Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1904-02-21 / 8. szám

8. szám. RÁKOS VIDÉKÉ 3 déssel küzd, a maga erejéből alig tudná szolgálni és sikerre vezetni. Ámde kis egyesületünk küzdő pajzsán varázslatos jelmondat van : a Rákosmező magyarságáért és a humánus eszmékért! Körülöttünk az egész müveit közönség s fölöttünk a hatóságok, erkölcsi testületek, mind tudják, mind érzik s mind akarják, hogy e két jelszóban egyesületünk diadalra jusson itt; mert a Rákosmező a magyar nép szabadságának bölcsője, nemzeti függetlenségének dicső emléke ; a humanisinus pedig emberszivünk isteni lényege szétosztva a szegények és nyomorultak között. E jelmondatok alatt arattuk a múlt év szép sike­reit is mind. Büszke érzés töltött el mindnyájunkat a februári fényes bazár-estélyen, a hol Rákosmező áldottlelkü hölgyei, a polgárság egész zöme s a Rákosmező körül virágzó telepek: Rákosszentmihály, Mátyásföld és Kő­bánya áldozatkész intelligenciája vívta meg az isteni versengést: az áldozást a humanizmus oltárán. Büszke érzéssel tekintünk vissza a Rákóczy-ünne- pély művészileg magasan szárnyalt hangversenyére, mely újabb fényes tanúsága volt annak a becses támogatás­nak, melyben a magyar műveltség vezérlő szellemei minden alkalommal részesítenek. A magyar istentisztelet fenntartásában a székes- főváros 400 kor. összeggel segített meg, mit az egy­házi énekvezető díjazására fordítottunk. Segélyünkre jött a Szent-István Társulat is a 15 drb énekkönyv adomá­nyozásával . Hálás szívvel emlékszünk vissza a gyönyörű ének és zeneelőadásokra, a mivel magyar istentiszteletünket emelték a Bellovics müvészpár, Rózsavölgyi Gyula úr és Veress Alajosné úrnő. A székesfőváros hatósága és az Orsz. M. Isk. Egyesület Felügyelő Bizottsága segélyökkel lehetővé tették, hogy magyar dallamu egyházi énekre a múlt év­ben is pályázatot nyithattunk. A nyertes pályamű meg­zenésítésével Lányi Ernő zeneköltőt bíztuk meg. Iskolai- és népkönyvtárunk 1800 kötet könyv és 23 különféle lap és folyóiratból állott és átlag számban 100 olvasó tagja volt. A magyar irodalom kincseinek terjesztésére a múlt évben is áldoztunk. Nincs már Rákosmezőn ház, ahol Arany, Petőfi, Jókai müveinek legalább egy példánya ne volna meg. Az állatvédelem eszméjének terjesztésére 500 köny­vecskét nyertünk a Rökk Szilárd-alapból. A magyar nyelvben tett feltűnő jó eredményért Pintér Józsefnek, Korán Ilonának és Schmidt Teréznek összesen 25 korona ösztöndíjat adtunk ki. Két népies előadást rendeztünk az elmúlt évben. Mind a kettő az alkoholizmus ellen irányult. — E czél- ból 400 füzetkét is osztottunk szét a nép között. A ifjúsági kör testgyakorlatai, versenyei, önképző működése, zene és énekkara kedves vasárnapokat szerzett mindnyájunknak és az elért meglepően szép eredményt a »polgári körrel« együtt rendezett márczius 15 iki hazafias ünnepélyen mutatta be az ünneplő polgár­ságnak. Legrégibb intézményünk a kisdedóvoda a múlt év­ben is teljesítette fontos feladatát a kisdedóvás és magyarosodás terén. A kisdedek létszáma 1903-ban 82 volt, kik közül 55 teljesen díjtalanul gondoztatott; 8 téli ruhát és 7 egész télen át meleg ebédet kapott. Prückler Irma és Klára úrhölgyek végtelen gyer­mekszeretetéből karácsonykor mindnyájan apró ajándé­kokban és csemegékben részesültek. A magyar műveszet népszerűsítését czélzó művész alapunk a lefolyt évben csudálatos fellendülésnek indult. Felhívásunk a művészet pártolására egész sor müpártoló csoport alakítását eredményezte; rövid időn 15 művészi olajfesteményt és aquarelt adtunk el 298 korona érték­ben. S az érdeklődés egyre bensőbb és így a jövő minden jót igér. Egyesületünk maga is mint képgyüjtő, a műpár­tolók sorába lépett, megalakítván 43 drb művészi kép­ből a rákosi múzeumot, a melyet évről-évre gyarapí­tani fog. Egyesületünk a magyar házi ipar és népies mű­vészet terjesztése czéljából magyar képkeretnek iparko­dott tért nyitni. Eddig 20 drb egytől-egyig magyar mo- tivumu faragással díszített keretet állítottunk elő, melyek nem kerülnek többe, mint a külföldi czifra, aranyos és porlékony rámák s a mellett tanúskodnak, hogy a ma­gyar nemzetnek az ipar ezen ágában is van művészileg becses anyaga még a múltból s azzal az iparunkat el­nyomó idegennel szemben sikeresen és dicsőséggel vehetjük fel a harczot. Egyesületünk a tanítói kar nemes és hazafias munkálkodása iránt érzett hálából az ő általuk alapított Ferencz József Tanítók Háza alapját a múlt évben gon­dozása alá vette és a mulatságok jövedelméből 152 kor. összeggel gyarapította. Az alapnak végső czélja az, hogy a Tanítók Házában egy rákosi tanítógyermek évről-évre helyet találjon. Az alap ma 783.36 kor.-ból áll s 3000 koronára kell nőnie. Egyesületünk a jótékonyság gyakorlásában Rákos­mező és a telepek hölgyeinek emberszerető szivében olyan bő forrásra talált, mely örök időkre fényes pél­dául szolgáland arra, miként lehet nemes indulattal, összetartással embertársaink javára üdvösét alkotni. A Karácsonyfa bizottság és annak élén a Veress párnak köszönhetjük, hogy a nyomornak arczárói annyi könnyet letörölhettünk és törölni fogunk még ezután is, mert áldásos munkájok nyomán megmaradt az eszköz egyesületünknek kezében, hogy az ő jóságukat még későbbi időkben is áldva emlegesse a szegénység. Rögtönös segélyt nyújtott egyesületünk az elmúlt évben három házi szegényének, 37 szegény családnak pedig segélyt eszközölt ki a hatóságnál. A rákosi polgári kör hozzájárulásával 74 szegény gyermek kapott meleg téli ruhát. A Gyermekbarát Egyesület hozzájárulásával az el­múlt téli idényben naponta átlag 90 rákosi, rákosszent- mihályi, Ehmann-telepi és más távolról járó szegény tanulót láttunk el meleg ebéddel. E czélra 691 koronát fordítottunk. A gyermekek ellátása körül Rákos hölgyei szerető anyaként buzgólkodtak mindnyájan. Az egyesület múlt évi pénzügyi viszonyai olyan kedvezően alakultak, hogy egyesületünk az egyes intéz­mények fejlesztésére szolgáló alapok megteremtését is megkezdhette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom