Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-31 / 5. szám

4 RÁKOS VIDÉKÉ 5. szám nek még egy értelme van, az a mit a levelemre adott válaszban találtam, hogy tudniillik a képviselőtestületet szintén védi — akár csak én. Bízom azért úgy ma, mint a múlt héten is abban, hogy a „Rákos Vidéke'1 megmarad a jövőben is pártat­lannak és ennek az irányának mindig világosan kifeje­zést is fog adni. Kitűnő tisztelettel Farkas Elek. * A lapunk múlt heti számában közölt vita befeje­zéséül kaptuk ezt az újabb levelet, melyet pusztán elő­zékenységből és a levélíró személye kedvéért adunk közre, azzal a kijelentéssel, hogy a magunk részéről ezt az ügyet immár véglegesen befejezettnek tekintjük és további polémiába nem bocsájtkozunk. A válasz érdemére a legteljesebb rövidséggel csak annyit jegyzünk meg, hogy Farkas Elek úr ismét csak szavakba kapaszkodik s a félremagyarázások tengerén keresztül a kétségtelen lényeg rovására azokat borzol- gatja, olyan módon, hogy kár lenne a cáfolgatásra időt vesztegetnünk. A tény, mely elferdíthetetlenül világos — ennyi: A rákosszentmihályi képviselőtestület heves vita után leszorította a költségvetés pótadókulcsát, olyan módon, hogy jövedelemnek vett fel egy még kétes követelést, mely a kívánatos legjobb esetben is csak törzsvagyon lehetne, de nem elkölthető jövedelem. Mi az ezzel való számolást akkor mindjárt irreálisnak mon­dottuk s aggodalmunkat fejeztük ki. A vármegye ennek a felfogásnak igazat adott s a tételt törülte, sőt kemény leckét is adott a testületnek. Mi e leirat tartalmát lénye­gében (az egyes kifejezéseket szószerint idézve — ez a „szószerinti kivonat!“) közöltük s bár konstatáltuk, hogy a legfőbb dologban nekünk adott ugyan igazat, de mégis a méltatlanul kemény leirattal szemben védel­münkbe vettük a községet, a melyet óva intettünk, hogy hasonló sajnálatos esetre ne adjon alkalmat, mert a törekvését — melynek jóakaratát nem vonta kétségbe senki — félreértik s kárunk származik belőle. Mindehhez hozzátenni valamit, vagy elvenni belőle nincs okunk ma sem. Hogy mégis fennakadt rajta a levélíró úr, azt csak azzal lehet magyarázni, a mivel mi tettük. Ugyanazzal, a mit mi az erőszakos politikának jellemeztünk. A mely keresztül viszi a véleményét egy szótöbb­séggel — nagy zajjal ünnepel — majd pedig a midőn kiderül, hogy nem volt igaza, támadja azt, a kinek igaza volt, hogy miért nem adott neki igazat. ügy látszik némely felfogás szerint csak az a pártatlanság, ha az ember az «egyik» véleményt fogadja el és nem a «másikat.» Mi pedig ebben az esetben a „másikhoz“ szítottunk s nem az „egyikhez“. És igazat adtak nekünk. Ekkor megvédelmeztük testvé­riesen a vesztes „egyiket“ — s köszönetül rajtunk: estek, hogy pártosak vagyunk. Ilyenkor aztán az ember nem szól semmit, hanem — pontot ír, meg egy szép, sima, vízszintes gondolat jelet. — Máskülönben pedig béke velünk! Nem akarom hinni, hogy a végső szó békés hangja nem őszinte. Hogy mi őszinték leszünk s továbbra is a szó; igaz értelmében pártatlanok — ezt nem kell Ígérnünk. * Egyébként ugyanebben a dologban még egy' na­gyon érdekes levelet kaptunk, a melyet egyelőre minden kommentár nélkül közlünk mégis ama megjegyzéssel,.hogy a 6000 K dolgában Csömör községhez lesz még szavunk s az elszámoláskor azt érvényesíteni fogjuk. Tekintetes Szerkesztő Úr! Becses lapja f. é 4. számában Farkas Elek úr által — a „Leckére“ adott válaszában reám is történik hivatkozás, a mennyiben az állíttatik ott, hogy 6000 K megállapításánál én is jelen voltam. Nohát ebben egy kis tévedés van, mert én igen is részt vettem azon- a helyszíni tárgyaláson — a melyen ez előtt mintegy 6 évvel — Kafka László miniszteri tanácsos úr közbejöt­tével Rákosszentmihály község részére egy próba költ­ségvetés készíttetett — a melynek alapjául az akkori pénztári naplók pillanatnyi zárlatának eredménye lett felvéve — tehát — ezen felvétel vagy ha úgy tetszik megállapítás pontja feltevés, — ebből Rákosszentmihályra semmi jog, vagy hátrány nem származhatik, viszont Csömörre sem bir semmi jelentőséggel — ezt mondtam, állítottam a költségvetés tárgyalása alkalmával s ma is az utolsó betűig bárkivel szemben fentartom s ha ugy- tetszik, erre még — mérget is veszek. Egyébként a — t. cikkíró úr által — nagyon lekisebbitett — nemes vármegye is nekem adott igazat, no már pedig ez mégis csak fórum, a melynek szava döntő súlylyal bir minden községi kérdésben. Végül arra a bizonyos 10.000 korona behajthatat­lannak bizonyult adóra vonatkozólag teszek egy meg­jegyzést, nevezetesen az annyira biztos követelése Csö­mörnek, hogy minden egyes telekre zálogjogilag is be van kebelezve s hogy eddig be nem hajtathattatott, csakis azon málott, hogy Csömör község képviselőtestülete és elöljárósága nem akarta a dologi végrehajtásokat keresztül vezettetni, a mi azt jelenti, hogy elég ember­séggel birt arra nézve, hogy ne árvereltesse el több száz ismeretlen helyen lakó, vagy lakezimét eltagadó, üres házhely tulajdonosnak szentmihályi ingatlanát, ha­nem — saját házára — évekre kiterjedő hitelt nyitott az adóhátralékosoknak; a 10.000 — valójában sokkal több — korona adótartozás behajtása senkit sem terhel az adósokon kívül, ezeknek pedig tán csak nem enged­heti el Csömör község követeléséit? Ez egy pillanatig sem tévesztendő össze a 6000 koronával, mert az keserű való, ez pedig fictió ! Ha a tekintetes Szerkesztő ur fáradságot vesz magának és elolvassa a költségvetés tárgyalásáról fel­vett jegyzőkönyvet, az egész vita tárgyát megvilágítva fogja látni s ha úgy tetszik, azzal teljesen agyonütheti Farkas Elek ur megengedem nagyon jóhiszemű, de meg­győződésem szerint alaposan tájékozatlan leckéztetését. Legyen nyugodt Farkas Elek ur és mindenki, hogy a Csömör és Rákosszentmihály községek közti végleszámolásnál feltevések, légből kapott frázisok nem érvényesülhetnek, ott számok és tények fognak számí­tásba vétetni és mindenféle indulatnak bizony a tanács­kozás tényén kívül kell maradnia, mert a jó akaratot és méltányosságot kivéve, más ott csak kárt, soha nem reparálható hátrányt fog okozni, meg vagyok arról

Next

/
Oldalképek
Tartalom