Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-17 / 3. szám
3. szám RÁKOS VIDÉKÉ 3 ben — mi hosszú legyen — ily megtiszteltetést el sem fogad; megtalálja a jótét jutalmát saját belső meggyőződésében. Végül kezembe került egy lelkes, derék, kedves, szeretetreméltó és jámbor úri asszonynak felhívása, ki nyelvünket nem is beszéli, de akit szépen fejlődő községünk magyar levegője, magyar érzésűvé, igaz magyar asszonynyá tett ki már gyermekeit magyar szellemben neveli. E felhívás arra unszolt, hogy teremtsük meg a polgári leány-iskolát, hogy leányaink itthon, szülői oltalom alatt — kikerülve a nagyváros csábjait, vallástalan- ságát — Isten felszentelt hölgyeinek ajkáról nyerjék el az élet küzdelmeihez szükséges vallásosságot és tudományokat. És e lelkes asszony ezt megcsinálta, kijárta, hogy rövid pár hó alatt megnyílt a polgári leány-iskola. Kár, nagy kár, hogy ezzel aztán bevégzettnek tekinté tevékenységét. Pedig szerény véleményem szerint néki kellene egy-két méltó társával megteremteni a jótékony nőegyletet is itt Rákosszentmihályon. Várják a szegény anyák szegény apró csemetéi, hogy ilyenkor tél idején a jótékony magyar asszonyok felruházzák őket, melegedőszobát rendezzenek be és egy kis kenyérkével meleg leveskét adjanak nekik. Reméljük, hogy jövő karácsonyra igy lesz. Úgy legyen! Kérem ismeretlenül, vegye áldott kezébe a zászlót és hozza össze községünk hölgyeit és csinálja meg a jótévő nőegyletet: apró, ártatlan angyalkák imája fog érte az égbe szállni. Ezek hozták meg a kedvet az itt való letelepedésre, úgy sok másnál, mint nálam. De úgy a hogy ezeket megcsinálta — kellő vezetéssel — községünk polgársága, kell, hogy megcsináljon m$g sok mást, kell hogy legalább egy 4 osztályú algimnáziumot teremtsünk meg községünkben, hogy fiaink is itthon, szemeink előtt ; nőjjenek fel és tanulják el az élet harcához szükséges tudnivalókat és hogy fiaink se legyenek kitéve a nagy város lelket elölő, ideg és erkölcsrontó csábjainak. Ezt következőkép vélem kivihetőnek. Nálunk a római katholikus egyház lelki teendőit Csömör főtiszte- j lendő plébánosa látja el, illetve ő helyette a főméltó- ságu megyés püspök úr jóakaratából kinevezett administrator végzi. Előbb-utóbb, akkor a mikor bekövetkezik azaz eset, hogy Rákosszentmihály egész külön önálló plébános lelki vezetése alatt álló rom. kath. hitközséggé fog alakulni. Szerény véleményem : nem hathatnának-e oda a helybeli kath. egyház vezéremberei és nem kérhetnék a főméltóságu püspök urat, hogy ha ez eset elkövetkezik, akkor a plébániát adományozná valamelyik hazafias tanitó szerzetnek ? Legyen az ferencrendi, minorita, bencés, zirci, premontrei vagy bármelyik, de olyan feltétellel, hogy a szerzetek bármelyike is nyerné azt el, kéressék fel addig is, amig a plébánia üresedés esete majdan, — akkor amikor beáll — hogy épitse fel a rendházat és a gymnasiumot és kezdje meg a tanítást, már most. És most vessük fel azt a kérdést, hogy hol építsen az a hazafias és tiszteletreméltó tanitórend ? Hisz itt megfelelő telekre óriás pénzösszeg kell, hát azután hol van még az emelendő épület ára ? Szóval hol van a pénz, a pénz és harmadszor is a pénz! Ezt a kérdést következőkép vélem megoldani. Községünknek egy tiszteletreméltó, derék öreg ura, a mi általánosan tisztelt és becsült dr. Ujváry bácsink mondta nekem, hogy a Paulus-tér a volt Almásy Pál telepi egyesület tulajdona és az ő javukra telekkönyvezve is van Nem lenne oly áldozatkész az Almásy Pál telepi egyesület s a közjó érdekében felajánlaná azt a rendnek szerzetház és gymnasium-épités céljából ?! És kivihetőnek vélem azt is, hogy az állam is hozzájárul a gymnasium építéséhez állami szubvenczió engedélyezésével. De hiszem azt, hogy ha a Paulus-teret az Almásy Pál telepi egyesület felajánlaná egyik vagy másik tanitó- rendnek, az a maga erejéből is felépítené a rendházat és a gimnáziumot, mivel a befolyandó tandijak, a község tehetősebb polgárainak alapítványai, továbbá az alapítandó internátus növendékeinek dijai és azon kedvező eset, hogy a főváros közelében vagyunk, a szerzetnek megkönnyíti az egyetemet látogató fiatal klerikusok nevelését és kiképzését, hozzá klerikusai itt jó levegőt, jó vizet élvezve, testileg, szellemileg jobban fejlődve és tanulmányaiknak jobban nekifeküdve, bőven kárpótolnák a rendet az építkezés okozta költségekért. Nem is említve a majdan elnyerendő plébániát. A Paulus-tér, mint az elmúlt József, Almásy, György és Anna telepek közepén lévő hely e célra már fekvésénél fogva is legalkalmasabb. A község, az egyházközség, az Almásy Pál telepi egyesület, a volt közbirtokosság vezérembereit, agilis fiatal főjegyzőjét és tevékeny bíróját és a község minden egyes polgárát állás, vagyon és felekezeti külömbség nélkül, esdve újból és újból kérem, ne keressék azt, hogy az eszme honnan, kitől jön, hanem iparkodjanak személyi, elvi ellentétet félretéve, együttesen megcsinálni a dolgot és községünket ezzel is szebbé és nagyobbá tenni, hogy elmondhassák mindenfelé, hogy Rákosszentmihály szép és nagy lesz és széppé nagygyá tette polgárainak összetartása és egymás iránti szeretete és hogy egykor, mikor bekapcsolnak minket a nagy Budapest szervezetébe, mi ennek egyik díszes kerülete legyünk, egyik gyöngyévé váljunk a nagy Budapestnek. Hogy elmondhassuk, mint a fiumei mondja: „Jo sono fiumano", épp úgy elmondhassuk: „Rákosszentmihályi vagyok!“ Tegyen minket nagygyá, dicsővé és kimagaslóvá polgártársaink erénye és összetartása. Egy helybeli polgár. hírek. A csömör-pusztaszentmihályi birtokos egylet feloszlató közgyűlése. A csömör-pusztaszentmihályi birtokos egylet feloszlató közgyűlését január 24-én, vasárnap d. u. 3 órakor tartja meg Rákosszentmihályon, a Paróczay József vendéglőjében. — A nagyfontosságu közgyűlésre az egyesület elnöksége a következő meghívót bocsájtotta ki: Meghívás a »Csömör-pusztaszentmihályi Birtokos-Egylet«-nek 1904. évi január hó 24-én vasárnap d. u. 3 órakor Rákosszentmihály községben Paróczay József vendéglőjében megtartandó évi rendes és »feloszlató közgyűlésére. Tárgyak: 1. A fennállott »József főherceg-telep« felszámolóinak jelentése, elszámolás és a feloszlott egylet készpénzének és kintlevőségeinek átadása tárgyában. 2. Ifj. Balogh Istvánnal megkötött birtokkiigazitási szerződés jóváhagyása. 3. A választmányi jelentés, az 1903. évi számadások, vagyonmérleg és a felmentvény megadása iránti határozat-
