Rákos Vidéke, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1905-09-03 / 36. szám

36. szám. KAKOS VIDÉKE 3 Az ebéden resztvettek a következők: Bognár Gyula, Bellovics Imre és neje, Diósy János, Kálmán és neje, Diósy Lajos és neje, Fehér János, Fehérváry József, Fellner Dávid, Dr. Friedländer Manó, Haidecker Sándor, Hudetz János és neje, írsay Ig- nácz, Janecskó István, Janczer Lajos, Dr. Kovács Pál, Kratochwill József, gróf Keglevich Ödön, Komássy Ede és neje, Kasselik Gyula, Langer Ignácz és neje, Dr. Läufer Lajos, Lingel Károly, Mahr Dezső, Meixner Emil és neje, Miksó István és János, Matejka Vil­mos, Dr. Neiszer Antal és neje, Paulheim Ferencz, István és neje, Paulheim János és neje, Paulheim Jó­zsef és neje, Pozsgay Tivadar, Rauchbauer Antal és neje, Rózsavölgyi Gyula, Strelisky Sándor és neje, Stark Ludovika, Szendy János, Sztojanovich Jenő, 'La­kács Gyula, Dr. Várady L. Árpád, Weninger Ferencz, Zehntbauer Gyula, valamint a budai dalárdának nagy­számú tagja és még sok más, kiknek nevét nem si­került megtudnunk. Az ebéd végeztével a budai dalárda számtalan szebbnél-szebb dalt énekelt, a melyek mellett a kö­zönség csak jó későn, már az esti órákban gondolt az asztalbontásra. így végződött a mátyásföldi ünnepnap. V. L. fiz iskolaegyesület első ülése. A rákosszentmihályi iskolaegyesület megalakulása után e héten, szerdán tartotta első választmányi ülé­sét a kaszinó helyiségében. Ez az ülés volt az első érdemleges tevékenykedése a nemes czélu uj egye­sületnek s mint ilyen már első tekintetre meggyőzött arról, hogy nagy közművelődési és emberbaráti czél- ját derekasan fogja szolgálni s az a tetterő és köz­vetlenség, mely első tárgyalásának jellegzetes tu­lajdonsága volt, e nagy czélok megközelitésében hat­hatósan elő is fogja segíteni. Csakis az ilyen egy­szerű, őszinte, világos és eleven közvetlen eljárás le­het az az ut, mely viharos pálya szirtjei és zátonyai között biztos czélra vezet s a hol ilyen meleg sze- retete él a munkának s ilyen csakugyan pózmentes lendülettel fognak a dologhoz — ott lehet biztató az elmaradhatatlan siker. Az iskolaegyesület bölcs öko­nómiával igen sok választmányi tagot szerzett meg működésének irányítására s e tagok mindegyikét szé­pen kiállított levél utján értesítette a kitüntető meg­bízásról. Az első ülésen — melyet sajnálatosan rövid határidőre hívtak egybe — a választmányi tagok leg­nagyobb része megjelent s élénk érdeklődéssel vett részt a tanácskozásban, hogy kiki a maga erejéhez mérten megtegye szép kötelességét. Pálfi János akadályoztatása miatt, az ülésen B e n k e István alelnök elnökölt s igen őszinte, lelkes szavakkal üdvözölte a nagyszámban összegyűlt tago­kat és Isten áldását kérve munkálkodására, az egye­sület első ülését megnyitotta. Képessy Imre fő­titkár terjesztette elő a napirendet, melynek legfőbb tárgya a taggyüjtő és adományokat gyűjtő ivek be­mutatása és kiosztása volt. Az ifjú egyesület egyelőre nem támaszkodhatik másra, mint a tagsági dijak és adományok összegére, a melyek remélhetőleg ele­gendő eszközt fognak nyújtani arra, hogy hivatását teljesíthesse. E czélból minden tagnak egyelőre leg­főbb kötelessége, hogy lehetőleg nagy számban gyűjt­sön tagokat s a kik erre egyáltalán nem hajlandók, azoktól legalább adományokat szerezzen, mert az anyagi eszköz megszerzése a legelső feladat, hogy az iskola­egyesület valami érdemleges tevékenységet megkezd­hessen. Ilyen gyüjtőivek szerkesztőnknél is találhatók, sőt szerkesztőségünkben is rendelkezésére állanak a közönségnek. A taggyüjtést egyelőre szeptember 15-ig folytatják s ezen a napon köteles mindenki az elért eredményről beszámolni, hogy az egyesület vezetősége a tagok számáról tájékozást szerezhessen és a reális munkarendet megállapíthassa. A beszedett készpénz adományokat és tagsági dijakat Fehér János pénztá­rosnak kell átszolgáltatni. A választmány megállapította a pénztáros és az ellenőr működésére vonatkozó szabályzatot. Képessy főtitkár javaslatot tett ezután, hogy az alsófoku gimnázium megalapítása érdekében az egye­sület széleskörű mozgalmat indítson s lépjen érintke­zésbe úgy a piarista, valamint a szent Benedek-rendi szerzettel. A piaristák budapesti telkét a főváros úgyis megváltja s ez alkalmat kellene felhasználni arra, hogy a rend internátusa;, a jó levegőjű, jó vizű, egészséges és kellemes Rákosszentmihály község számára szerezzük meg s rábírjuk a rendet, hogy azt ott rendezze be. Az ülés ehhez valóban egyhangúlag hozzájárult s Lehel Pál indítványára azt is elhatározza, hogy támogatá­sára kéri fel a kerület országgyűlési képviselőjét, dr. Héderváry Lehelt is. Képessy tanár-főtitkár előterjeszti azután, a hely­beli leányiskola szegénysorsu növendékeinek segélye­zésére vonatkozó tervezetet, mely szerint minden egyes tandijmentességi kérvényt egyenként fognak bemu­tatni a választmánynak. Egyhangúlag kimondja a választmány követendő elvként, hogy a helybeli tanítók gyermekei, a meny­nyiben szorgalmuk megfelelő, első sorban s minden den további vizsgálat nélkül igényt tarthatnak az egye­sület segélyezésére. Kimondja továbbá Balázsovich Zol­tán indítványára, hogy a folyamodók szüleinek vagyoni viszonyai felől olyan módon szerez megbízható tájé­kozást az egyesület, hogy minden egyes esetben az el­nökség felkérésére két választmányi tag foganatosít a jelzett irányban beható nyomozást s tesz felvilágosító jelentést az egyesületnek. G a á 1 Pál indítványára és kérelmére ugyancsak egyhangúlag kimondja a választmány, hogy a zene­konzervatórium tandíjmentességért folyamodó növen­dékei vagyoni viszonyainak kinyomozását is készség­gel elvállalja s Gaál tanár egyelőre az egyesület aján­latától teszi függővé a tandíj esetenként kérelmezett elengedésének kérdését. Maga az egyesület a konzer­vatóriummal szemben egyelőre csak ilyen vélemé­nyező forum marad s első sorban csak a nagy nehéz­ségekkel küzdő polgári leányiskola növendékeit se­gélyezi; remélhetőleg azonban rövid időn belül olyan kedvező anyagi helyzetbe jut, hogy a konzervatórium és egyéb iskolák szegénysorsu tanulóira is kiterjeszt­heti gyámolitását. Gaál zenetanár indítványára kimondja a választ­mány, hogy csak olyan szegénysorsu tanulót segé­lyez, a kinek szorgalma általán legalább is jó, vagyis a nyert osztályzataiban az elégségesek száma a többi jobb érdemjegy számát meg nem haladja. Elégtelen osztályzat kizárja a segélyezést. Végül pedig ugyancsak Gaál Pál indítványára el­határozták, hogy az elsőrangú intézetekhez, czégekhez és egyesületekhez támogatást kérő felhívást intéznek. Ezek voltak az iskolaegyesület választmánya első érdemleges ülésének lényegesebb határozatai. A leg- főképen biztató és reményt nyújtó jelenség — ismé­teljük — az az érdeklődés volt, mely a tárgyaláso­kat végig kisérte. A község minden része s rétege képviseletet nyert a választmány szokatlanul nagy­számú testületében, melynek egyik derék tagja s az iskolaegyesület czéljainak egyik elsőrangú bajnoka volt például T o 1 n a y Károly, a szomszédos Ehmann-telepi birtokos, a ki mint választmányi tag példás érdeklő­dést tanúsít és ritka lelkesedéssel küzd egyesületünk tisztes törekvései mellett. Sok ilyen önzetlen tagot ha adna a sors, a küzdelem nem lenne nehéz s az eredmény nem volna pillanatra sem kétes. Reméljük, nem is lesz az s a nehéz feladat megoldása csak a dicsőséges eredmények sorozatát fogja szaporítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom