Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-31 / 31. szám

31. szám. RÁKOS VIDÉKE Fehérruhás lánykák virággal hintették be a művésznő útját, kinek mindenki számára volt egy kedves szava, vagy röpke mosolya. A templom ajta­jában Fehér János lelkész fogadta a művésznőt, megköszönve nemes jóságát, mely oda vezérelte. A hangverseny pont félnégy órakor kezdődött. A már ösmert műsor minden számát feszült figye­lemmel hallgatta a közönség, melynek azonban mi tűrés-tagadás, némelyik abszolúte klasszikus száma meghaladta az átlagos zenei képzettségének mérté­két, a mi azonban épenséggel nem tette lehetetlenné, hogy a művésznő hatalmas erejű és terjedelmű fé­nyes hangját s magas színvonalú énekelőadását a legnagyobb élvezettel, sőt ámulattal ne hallgassa. Különösen elragadta a közönséget az utolsó együt­tes szám, óriási lendülettel szárnyaló Ave Máriá­jával. A szentmihályi templom orgonájából többet ki­hozni, mint Vágó (Weintraub) Lipót, a Krammer Teréz férje tudott, valóban nem lehet. Ez kettőt je­lent. Hogy a jeles karmester kitűnő zenész, azt fénye­sen bebizonyította, de sajnos, azt is, hogy orgonánk — tűzre való. A többi zeneszámot Fischer Károly (hegedű) és Schultz Gyula (gordonka) látta el, mind­kettő jeles tagja az opera zenekarának, némi alig csudálható kis indispoziczióval, nyilván a tikkasztó idő következtében. Hangverseny után zajos éljenzéssel fogta körül a hálás közönség a művésznő kocsiját, ki egyenesen a vasútra hajtatott, hogy Fiúméba utazzék a Rosner Ervin báró kormányzó estélyére. Az amerikai flotta látogatása alkalmából ez az estély majdnem össze­esett a szentmihálvi hangverseny idejével, úgy hogy csak a művésznő igazi önfeláldozásának köszönhető, hogy a legkeményebb testi fáradság árán is eljött közénk, Ígéretét beváltani. Este tánczmulatság zárta le a szépemlékü napot, mely a buzgó hívek adományai czimén 600 koroná­nál nagyobb összeggel növelt 3 a főoltár alapját. A tánczvigalmon Berkes czigányzenekarának kilencz tagja működött közre, kiket Müller Antal mindenkor készséges és bőkezű gavallériája rendelt ki Szentmihályra. Nagy kár, hogy őt magát ügyei másfelé kötötték le, mert anélkül, hogy akár az est sikeréből, akár a szívesség becséből bármit is levon­nánk, konstatálnunk kell, hogy a fiatal Berkes gyerek csapata kivételes helyzetével alaposan visszaélt. Maga a közönség is hibás ebben, mert valóságos kon- czertesdit játszott a bandával, mely azután vérsze­met kapott és csak konczertezni akart, mit sem törődve a tánczolni vágyó közönség kívánságával, melynek kedvéért sehogy se akart a terembe bevo­nulni. Meg vagyunk győződve róla, hogy csakis a távollevő küldő iránt érzett tiszteletnek köszönheti a kényes czigánycsapat, hogy valamelyest meg nem kapta a megérdemelt leczkét. No de azért jól mulatoztunk s a mi fő, épül a főoltár! Áldja meg az Ég mindazokat, a kik egy- egy kövecset hordanak hozzá. A résztvevők megállapított adománydijain kívül felülfizetéseket tettek: Jankó Béla ur 1 kor., Szombathy Kálmán ur 7 kor., Kowald Péter ur 51 korona, Perl Miksa ur 12 kor., Wintermantel József ur 7 kor., Dietrich Nándor ur 14 kor., Pölczl Pál ur 1 kor., dr. Nagy- őszy Ferencz ur 5 kor., Horváth Jánosné úrnő 4 k., Bálóné úrnő 1 kor., Stráhl József ur 4 kor., Miksó Imre ur 10 kor. és Szandovits Jakab ur 40 koroná­val ; ezenkívül a sekrestyében összegyűlt 2 korona. E névsort legközelebb még kiegészítjük. 3 HÍREK. Miksó Imre kitüntetése. Miksó Imre mi­niszteri számtanácsost, Mátyásföld egyik legnépsze­rűbb, kedvelt lakosát, nyugalomba vonulása alkalmá­ból O Felsége a Ferencz József rend lovagkeresztjével tüntette ki, legmagasabb elismerését fejezvén ki ezzel egy lelkiismeretes köztisztviselő értékes pálya­futásának. Szívből gratulálunk a jól megérdemelt díszes kitüntetéshez s kívánjuk, hogy minéltovább élvezhesse kedves társasága körében a jóleső nyu­galmat. Elkészült a nagyharang. A rákosszentmihályi rám. kath. templom még hiányzó nagyharangja e héten készült el a Thury János fia budapesti harang­öntőjében. A gyáros meghívására Pálfi János egy­házközségi elnök vezetése alatt Fehér János lelkész, Schwarzl József és Zsolnay Károly tagokból és a „Rákos Vidéke“ képviseletében Balázsovich Zoltán szerkesztőből álló bizottság megvizsgálta a nagy harangot a czég Dévai-utczai nagyszabású gyártele­pén. A hatalmas harang súlya 464 kilogram s hangja szépen csengő, erős „á“, éppen oktávája a már meglevő kis, szintén á hangú lélekharangnak, mely 55 kilogrammot nyom s Dittrich Sándor és neje adománya volt. Ezenkívül van már a toronyban egy 210 kilogrammos cis, és egy 143 kilogrammos e harang, melyekkel az uj nagy harang szép össz­hangzásban fog szólani. A harang feliratai gondosan az előírás szerint készültek s díszesek. A pompás szabadalmazott szerkezetet, mely a tornyot megvédi a hatalmas súly ingató rántásai ellen, már kezdet­ben elkészíttették valamennyi harang számára, úgy, hogy most külön költség és fáradtság nélkül fel lehet az uj harangot állítani. Csak előbb fel kell szen­teltetni, a mi most némi nehézségekkel jár, mert nincs egyetlen egy püspök sem idehaza. Ez okból a gyár a harangot Váczra küldi, hol remélhetőleg a közeli napokban mód és alkalom nyílik a felszente­lésre, minek megtörténte után azonnal kiszállítják Szentmihályra s itt még aznap felhúzzák a toronyba. A szentmihályiak méltán élénk érdeklődéssel várják a nagyharangot, mely Isten dicsősége és a jámbor hívők dicsérete után Zsolnáy Károly buzgóságát és a magyar ipar haladását fogja magas székében méltóképen hirdetni. Vízhiány. A szörnyű szárazság országszerte aggasztóvá vált. Drágaság, nyomor, Ínség setteng a jövő titokzatos ködében s hogy borzalmasabb legyen a féltő gond, itt is, ott is pusztító tűzvész csapása sújtotta le a kétségbeesett embereket. A szárazság kiapasztja a kutakat s az általános vízhiány csaknem lehetetlenné teszi a védekezést. A mind sűrűbben jelentkező vízhiány a felsőbb hatóságokban is élénk aggodalmat keltett, úgy hogy maga a belügyminiszter is elrendelte, hogy a közigazgatási hatóságok szi­gorúan gondoskodjanak a közbiztonság érdekében szükséges minimális vízkészletről. A miniszter azt követeli, hogy minden háznál legyen legalább két hektoliter vízkészlet, hogy tüzveszedelem esetére könnyűszerrel felhasználhassák. A községek ország­

Next

/
Oldalképek
Tartalom