében Orosz Bernát, Jermann Károly és Éles József érdekelt felekkel Írassa alá. Koenigsberger kijelentette, hogy az építést ez év május hónapjában meg akarják kezdeni, kötelezi azonban magát, hogy a mai napon, illetve a jelenlevő érdekeltség részéről történő törzsrészvény-jegyzések csak abban az esetben érvényesek, ha a leirt feltételeket teljesitik és ha az építést legkésőbb 1907. évi február 1-ig megkezdik. Ez a kikötés a jegyzőkönyvben forma- szerű biztosítást nyer. Ezek után rátér az összejövetel tulajdonképpeni tárgyára: arra kéri a megjelenteket, hogy 200 koronás törzsrészvényeket jegyezzenek, mert az építési tőke 35 százalékát ilyen módon kell fedezni, ez pedig az érdekeltség: a birtokosok, községek, vármegyék és az állam feladata. A részvények ára három részletben egyenlítendő ki: az első a részvénytársaság megalakulásakor, a második az építés megkezdése után két hónap alatt, a harmadik sinlerakáskor. A vasút épitési tőkéjét a vasúthálózat Rákospalotáig terjedő részére kilométerenkint 117,000 koronában állapította meg a kereskedelmi miniszter. Ez a szakasz 70 kilométer lévén, 8 millióba, az egész 16—18 millióba kerül. A mérnök végül a Kund-telep vezetőivel tárgyalt, őket érdeklő módosítás felől s buzdította a jelenlevőket a törzsrészvények jegyzésére, azonban erre az érdeklődés csakhamar megcsappant s a jelenvoltak legnagyobb része eltávozott. Utóbb az Anna- és Árpád-telepiek megbánták a megállapodást, amelynek feltételeit sokan félreértették. Újabb tárgyalását kérték tehát a vonalnak s ennek a kifolyása az a mozgalom, amelyet a hét folyamán az érdekeltek újból megindítottak. Legérdekesebb mozzanata ennek az a körlevél, amelyet az egyesületi tagoknak szétküldöttek s amelyet egyelőre Ugyanúgy, minden megjegyzés nélkül közlünk, amiként szárazon és szóról-szóra elmondottuk az érdekes gyűlés pontos és teljes lefolyását. így a körlevél: Tisztelt Tagtárs ur! Ez évi márczius hó 4-én Koenigsberger Lajos mérnök ur által a «Központi városház» II. em. 266. sz. termében megtartott gyűlésen hozott határozat bennünket, vagyis az Anna- és Árpád-telepi, továbbá a Porszász- és Csukási-féle érdekelteket nem elégítette ki. Ezért részünkről a mérnök úrral a további tárgyalás folytatását a nála járt huszas küldöttség nevében bejelentettük. Eddig jegyzést nem is eszközöltünk, mert a helyes megoldást úgy óhajtjuk, mint azt a küldöttség a mérnök úrral megállapította, ugyanis egy szárnyvonal kiépítését, mely az Anna- és Árpád-telep közepét szelné, egészen a csömöri erdőig. Félóránkinti indulással, úgy az Árpád-telepi végállomástól, valamint a Rókus-kórház kiinduló pontjától. Átszállás nélkül, közvetlen motoros kocsival. A viteldij az eddigi megállapodás szerint, 25 fillér volna személyenkint egy menetre, havi bérlet pedig ennél is olcsóbb. Tisztelt Tagtársak! Ezen törekvésünk nem szorul bővebb magyarázatra. De csakis ezen közlekedés megvalósításáért hozzuk meg a tőlünk telhető áldozatot, olyformán, hogy bizonyos összegű törzsrészvényt jegyzünk. Saját érdekünkben tegyünk meg minden lehetőt, mert ha a jelenlegi alkalmat elszalasztjuk, talán évekre -leszünk visszavetve és az eddiginél nagyobb hozzájárulást fognak tőlünk követelni. A részletek megvitatására legközelebb egybehívjuk az érdekeltséget. Budapest, 1906. márczius 6-án. Kiváló tisztelettel a huszas bizottság nevében: Tóth Gyula, Süveg József, Nagy József, Ignácz Sándor, ifj. Grindl Károly. Nincs lakás. Nagy öröm érte a Rákos Vidéke szerkesztőségét e héten. Csapod i István dr. professzortól, a magyar irodalom és tudományosság e kitűnőségétől — nyilvánosságnak szánt levelet kaptunk. Becsét megkétszerezi számunkra, hogy éppen a múlt heti «Építkezzünk» cimü első czikkünkben foglaltaknak visszhangja s fejtegetéseink helyessége mellett tesz tanúbizonyságot. Végső eredményében azonban nagyon szomorú a Csapodi tanár levele: búcsú Rákosszent- mihálytól, pedig községünk büszke lehet arra a meg- inditóan meleg és őszinte szeretetre, a mely Csapodi dr. soraiból felé árad. Csak nyaralólakosunk volt, ki anyagi érdekeltség nélkül tért évről-évre körünkbe: a megbecsülő szeretetéről mégis példát vehetne sok, sajnos, nagyon sok közéletünkben szerepet kívánó és játszó állandó birtokosunk s szebb himnuszt, kereset-
