Rákos Vidéke, 1905 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1905-03-19 / 12. szám
6 RÁKOS VIDÉKE 12. szám. negyed évre 3 korona 50 fillér. Mutatványszámot 60 fillérnek beküldése esetén készséggel küld a kiadóhivatal, ha ez iránt hozzá (VII., Király-utcza 89. szám alá) fordulnak az érdeklődők. Nehéz kérdés. Nehéz kérdés, egészen komoly gondja az embernek, ha jó, megbízható és ügyes órásmestert kell keresnie, mert az órások tudvalevőleg rendkívül kényes mesterek, kik mint akár némelyik doktor, sokszor nagy terhet rónak a rájuk szoruló felekre s gyakran még meg is bosszantják, ha ügyetlenkednek. Nagy megnyugvás tehát, ha valaki olyan órással dolgoztathat, a ki a maga dolgát pompásan érti s méltányos is a feleivel szemben. Ilyen hire van fővárosszerte az Egyetem-utcza 11. szám alatt levő derék Márkutz Sándornak, a ki csakhamar magához hódította ritka ügyességével és különleges tudományával a Belváros java közönségét. Csinos és jól felszeielt üzletét érdemes megtekinteni, a munkája pedig igazán páratlan s magyar ember létére sok elismert külföldi nagyságon messze túltesz. Fontos Amerikába utazóknak! A magyar kormány az Amerikába való utazást most már Brémán át is megengedte. Fiúmén át Amerikába szóló útlevelek most már Brémán át is érvényesek, ha az illető utas egy Bremen- nek szóló hajójegy birtokában van. A ki Brémán át akar utazni, annak okvetlenül kell otthonról 20 koronát előre Bremenbe előlegnek beküldeni, mire rögtön megküldetik a hajójegy. Jóegészségü és munkaképes munkások, a kik az amerikai rendeltetési helyig szóló vasúti jegyet kifizették és azonkívül még 50 koronát készpénzben felmutatni tudnak, Amerikába bebocsátást nyernek. A kinek barátjai vannak Amerikában, hozza magával azok czimeit. Szembetegek vagy egyéb testi fogyatkozásban szenvedők, 50 évnél idősebb személyek vagy olyanok, a kik valamely amerikában levő gyárral szerződést kötöttek, mely szerint ott bizonyos meghatározntt bérért dolgoznak, Amerikából visszautasittatnak. Ratiborban, Valamint Bremenben minden kivándorló megvizsgáltatik, mindenki tehát, a ki Bremenben hajóra felszáll, előreláthatólag Amerikában bebocsátást nyer. Szenzácziós zsurnalisztikái jubileum. Az „Egyetértés“, mely a hazai zsurnalisztikában a legelső helyek egyikét foglalja el és a mely mint politikai tényező is igen nevezetes, a közel jövőben nagy ünnepet ül. Ez év tavaszán lesz ugyanis negyven éve annak, hogy az Egyetértés fennáll. Az évfordulót a legnagyobb magyar lap igen érdekes módon fogja megünnepelni, a mennyiben olyan jubiláns számot ád ki, a minőre még aligha volt eset valahol. Jubileuma alkalmából ugyanis az Egyetértés 230—250 oldal terjedelmű disz-számot ád ki. Ez egy 500—600 oldalas kisebb alakú lapnak felel meg. A jubiláris szám igen fényes kiállítású és rendkívül gazdag tartalmú lesz. A mesteri illusztráczióknak egész tömege fogja díszíteni, azonkívül a magyar irodalom legjelesebbjeitől lesznek benne dolgozatok, tudományos és szép- irodalmi közlemények, sőt egy teljes regény is. Egy- egy ilyen óriási lappéldánynak a nyers előállítása költsége mintegy 6 koronára rúg. Ilyen módon akarja az Egyetértés leróni háláját a magyar olvasóközönség iránt, mely négy hosszú évtizeden át a legmelegebb rokonszenvvel támogatta. Hogy a lap előfizetői megkapják a jubiláris disz-számot, mely egymagában egy egész kis könyvtárral fog fölérni, az természetes. Az Egyetértés azonban úgy intézkedik, hogy az óriási lapszámot emlékképen azok is megszerezhessék, a kik nem tartoznak az előfizetők sorába. E czélra elegendő, ha az érdeklődők levélben fordulnak a kiadóhivatalhoz (Budapest, IV. Vármegyeház- utcza 11.), a mely levélhez az expediczió költségeinek fedezésére 50 fillér melléklendő levélbélyegekben. Tekintettel arra, hogy az óriási disz-példány csak bizonyos korlátolt számban jelenik meg, ajánlatos, hogy azok, a kik a legalább 230—250 oldalas, jubiláris Egyetértést meg akarják kapni, mielőbb forduljanak eziránt a kiadóhivatalhoz. Ritka alkalom kutyakedvelöknek. Valódi spitz fajkutya, him, hófehér, kéthónapos, három darab eladó. Közgazdaság-. Magyar közgazdasági munkák román nyelvon. Kormos Alfrédnak, a „Magyar Pénzügy“ és a „Magyar Kereskedők Lapja“ szerkesztőjének „Igazgatósági tagok jogai és kötelességei“ és „Felügyelő bizottsági tagok jogai és kötelességei és felelőssége“ czimü munkái, melyekről annak idején a sajtó osztatlan elismeréssel nyilatkozott s melyet a szakkörök rendkívüli készséggel fogadtak, most román fordításban is megjelentek. A fordítás munkáját a magyarországi román pénzintézetek kötelékének megbízásából Popp Constantin végezte. A fordítás maga világos nyelvezetével és hűségével tűnik föl. A könyveket a nagyszebeni egyházmegyei könyvnyomda állította ki Ízléses, csinos formában s kaphatók az Albina takarék- és hitelintézetnél Nagyszebenben. Az eredeti magyar nyelvű munkák, az Ápoló irodalmi és nyomdai részvénytársaságnál, Budapesten, VII. Almásy-tér 2., jelentek meg. Hányszor jelenjék meg egy hirdetés? Erre a kérdésre egyik előadásában a következőképpen felelt dr. Wiedemann, az erfurti kereskedelmi kamara titkára. „Legalább hétszer. Mert, először csak elsiklik az olvasó szeme fölötte, másodszor már megjegyzi magának, harmadszor már el is olvassa, de még nem gondolt rája, negyedszer már gondolkodik felette, ötödszöri megjelenésnél beszél az asszonynyal, a hatodiknál meg akarja próbálni és végül a hetediknél vásárol.“ Ez a felelet bár tréfás hangú, de mégis igaz. Nálunk Magyarországon, ha valamely hirdetés egyszeri közzététele nem jár eredménynyel, ez már kedvét veszi a hirdetőnek. Hirdetés pedig csak akkor hozza meg a gyümölcsét, ha az állandóan az olvasó szeme előtt van és fel sem kelti annak figyelmét, érdeklődését előbb, mig úgyszólván jó ismerőse nem lesz. Szerkesztői üzenetek. Pletykássy Gézáné, Mátyásföld. Levelén jól mulattunk, azonban sajnos, az érzékenységek e világában önzőknek kell lennünk s a mulatságtól másokat meg kell fosztanunk, annyival is inkább, mert a móka bizony egy kissé vastagocska. B. A., Kőbánya. Köszönettel megkaptuk. Minden közlés egy korona. Aranyos szivecske! Lám, egy piczike czélzás és ilyen hamar! Ne tagadja, ne titkolja, mindent tudunk. Köszönjük az előzékenységét. Pompás kis dolog és csakhamar jönni fog. Csakis egy apróságot szeretnénk megjegyezni, ha — mondjuk az inkognito fentartásával — megengedné. Legközelebb szóvá tesszük ezt; de aztán ne tessék tagadni és kícsufolni. Kézcsók ! A. L, Hatvan. Köszönettel megkaptuk. Üdv és hála.