Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-17 / 29. szám
29. szám. RÁKOS VIDÉKE 5 A kontárok ellen. Ismeretes az az akczió, melyet a „ Rákosszentmihályi Ipartársulat“ indított a jogosulatlan — kontár — iparosok ellen. Ez a mozgalom fontos közérdekből s valóban a rendes és tisztességes iparosok javára indult meg s azt czé- lozza, hogy a helybeli ipari viszonyok törvényszerű rendezésével a közel jövő messzeható és kiválóan fontos czéljait szolgálja. Téved tehát, a ki abban üldözést, vagy rosszakaratú támadást lát. E héten volt Gödöllőn a szolgabirói hivatalban az első kihá- gási tárgyalás, melyet az ipartársulat feljelentésére tűztek ki. Négy rákosszentmihályi iparos volt a vádlott, a miért hosszú idő óta jogosulatlanul űzik mesterségüket. Az ipartársulatot a tárgyaláson Ba- lázsovich Zoltán elnök képviselte, a ki kijelentette, hogy a vádlottak megbüntetését ezúttal nem kívánja, csupán csak azt akarja elérni, hogy jogosítvány nélkül senki se űzhesse iparát. Egyik vádlott felmutatta időközben megszerzett iparigazolványát, a többi három pedig kötelező Ígéretet tett, hogy az igazolványokat tizennégy napon belül megszerzi. Heider főszolgabíró e kijelentés alapján panaszos kérelmére az eljárást egyelőre beszüntette. Érdekes, hogy a négy vádlott maga is átlátta az ipartársulat törekvésének értékét s ezt azzal bizonyította be, hogy tárgyalás után rögtön belépett az ipartársulat kötelékébe. E dicséretes példa remélhetőleg nagyszámú követőre talál s nem lesz szükség arra, hogy az ipartársulat újabb feljelentések utján legyen kénytelen kitűzött czélját kivívni. Ez okból megkísérlik, hogy az újabban bejelentett kontárokat egyszerű felszólítás utján kényszeritsék az iparigazolványok megszerzésére. Cselédügyek a községházán. Igen fontos és nagyérdekü vívmány Rákosszentmihály község közönségére nézve az, melyet a belügyminiszter egyik legutóbbi rendelete léptetett életbe. Megbízták ugyanis a község elöljáróságát a cselédiigyek elsőfokú intézésével. Ezeket az ügyeket az 1876. évi XIII. tör- vényczikk a szolgabirói hivatal hatáskörébe utalja, ugyanennek a törvénynek 9. §-a alapján azonban a belügyminiszter most Rákosszentmihály és Dusnok községek elöljáróságát felhatalmazta, hogy a helybeli községi illetőségű egyének részére cseléd (szolgálati) könyvet kiállíthasson és kezelhessen. Nevezetes a dologban, hogy csak Rákosszentmihály elöljáróságát ezenfelül meghatalmazta arra is, hogy a szolgálati szerződések megkötésénél a szolgálati viszony tartamában vagy annak megszűnésénél és megszűnése után a gazda és cseléd között felmerülő vitás ügyeket elsőfokban elintézhesse és az ilyen tárgyú kihágások ügyeiben eljárhasson, pénz és szabadságvesztés büntetéseket róhasson ki. — Minthogy ez ügyekben a község a szolgabirói hivatal helyett jár el, az esetleges felebbezéseket másodfokú elintézésre a szolgabiróság utján a vármegye alispánjának kell bemutatni. Feltétele a megbízásnak, hogy a községi elöljáróság csak a törvényben megszabott módon és korlátok közt járhat el s hogy e meghatalmazás tőle bármikor visszavonható. A gyakorlati jelentősége pedig a dolognak az, hogy a cselédügyek elintézése czéljából ezentúl nem kell lakosainknak Gödöllőre szaladgálniok, a mi úgy a rendes lakosokra, mint a nyaralókra rendkívül kellemetlen és némileg költséges teher volt eddig, hanem rövidesen itt helyt érdemlegesen elintézhetik ügyes-bajos dolgaikat, a mi van elég, mert már eddig is egész halom panasz érkezett a községhez annak a hírére, hogy a vármegye közönsége az említett felhatalmazást külön szabályrendelet alakjában megadta. A belügyminiszteri jóváhagyás nélkül azonban azokat eddig elintézni nem lehetett. Hasznos és fontos lépés tehát ez a mai a község életében. Utóállitások. A pestvármegyei utóállitásokat augusztus elején tartják meg a vármegyeházán. Ez alkalommal a rákosszentmihályi legények augusztus 3-án kerülnek mérték alá. A Sporttelep magánterület. Kidobolták Rákosszentmihályon, hogy a Sporttelep bérelt területe, valamint a közötte és a József-utcza között elterülő rét magántulajdon. Ott tehát senki se tartózkod- hätik s nem jogosult a kaszáló füvét pusztítani. Akad sok, többnyire nyári lakos, a kinek ez nincs ínyére, azonban jogos és igazságos kívánság, melyet teljesíteni mindenkinek kötelessége. Az a már-már divatossá váló vasárnapi letelepedés, elemózsiázás pedig ott jogtalan és büntetendő cselekmény, mely ráadásul a község belsejében nagy mértékben Ízléstelen is. A kidobolás tehát igen okos cselekedet vala, melyet a község elöljárósága, illetékes kérelemre ez utón is megismétel s tudomásul venni kér. Postai kézbesítés az Anna-telepen. Az Anna- telep-egyesület választmánya nevében Fehér József elnök és Kiss Károly titkár arra kérik Rákosszentmihály község elöljáróságát, hogy módolja ki, hogy a postai küldeményeket ezentúl az Anna-telepen is naponként hordják házhoz. A beadvány megjegyzi, hogy hasonló tartalmú kérvény ment egyedüleg a budapesti postaigazgatósághoz. Nem kételkedünk benne, hogy a kedvező eredmény nem marad el. Ösmeretlen öngyilkos. Rákosszentmihályon julius 9-én délelőtt tiz órakor, a czinkotai határut egyik akáczfáján Alapi Sándor budapesti lakos és társai akasztott emberre bukkantak. A boldogtalan emberben már nem volt élet s a makacs erővel végrehajtott tett kegyetlenül eltorzította. Mélyen bevágódott nyakába a sárga selyem kendő, melyet úgy látszik külön erre a czélra vett magához, lábát pedig meghajtott térddel gyűrte maga alá, hogy minél gyorsabban érje el az elmúlás pillanatát. Borotvált arczu, őszes gesztenyehaju, sötétszőke bajuszu, körülbelül 45 éves férfi volt, tisztességes polgári öltözete (szövetruha) s munkás keze után Ítélve iparos ember, mellette hevert vadászkalapja s kampósbotja. Érdekes, hogv semmi néven nevezendő jelet nem találtak nála, a melyből kilétére következtetni lehetne, írás egy kifizetett, néhány szavas, hiányos német számlán kívül semmi más sem volt nála. Ruhájában nincs kezdőbetű, vagy monogramm. Ellenben volt a zsebében egy csomagban kolbász és kenyér, továbbá ezüst óra lánczczal, egy rongyos tárczában 97 K és néhány fillér és egy olvasó. Nem olyan felszerelés, mely az
