Rákos Vidéke, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1905-07-09 / 28. szám

V. évfolyam. Rákuszentmihály, 1905. vasárnap julius 9. 28. szám RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI és KÖZGAZDASÁGI HETILAP RflKOSSZENTttlhflLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KERÜLETI RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, RÁKOSSZENTMIHÁLY ÉS VIDÉKE ELSŐ TAKA­RÉK- ÉS HITELSZÖVETKEZETE, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI IPARTÁRSULAT, AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET, A POLGÁRI DALKÖR ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI KERÉKPÁROS KÖR HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség- és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Remény-utcza 4. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. F elelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. EMÜietési ár: Egész érre . . . • korona Fél évre..........................4 . Negyed évre ..................S . Eg yes szám ára 30 lölér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos pettisor ára 10 fillér. Rákosfalva — Rákosmező. Érdekes találkozása a véletlennek, hogy ma egy hete éppen Rákosmező czimen látott ezen a helyen napvilágot egy lelkes, tüzes hazafiui érzéssel és a Rákos vidéke iránt érzett izzó szeretettel megirt czikkely, a melyben az iró a Rákos patak környékét, általános szokásunkat követve, Rákosmezőnek nevezi s múltjáról elmélkedve, jövőjét rajzolgatja. Évek hosszú sora óta szokásos immár, hogy ezt a hatalmas síkságot egész környüle- tével egyetemben a Rákosmező névvel jelölik s a Rákos vidéke fanatikusai a Rákosmező dicséretét zengik szóval és Írásban, minden alkalommal. A Rákos vidéke egyik igen fontos pontja a székesfőváros X. kerületéhez tartozó Rákos­falva, mely jeles intézményei révén első­rangú kulturális és hazafiui hivatást tölt be. Ez intézmények közül — melyek működését alkalomszerüleg mindenkor kellő méltatásban részesítjük, — talán legelső és a maga nemé­ben páratlan a Rákosi közművelődési és jótékony- sági egyesület, a melyről csak nemrég emlé­keztünk meg kellő részletességgel az egyesü­leti év lezárása alkalmával. A derék egyesület most olyan lépésre szánta el magát, a mely hivatott arra, hogy mindannyiunknak meleg érdeklődését felkeltse. Arról van szó, hogy Rákosfalva a maga szá­mára követeli a szép Rákosmező elnevezést s egyedüli jogot formál hozzá. E jogát törté­nelmi s hagyománybeli adatokkal bizonyítja s a székesfővárosi tanácshoz intézett előterjesz­tésében bőven kifejtvén, arra kéri a főváros hatóságát, hogy a Rákosmező elnevezést hiva­talosan is ruházza vissza a korcsszokás-alkotta Rákosfalva név helyett a történelmi múlttal dicsekedhető városrészre. A nagyérdekü előterjesztés a következő: Tekintetes tanács! A Rákosmező, mely annyi sok száz esztendőn keresztül történelmi események szintere volt, melyen a nemzeti alkotmányos életnek kifejezője, az önkor­mányzó törvényhozás annyi száz éven keresztül irá­nyította a magyar nemzet hajóját viharban, napfény­ben, tanácskozván szabadon, Haduristen szabad ege alatt, szabad nemzetként, lóháton fegyverben, készen bármely pillanatban vérrel pecsételni azt, amit sza­badon törvényül kimondott; ez a darab föld, mely látta Mátyást, az igazságost népe szeretetében meg- dicsőülve, midőn' a gőgös oligarchák hideg szavaza­tától a magyar nép szeretetére és akaratára apellált; ez a sik egyenes föld, mely száz éveken keresztül volt a magyar nemzeti életnek, a magyar nyelvnek, a nemzeti akaratnak, műveltségnek, a pezsgő, alkot­mányos életnek látója, tanúja, melynek még levegő­jében is magyarul csicseregte el háladalát Istenéhez a pacsirta: ez a darab föld históriai szent nevét elvesztette. Lakott részét ma Rákosfalvának, Rákosnak, a körülötte lavő földeket „Alsó- és Felső rákosi rétek“ - nek nevezik. Rákosmező polgárai, a rákosi közmüvelődési- és jótékony egyesület, iskolaszék, az iskolák tanító­testületei s a polgári kör kebeléből együttesen for­dulnak a Tekintetes Tanácshoz azon kéréssel : méltóztassék a hivatalos intézkedéseket megtenni, hogy ennek a szent földnek régi szép históriai neve visszaadassék. Rákosmező, a régi Pest, Kőbánya, Szentmihály- puszta közt elterülő síkság, a melyet a Rákospatak szel át s a melytől nevét is nyerte. E síknak mint­egy középtáján: a Kerepesi-ut és Rákospatak szögé­ben állott és áll még ma is a régi hires Sárga-Csikó vendéglő. E vendéglő s környéke volt az elnyoma­tás korszakában a „bús magyarokénak, köztük feles számmal magyar művészeknek kedves kiránduló helye, hol a sik egyenes magyar földön, távol a kormány kémeitől, honfi bú és a hazafi remények között sok felejthetetlen órát töltöttek el. Mai számunk 12 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom