Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-04 / 49. szám
2 RÁKOS VIDÉKE 49. szám, Nagykun-Szolnokvármegye a körorvosok részére nyugdíjintézetet akar országszerte létesíteni. A közgyűlés az ez ügyben érkezett átiratot megnyugvással vette tudomásul. A közgyűlés ezután megválasztotta a vármegye területén levő törvényszékek esküdtbi- róságait kisorsoló bizottságait. Végül a közgyűlés megválasztotta a megye központi választmányát, a melynek tagjai lettek: Agorasztó Tivadar, Antal Lajos, Baky István, Baross Pál. Bellaágh Imre, Dalmady^ Győző, Darányi Béla, Dubraniczky László, Fazekas Ágost, Földváry József, dr. Förster Aurél, Freysinger Lajos, Gajáry Géza, Grasel Hugó, Haader György, Hajós József, Halász Zsigmond, báró Harkányi Frigyes, gróf Károlyi Sándor, Kemény Kálmán, Lángos Kálmán, Lasz- lovszky Béla, Luppa Péter, Marodalko Béla, Martinovich Péter, Mészöly László, Nyáry József, Podma- niczky Géza és Levente bárók, báró Prónay Dezső, gróf Ráday Gedeon, Rudnay József, Szabó Géza, Tahy István, Tahy Lajos, Tarajossy Sándor, gróf Teleki József. Vancsó Gyula, Vásárhelyi Géza és Wolfner Tivadar. Számos kisebb ügy elintézése fejezte be a közgyűlést. Kapczy Vilmos. Pestmegye gödöllői járásának főszolgabirája, Kapczy Vilmos hosszabb betegeskedés után meghalt, hatvanhárom éves koiában. Alig volt és aligha van főszolgabíró az országban, a ki népszerűbb lett volna Kapczy Vilmosnál. Huszonöt esztendeig viselte ezt az állást s úgy a nép körében, mint pedig udvari körökben egyformán kedvelték. Mint gödöllői főszolgabíró mindig ő fogadta a királyt, ha Gödöllőre érkezett s ő felsége gyakran meghívta vadászataira is. Több kitüntetésben is részesült s legutóbb a király a harmadosztályú vaskoronarenddel tüntte ki. A király az elhunyt özvegyének részvétét is kifejezte, valamint Paar és Bolfras hadsegédek és báró König, a kabinetiroda főnöke is. Kapczy Vilmos érdekes, markáns egyéniség- volt. Igen jó tisztviselő, jóindulatú, egyenes, határozott jellem, mely egyes pillanatokban talán túlságos erélylyel érvényesült, azonban alapjában az igazságosság irányát el nem tévesztette. A gödöllői járás mindig büszke volt főbirájára s a büszkeségnek jogos alapja volt. Rákosszentmihály jóakaróját vesztette az elhunytban, a ki a községgé alakulás és a kezdet nehézségei dolgában jóindulattal támogatta s bizonyos kisebbfoku elhidegülést csak a legutóbbi időkben tapasztalhattunk, a mikor a közvetlen érintkezése mind ritkábbá vált. Váratlanul lepte meg a szomorú halál, mely igaz gyászba döntötte szerető hitvesét s vele az egész Pestvármegye közönségét. — A vármegye közgyűlésén Beniczky Ferencz főispán napirend előtt bejelentette Kapczy Vilmos halálát, A közgyűlés indítványára részvétének adott kifejezést és elhatározta, hogy az elhunyt főszolgabíró temetésén az alispán vezetésével küldöttséggel képviselteti magát. A gödöllői járás valamennyi községének elöljárósága elhatározta, hogy rendkívüli községi képviselőtestületi gyűlést hiv össze, melyen a gyászesetet bejelentik. Rákosszentmihály község nevében díszes koszorút helyeztek a ravatalra s a község képviseletében pedig Hauser Gyula biró és Krenedits Sándor jegyző vettek részt a temetésen, mely óriási részvét mellett folyt le Gödöllőn. A koporsót nyolcz községi jegyző emelte a kocsira. A temetőben az elhunyt kedves nótáját húzta a czigányzenekar s a roppant közönség zokogva állta körül a legújabb sirgödröt. Kapczy Vilmos emlékezetét vármegyeszerte meleg szeretettel emlegették s nem egy jeles alkotása megőrzi azt a késő utódoknak is. A szolgabirói hivatal ügyeit dr. Heyder Ödön tiszteletbeli főszolgabíró, az elhunytnak eddig is legkiválóbb munkatársa vezeti. Rákosszentmihály uj református papja. Rákosszentmihály uj ev. ref. lelkészt kapott, a ki ezentúl állandóan itt fog élni, hívei körében. Laborfalvi Benke István az uj lelkész, a ki bizonyára szép sikerrel fogja ellátni nemes feladatát. Mint ugyanis lapunk egyik barátjának adatai nyomán értesültünk, Benke István mögött szép múlt, égy eredményekben gazdag életpálya van már s igy maga az a körülmény, hogy kiválóan művelt és élemedett, megállapodott férfiú került a helybeli reformátusok élére, csak jó reményekkel tölthet el. Ritka talajra talál nálunk: a felebaráti szeretet, a vallási türel- messég ritka szép világát találja nálunk; a kö-zjót és egyháza érdekét úgy szolgálja híven, ha ezt fen- tartani és ápolni meg nem szűnik. Laborfalvi Benke István: előbb (1874—1881-ig) kunszentmiklósi, azután (1881—1904. októberig) sepsiszentgyörgyi ev. ref. főgymn. tanár volt, lelkészi jelleggel. A köteles 30 évi tanári szolgálat kitöltésével saját kérelmére a vallás- és közoktatásügyi miniszter teljes fizetéssel nyugdíjazván, a pesti ev. ref. egyházmegyei esperes felterjesztésére a duna- melléki ev. ref. püspök, Baksay Sándor a rákos- szentmihályi ev. ref. missiói lelkészi állásra nevezte ki s azt nov. 20-án d. e. és d. u. taitott alkalmi istentiszteleten el is foglalta. Az adminisztráczio átadása és át- vételea nov. 27-iki presbyteri gyűlésen történt meg, a mivel a rákosszentmihályi ev. ref. állandó lelkészi hivatal felállítása most már ténynyé vált. Az uj lelkész egyenlőre csak maga telepedett le a községben, mig családja a tavaszszal fogja követni. Lakása és a lelkészi hivatal ideiglenesen Szentháromság- utcza 587. sz. a. az özvegy Huzlicska Jánosné házában van. Benke István főiskoláit Budapesten és Utrechtben (Hollandiában) végezte, miközben nagyobb utazásokat tett Németországban és Angliában. — Kunszentmiklósi tanár korában egyszermind mint oda főhatóságilag kinevezett káplán is működött. Sepsiszentgyörgyön pedig az ottani ref. kollégiumban egy-egy czikluson át részint tanvezető, részint igazgató, részint gazdasági felügyelő tanár, előljáróság-gyülési jegyző (két Ízben) és 17 évig a nagykönyvtárnak kezelője és annak rendezője volt. Társadalmi tevékenykedéseit mint presbyter, állami isk. gondnok, egyházmegyei képviselő, egyházmegyei értekezleti alelnök, egyházkerületi értekezleti és gyorsiróegyesületi választmányi tag s több humánus és kulturális egyesület tagja gyakorolta. Irodalmi téren 1871. óta a mai napig szerepel, leginkább az egyházi, tanügyi és társadalmi körben (keveset a szépirodalomban is). Önálló munkája öt jelent meg (1. Szinnyei J. Magyar Írók életrajza). Eddig viselt
