Rákos Vidéke, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1905-08-20 / 34. szám
6 KÁKOS VIDÉKE. 34. szám. Tüzveszedelem ( zinkotán. Hétfőn reggel virradóra nagy veszedelem hire riasztotta fel álmából Czinkota község lakosságát. Reggel 3 óra tájban ki- gyuladt a Szabó Pál gazdaember Batthyány-utczai háza és a legodaadóbb fáradozás se menthette meg. A lányok martaléka lett a két szobából konyhából, kamarából és egyéb melléképületekből álló épület és a hozzátartozó kettős istálló, a hol a tűz, még ismeretlen módon keletkezett. A czinkotai lakosság nagy erővel látott az az oltáshoz, de túltett rajtuk az 1. honvédhuszárezred ott állomásozó 1. százada, a melynek derék legénysége Hüttner József századparancsnok önfeláldozó vezénylete alatt félöt órára eloltotta a tüzet s megmentette a szomszédos házakat a veszedelemtől. A buzgó katonák özv. Beniczky Gáborné szül. Batthyány Ilona grófnő, czinkotai birtokos tűzi fecskendőjét használták kiváló eredménynyel, mivel a községnek tűzoltósága nincsen. A derék századparancsnok belebetegedett a kora hajnali munkába, a mely közben erősen meghűlt. A veszedelemről telefonon értesítették a budapesti tűzoltóságot is, honnan az önkéntes tüzoltótestület csapata vonult ki, azonban munkája már jóformán semmi sem maradt. Egyes napilapok, mint a Pesti Hírlap és a Friss Újság ferde tudósitásokat közöltek az elnagyitott tűzesetről s többek közt azt állították, hogy a katonaság okozta volna a tüzet s az alvó katonákat a lábuknál fogva kellett volna kivonszolni az istállókból. E hírre reggel 7 órakor József kir. herczeg személyesen megjelent a helyszínén és saját maga is meggyőződött róla, hogy abban az istállóban a melyben a tűz keletkezett, nem volt katonaság elszállásolva, tehát a tüzet nem okozhatta a katonaság, a mely ellenkezőleg a legodaadóbban fáradozott az oltás körül. A téves közlések sok kellemetlen megjegyzésre és elégedetlenségre adtak okot. A ház egyébként biztosítva volt. Hymen. Lapunk főszedője: Susztrovits Károly, ma jegyzi el Czeglényi Irma kisasszonyt, Czeglényi Henrikné úrasszony bájos leányát. Sok szerencsét kívánunk kötendő frigyükhöz ! Vadászati jog bérlete. Váczbottyán község, 1020 kát. hold terület. Három évre. Kikiáltási ár 220 kor. Aug. 24 d. e. 10 óra. Községháza. Az Ehmann-telepi iskola építése. Az uj Ehmanntelepi iskola építését augusztus 25-én tényleg megkezdik. A lapunkban is hirdetett épitőmunkálatokra kitűzött árlejtésen iparosaink közül — sajnálatos és érthetetlen módon — senki sem vett részt s a vállalatot az Urbán és Társa aszódi czég kapta meg. Az ajánlati tárgyalás iratait most az eredmény jóváhagyása czéljából a vármegyéhez terjesztette fel. Az épitő-bizottság s a vármegye intézkedésének leér- kezte után lehet a munkálatokat azonnal megkezdeni. Megszűntek a lopások. A minapi felszólalásunknak dicséretes foganatja volt, amennyiben úgy a hatóság, mint a helyiérdekű vasúttársaság minden lehető óvóintézkedést megtett az utóbb gyakran ismétlődő lopások meggátlására; a minek örvendetes következménye, hogy a legutóbbi eset óta lopás nem fordult elő, se a vasúton, sem az állomáson. Megnyugvással jegyezzük fel ezt az örvendetes tényt. Versenytárgyalás. A gödöllői ev. református elemi iskola átalakításához és uj építkezéséhez szükséges: I. föld-, kőműves és elhelyező, II. ács-, III. cserépfedő-, IV. bádogos-, V. aszalós-, lakatos-, üveges- és mázoló-munkákra, VI. redőnyök szállítására a gödöllői ev. ref. egyház presbitériuma f. évi augusztus hó 16-án nyilvános, zárt ajánlati versenytárgyalást tartott. A rákosszentmihályi kerékpáros-kör. A rákos- szentmihályi kerékpáros-kör e hónap 13-án tartotta egyéves fennállásának emlékünnepét, melyen igen nagyszámú közönség vett részt. Képviselve volt testületileg a Condor kerekpár-kör és a Vándorkedv kerékpár-kör, úgyszintén megjelentek az összes fővárosi kerékpáros-kör kiküldöttjei. Nagy érdeklődés és taps jutalmazta a birokversenyt, melyből győztesként elsőnek Nagy Ferencz, másodiknak Dománszky Ferencz és harmadiknak Vikor Zoltán került ki. Első dij nagy ezüst, második dij nagy bronz, III-ik kis bronzérem volt. Az e hónap 7-én megtartott 50 kilométeres tér- előny-verseny eredménye a következő : I-ső lett Fehér István (díszített nagy ezüst érem), ILdik Stancsics Ödön nagy ezüst érem, III-ik Bodies László (kis ezüst érem), a dijakat is az ünnepélyen osztották ki. Felül- fizetések: Stanek János 5 K, Bauer József 4 K, Sza- lay Nándor 6 K, Veinberger Ede 4 K, Rákosszentmihályi Polgári Daloskor 4 K, Aubert Henrik 4 K, Trethán Frzsike 4 K, Tolnay Károly 3 K, Schiman Alajos 3 K, Dara Mihály, Fehér Kálmán, György Sándor, Maier József és N. N. 2—2 K, Dénes Árpád 1 kor. 20 fill. Összesen 48 kor. 20 fillért. Mulatság Rákosfalván. A Rákosvidéki Ifjúsági kör, a X. kér. rákosi iskola tornacsarnokában, 1905. augusztus hó 20-án (vasárnap), jótékonyczélu műkedvelői etőadást tart. A tiszta jövedelmet a Magyar Tanítók Árvaháza „rákosi-alapja“ gyarapítására fordítják. Jegyek árai: Ülőhely I.—II.—III. sorban : 60 fillér, IV.—X. sorban 40 fillér, állóhely 20 fillér. Felül- fizetéseket — tekintettel a jótékony czélra — köszönettel fogadnak. Az előadás kezdete d. u. 4 órakor. Műsor: 1. Valami hibája van. (Vigj. 1 felv.) Személyek: De Lussan André, orvos — Richweisz Ferencz. Cecile, neje — Richweisz Andyka. Balancourt, nagybátyja — ifj. Stelly Géza. Nanette, szobaleány— Stelly Jolánka. Történik De Lussan André lakásán, Páris- ban. 2. Egy ideges ember. (Monolog.) Előadja Kollá- tor Henrik. 3. Az orr. (Monolog.) Előadja ifj. Stelly Géza. 4. Az elefánt. (Vigj. 1 felv.) Személyek: Bérczy Jenő, kapitány — Rauschmann József. Ilona, neje — Lüscher Margitka. Kendy Lőrincz, nagybátyja ■— Richweisz Géza. Etelka, Kendy leánya — Stelly Jolánka. Darnay Béla — Niederkirchner Ä. Gyuri, inas —Kol- látor Henrik. Lidi, szobaleány — Richweisz Andyka. Történik Bérczy házában, egy vidéki városban. Gyalogutakon tilos a kerékpározás! Valóban közérdekű és hasznos hivatalos hirdetményt talál az olvasó lapunk mai számának hivatalos részében. Az elöljáróság számtalan konkrét panasz alapján ugyanis most már véglegesen eltiltja Szentmihály gyalog- utain a kerékpározást, a mivel régi közóhajtásnak és közbiztonság egyik égető követelményének tesz eleget. Kerékpárosaink ugyanis ama régi előzékenységgel, mely a gyalogutak használatát eltűrte, alaposan visszaéltek. A megengedett lassú haladás helyett gyorsvonati tempóban robogtak végig utainkon, éktelen csengetéssel követelve szabad utat s védtelen gyerekeket nem egyszer fellökdöstek, nem is említve, hogy az gyalogosoktól nem egyszer durva szóval követelték, hogy előlük a kocsiút sarába meneküljenek. Ez az állapot immár csakugyan tűrhetetlenné vált, s a kerékpárosok — tisztelet a kivételeknek — magukra vessenek, ha a kivívott méltányos kedvezményt, mely a gyalogos ember gyorsaságával való illedelmes haladást megengedte, vagy eltűrte — eltékozoltak.
