Rákos Vidéke, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1905-10-29 / 44. szám

44. szám. RÁKOS VIDÉKE 5 utast szállított. Az idei szeptember bevétele 3976 kor., a tavalyié 3475 korona. Az emelkedés 501 korona, vagyis 14‘42°/o. Januártól szeptemberig a bevétel 33482 korona volt, 1904-ben 30048 korona. A többlet 3434 korona. Százalékban ir42°/o. Eltűnt kereskedő. Egy törekvő fiatal kereskedőt üldözött a balsors. Kitartó szorgalma ellenére, egy szép napon be kellett zárnia üzletét és e fölötti el­keseredésében egyszerre eltűnt. Kétségbeesett anyja hiába mozdított meg minden követ, hogy hollétét kiku­tassa, de nem sikerült. Már elveszettnek tartotta egyet­len fiát és támogatóját, midőn röviddel ezelőtt fiától Amerikából levelet kapott. Szegény elhagyott özvegy anyjának nagy volt az öröme, midőn újból láthatta gyermeke kezeirását, de még jobban örült a levél tartalmának. A fia azt Írja, hogy Amerikában tele­pedett le, üzlete virágzik és rövid idő alatt európai összes hitelezőit is kielégítette. Ezen szerencsés for­dulatnak egyszerű a magyarázata. Török A. és Társa bankházában Budapesten, Teréz-körut 46. szám alatt nagy nyereményhez jutott és ezen pénzzel nevét, becsületét és életkedvét is visszaszerezte. Véres végrehajtás. Szinte hihetetlen, hogy ma­napság is és főképpen a főváros közvetlen közelében ilyen eset fordulhat elő, mint a mely a csendes Csömör községe nyugalmát zavarta fel a napokban. Krizsán István ottani gazda ellen végrehajtást vezet­tek, mert egyházi adó tartozását többszöri hivatalos intésre sem akarta megfizetni. A hevesvérű és kor­látolt elméjű hátralékos ellene szegült a hivatalos eljárásnak, úgy hogy a végrehajtó a csendőrök segít­ségét volt kénytelen igénybe venni. Krizsán azonban a megjelent két rendőrrel is szembeszállóit, úgy hogy ezeknek fegyverüket kellett használniok s a dühöngő ember lábát a szolgálati fegyver szuronyával két helyen átdöfték. A súlyosan sebesült embert azonnal orvosi segélyben részesítették s beszállították a bu­dapesti Szent-Rókus kórházba. A szentmihályi fürdő uj kútja. A rákosszent- mihályi forrásfürdő egyik legelső nevezetessége köz­ségünknek. Fáradhatatlan tulajdonosa, Ujváry Ignácz doktor évről-évre nagy áldozatok árán gondoskodik a fejlesztéséről és tökéletesítéséről. A forrás vizének szaporítása czéljára a már meglevő ártézi kutak mellé megint egy uj, hatalmas kutat furat, mely a nagy medencze vizbőségét fogja biztosítani. Az uj ártézi kutat a modern technika legújabb vívmányai felhasz­nálásával készítik s a fúrást remélhetőleg már a kö­zeli napokban befejezik. A rákosszentmihályi takarék- és hitelszövetkezet. A rákosszentmihályi takarék- és hitelszövetkezet nap- ról-napra nagyobb üzleti forgalmat mutat fel s vég­leg meggyőzi a közönséget, hogy valóban áldásos és hézagpótló hivatást tölt be; méltányos üzleti fel­tételei valósággal jótékony intézménynyé avatják, a fővárosban gombamódra szaporodó szipolyozó-szö- vetkezetekkel szemben. Zelky Endre elnök kitűnő vezetése alatt álló és szellemében működő rákosszent­mihályi intézet garmadával utalványozza a legolcsóbb kölcsönöket, amelyek kedvező feltételei igazi segít­séget biztosítanak az üzletfelei részére. Tagok még most is rajszámra jelentkeznek a második évtársu­latba, pedig már az üzleti év harmadik negyede is letelt. A szövetkezet működését minden hónapban szigorú felülvizsgálat alá veszi a felügyelő bizottság, mely Döffel László vezetése alatt, a Karácsony Lajos kiváló szakértelmének felhasználásával buzgó lelki­ismerettel teljesiti fontos feladatát. Az igazgatóság­nak pedig igazi megnyugvása és öröme az, hogy a közgyűlés ilyen lelkiismeretes és feladata magas­latán álló bizottságot rendelt ki működésének ellen­őrzésére. Baleset. Tóth Károly, székesfővárosi hivatal- szolga, leesett a kerepesi helyiérdekű vasút vonatá­ról s fején súlyos zuzódásokat szenvedett. Beszállí­tották a fővárosba; hir szerint azonban az itteni állomáson nem állott rendelkezésre felszerelt mentő szekrény. Kétkedéssel fogadjuk az e pillanatban nem ellenőrizhető értesítést s ha a mulasztás csakugyan előfordult volna, az igazgatóság sürgős intézkedését kérjük annak pótlására. A sebesültet a mentők kö­tözték be s vitték a Szent-Rókus kórházba. A Zsolnay siremlék leleplezése. A Zsolnay Károly közadakozásból emelt síremlékét, mint már említet­tük, november 4-én, délután 3 órakor, avatják fel a rákosszentmihályi községi temetőben. Indulás Buda­pestről a 2 órai vonattal. A sírnál emlékbeszédet tartanak. A Zsolnay barátai jelenleg állandó, örökös gyászmise alapítvány megteremtésén fáradoznak. A gyűjtést Pálfi János vezeti. A kegyeletes adományok ő hozzá küldendők. Iskolai ügyek. A rákosszentmihályi állami elemi iskolagondnokság e héten Pálfi János elnöklete alatt ülést tartott, amelyen mint előadó Wayand Károly igazgató szerepelt, a jegyzői teendőket pedig Ra- domszky Mihály tanító látta el. Elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Hauser Gyula és Balázsovich Zoltán gondnoksági tagokat kérte fel. A rákosszentmihályi iskolákba 550 tanuló iratkozott be, a nyilvántartásba vett 638 iskolaköteles gyermek közül, akiknek egy részük fővárosi középiskolákba jár. Amint már je­lentettük, a kultuszminiszter Weszely Aladárral pó­tolta a Lendvay nyugdíjazásával hiányzó tanerőt s elrendelte a kérve-kért nyolezadik osztály felállítását s ennek vezetésére Weszely Aladárnét nevezte ki. A gondnokság sürgős felterjesztésben kéri a félévi szabadságra távozott Molnár Kálmánné helyettesének kirendelését, mert e nélkül a tanítótestület még min­dig nem teljes. Arra az esetre, ha — mint tudomásul esett, — Weszely Aladár nem ev. ref. vallásu, a gond­nokság megismétli amaz óhajtását, hogy a helybeli ev. ref. hitközség kérelme meghallgatásra találjon s a község egy ref. vallásu férfi tanerőt kapjon, a ki a kántori teendőket ellátni képes lenne. A miniszter általános örömre elrendelte, hogy az I. számú iskola nyitott folyosóját beüvegezzék, a tanácstermet a szomszédos helyiségekkel egybekapcsolva a nyolezadik terem czéljára berendezzék; a berendezés költségeire 300 koronát utalványoz. A gondnokság az átalakítást a tavaszra kéri halasztani, mert a nedves falak kö­zött veszedelmes lenne az oktatás. Addig a nyoleza­dik osztály kérdését váltakozó, félnapos rendszerrel oldják meg s a fiukat és leányokat lehetőleg külön osztályokba sorozzák. A miniszter a középponti iskola megépítéséhez is hozzájárult. A községet hívta fel, hogy a meglevő telken kölcsönpénzből építse föl az iskolát, a tör­lesztés idejére pedig átengedi a községnek az öt szá­zalékos iskolai pótadót és a 300 korona tanítói la­káspénzt. Az ügyet a község képviselőtestülete leg­utóbbi közgyűlésének napirendjére felvették, amint az a hivatalos részben olvasható közleményünkből is kiderül. Az iskolákban szükséges javításokat sürgősen el­készítik. A miniszter a múlt évi gondnoki számadá­sokat jóváhagyta. Az ifjúsági könyvtárt tovább fej­lesztik. Az iskolai mulasztások eseteit a községnél rendre feljelentik s a mulasztók szüleit megbünte­tik. Több apróbb folyó ügy elintézése zárta be az ülést. Mint utóbb sajnálattal értesülünk, iskolánkat to­vább üldözi a balszerencse. Az ujonan kinevezett tanító, Weszely Aladár, ugyanis tífuszban megbete­gedett s igy sem ő, sem neje itteni állását nem fog­lalhatja el, iskoláinkban tehát nyolez tanító helyett

Next

/
Oldalképek
Tartalom