Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-24 / 4. szám
4. szám RÁKOS VIDÉKE 3 Intelemmel is szolgál ez a nagy körültekintéssel összeállított leirat, figyelmeztetve az uj községet arra, hogy a kavics elhatározott értékesítése ellenére jó utakról gondoskodjékGondoskodjál hát újonnan megszületett, vagyontalan község, gondoskodjál annál is inkább, mert hiszen eddig fizetett adódból erről az „anya"- község úgy sem gondoskodott. Az igaz, hogy azt nem is figyelmeztette rá a gondos „nagyanya", a vármegye. Végül a lecke legjava. „Óva figyelmeztet, hogy a jövedelmek behajtásáról gondoskodjunk." Figyelmeztet most, a mikor Csömör községe Szentmihálylyal szemben 10,000 koronányi „behajthatatlannak bizonyult“ vagy népiesen szólva be nem hajtott adót készül elszámolni, a nélkül, hogy ezért a vármegye részéről csak egy zokszóban is részesült volna. Hát csak hajtsuk be, csak hajtsuk be az adókat szorgalmasan, hogy azt a 10,000 koronányi hiányt mielőbb pótolhassuk, mert különben mumust, vagy gondnokot vagy mit küldenek a könnyelműen gazdálkodó község nyakára. — Csak azután akadjon mindezekre „kétségtelenül előre látható jövedelem." És mindezekre a „Rákos Vidéke“ azzal felel, hogy talán a nemes vármegye messze kalandozott, a mikor igy leckéztet. Ennyi a védelme a képviselő- testület részére a méltatlan támadással szemben akkor, a mikor az a község érdekeiért küzd. Hiszem, hogy ez csak a munka hevében elkövetett tévedés. Hiszen nem egyszer olvastam a „Rákos Vidéké “-ben ugyanerről a képviselőtestületről elösmerő, sőt erősen dicsérő szavakat. Soraim szives közlését kérve, maradok Szerkesztő urnák igaz tisztelője Farkas Elek * E mindenesetre érdeklődésről tanúskodó soraira néhány megjegyzést nem tagadhatunkmeg magunktól. A levél ugyanis hemzseg a félreértésektől. Úgy hiszszük nem szükséges bizonyítgatnunk,hogy a mi álláspontunk a feltétlen pártatlanság. Hiszen csak elég bizonyiték, hogy akkor is, mikor a vármegye nekünk adott igazat, mégis azonosítva magunkat a községgel, a megtámadott fél pártjára keltünk a leckével szemben. A dolog érdemi részére vonatkozó adatokat közlésünk szószerint kivonatozta a vármegye leiratából, nem minket kell tehát támadni azért, hogy a költségvetést irreálisnak bélyegezték. Közlésünkből ezt a figyelmes olvasó kiolvashatta volna, mert világosan benne volt. Mi volt erőszakos? Az az érvelés, a melylyel jövedelemnek nem minősíthető reménybeli bevételi tételeket jövedelemként tüntettek fel s beledisputáltak a költségvetésbe. A halasztó kérdéseket megint nem a „Rákos Vidéke“ veti fel, hanem a vármegyei leirat, melynek szövegét úgy vezettük be, hogy „e helyen ismertetjük a leirat részletes tartalmát, a beható megjegyzéseket fentartva az adódó alkalom számára." És mégis félre lehet érteni? Lám, hogy van bennünk mégis egy szemernyi animózitás, s az igaz, higgadt együttműködés és érzés tudata még mindig nem ment át vérünkbe! A „rákosszentmihályi hivatalos lap“ nem a kétségeskedést szítja, hanem akkor is, a mikor majd a saját megjegyzéseit kell megtennie, ott lesz a maga helyén. Csakhogy egyelőre épen azt a — nem tudom kárhoztatható? — magatartást tanúsította, hogy a békességet prédikálta. Hogy azt magyarázgatta, hogy nem muszáj nekünk épen okvetetlenül veszekedni, hanem minden oldalról áldásos lenne a békés megegyezés, a minek az érdekek kölcsönös figyelemre méltatásával némi alapját a múltban meg is vetették. Miért kelljen Szentmihálynak előre támadni, a mig azt se tudja, hányadán áll, s minek lenne jobbravaló az idegeskedés, a higgadt megfontolásnál? S vájjon az egész vidék közös érdekeinek szempontja nem követeli-e meg a kölcsönös engedékenységet? Nem, mi nem ugrunk olyan hirtelen fejjel a falnak ! Ha pedig mindenképen tengelyakasztásra kerül a dolog, akkor ott leszünk, a hol az igazság, vagyis gyarló emberek lévén, a legjobb meggyőződésünk szerinti igazság. Mi nem fogunk összekülönbözni senki kedvéért se mással, se a képviselőtestülettel. Az érdemes levélíró bizonyára maga is erőszakot tett magán, a mikor ama bizonyos „talán“ szócskába kapaszkodott. Mint tollforgató ember bizonyára érti, mit jelent azon a helyen, abban a kapcsolatban. Mi tehát nem fáradunk a magyarázgatásával. Ha e gúnyos hang sem volt elegendő védelme a testületnek, melyet ugyanott „jóakaratu, intelligens, lelkes, értelmes és munkaszerető“ jelzőkkel diszitettünk, — csak egyéni Ízlés vagy kívánság lehet — s mi még sem fogunk összeveszni! Hanem igenis maradunk a szó valódi értelmében igazságszeretök és pártatlanok, a minek bizonyságául adtuk ki a kedves barátunk kissé epés levelét is, mely legjobb hitünk és tudomásunk szerint bárkinek lehet nézete, csak az érdekelt testületé, vagy a higgadt, figyelmes olvasóé nem. HÍREK. Anyakönyv Rákosszentmihályon. A belügyminiszter Krenedits Sándor jegyzőt anyakönyvvezetővé, Pihlinger Rezső segédjegyzőt helyettes anyakönyvvezetővé nevezte ki. A rákosszentmihályi anyakönyvvezetőség kérdése e lépéssel a megoldás stádiumába jutott, úgy hogy néhány nap múlva, a mikor a kinevezés a vármegye útján leérkezik, s az uj anyakönyvvezetők a törvény szerinti külön esküt letehetik — a hivatal azonnal megkezdheti működését s nem kell majd többé a közönségnek e miatt se Csömörre fáradnia. A rákosszentmihályi ipartársulat közgyűlése. A Rákosszentmihályi ipartársulat vasárnapjanuár 17-én délután 4 órakor tartotta rendes évi közgyűlését az Engelbrecht-ié\e vendéglő külön helyiségében. A közgyűlésre a helybeli iparosok szép számmal sereglettek össze s a lelkes hangulat azt a biztató reményt keltette, hogy az ipartársulat csendes letargiájából uj, tevékeny, és közhasznú életre éled. Szandovics Jakab elnök nyitotta meg a közgyűlést s röviden ismertette az ipartársulat utóbbi életét s beszámolt jelenlegi helyzetéről. A választmány és szám- vizsgáló bizottság jelentése szerint az ipartársulat készpénzvagyona 92 kor. 67 fillér, melyet a postatakarékpénztárban őriznek. A leltári vagyon (ingóságok) értéke 142 kor. 80 fillér.
