Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-09-04 / 36. szám
IV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1904. vasárnap szeptember 4. 36. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI és KÖZGAZDASÁGI HETILAP RÁKOSSZENTHIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A MÁTYÁSFÖLDI NYARALÓTULAJDONOSOK EGYESÜLETE, A BUDAPEST X. KERÜLETI RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A POLGÁRI DALKÖR ÉS AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosszentmihály, Sashalom-utcza 3. szám. Fiók-kiadóhivatal és budapesti szerkesztőségi iroda: Budapest, VIII., Losonczi-utcza 22. szám. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár: Egész évre . . . 8 korona Fél évre.......................4 „ Negyed évre ..................2 „ Eg yes szám ára 20 fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára 10 fillér. Az uj költségvetés. (Leszáll a pótadó.) Örömhírt hozunk. E fekete betücskék mosolyogva beszélnek s örömhírt visznek a gazdag ember villájába, szegény munkás kicsi házikójába egyaránt. És ez az öröm becses és nevezetes, mert olyan jelentőségű ténynek a hatása, mely nem jelent kevesebbet, mint Rákosszentmihály nagyközség boldogulását, haladásának biztosítékát, fejlődésének zálogát, megerősödésének, felvirágzásának megdönthetetlen, szilárd alapját. Rákosszentmihály község ifjú elöljárósága az első időszak előkészületeinek gonddal teli éve végén elkészítette a község 1905. évi rendes költségvetésének tervezetét s e költség- vetés 14.615 korona 26 fillér bevétel és 31.205 korona 26 fillér kiadás, tehát 16.590 korona fedezetlen kiadás igénylése mellett csak 70% községi pótadó kivetését követeli meg, tehát 12 °/o-kal kevesebbet mint az előző év nagy- nehezen redukált és szinte mesterségesen leszorított költségvetése. Midőn tavaly, az első költségelőirányzat magas pótadókulcsa élénk megvitatás tárgya lett ezen a helyen, nem egy oldalról emelkedtek hangok, melyek a teljesen vagyontalan, de annál nagyobb igényű község jövendőjét a legnagyobb mértékben aggodalmasnak tartották. A riadalom minden irányban fokozottan terjedt, voltak a kik szemrehányásokkal illették a vezető köröket, az önálló községgé alakulás miatt, a kik visszavágytak a régi közösség kötelékébe, hol megszokott egyhangúsággal haladtak a dolgok, a nélkül, hogy a bizonytalan jövő koczkázatától kellett volna tartani. Sőt tovább megyünk. Odáig is eljutottunk, hogy egyik vármegyei határozat kormánybiztossal, gondnoksággal, zár alá helyezéssel fenyegetőzött. A kétséges helyzetben nem akadt ember, ki a legkomolyabb jövendőtől ne tartott volna. Meggyőződéssé vált, hogy az igények, szükségletek kétségtelen fokozódásával, a községi terhek folytonos emelkedése következik, meghatározhatatlan határokig. Jóleső elégtétellel kell megállapítanunk, hogy e felfogás, ez aggodalmaskodás ellen e helyen mi emeltük fel legerélyesebben szavunkat. Bíztunk a jövendőben, a mely a természet rendje szerint, becsületes, törekvő munkáskezek ápolása mellett nem ejthetett kétségbe. Kishitűségnek mondtuk az aggodalmat. Hittük és hirdettük, hogy Rákosszentmihály nagyközség fejlődését nem akaszthatja meg semmi nehézség, mely a kezdet során támad. Hittük és hirdettük, hogy Rákosszentmihály vezetése olyan kezekben van, amelyek a sikeres kibontakozást biztosítják. íme, az első év végén, megértük azt, hogy a községi pótadó a második év költségvetésében nemcsak nem emelkedik, hanem tetemesen leszáll. Ennek a körülménynek a jelentősége nemcsak abban a hatásában rejlik, mely a közjóiét előmozdítására az adófizető polgárok megterhelésének csökkentésével hárul, hanem első sorban és legfőbbképpen abban a tényben nyilvánul meg, hogy a község fen- tartását és fejlődését a helyes és egyedül lehetséges irányban biztosítja. Most, a mikor akad olyan kisebb községe a vármegyének, mint Pilis-Szent-László, a hol a községi pótadó 149%, Rákosszentmihály adóMai számunk 10 oldal.
