Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-29 / 22. szám
ÍV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1904. vasárnap, május 29. 22. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIVATALOS LAPJA. A BUDAPEST X. KERÜLETI RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET, A RÁKOS SZENTMIHÁLYI SPORTTELEP, A POLGÁRIDALKÖR ÉS AZ ANNA-TELEP EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatál: Rákosszentmihály, Sashalom-ulcza 3 sz. Fiók-kiadóhivatal és budapesti szerkesztőségi iroda: Budapest, Vili., Losonci-utca 22 szám. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP Kelelős szerkesztő BALAZSOVICH ZOLTÁN. Előfizetési ár; Egész évre . . 8.— korona Fel évre ..... 4. - Negyed évre . . . I,— Egyes szám ára HO fillér. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Egy cgyhasábos petitsor ára 10 fillér. Nyaralás. A fővárosi ember egyik legnagyobb gondja igy tavasz időben a nyaralás kérdése. — Az asszony sir, a doktor ridegen kijelenti, hogy a főváros melege és baktériumokkal telített, gőzös levegője a legszélsőbb veszedelmet jelentené a szegény betegnek, a sápadt gyermekek láttára elfacsarodik a gonddal terhelt apai szív, szóval nincs menekvés, nyaralni i kell menni. És valóban nagy üdülés, nagy pihenő, ha maga a munkában kimerült csaladíő is tiszta levegőjű, nyugodalmas helyen pihenheti ki a hosszú j munkálkodás emésztő, idegeket ölő fáradalmait. Ha egyébért nem is, de korunk legáltalánosabb és egyik legveszedelmesebb baja az idegesség ellen megfizethetetlen a sikerült nyaralás üdítő Írja. Mikor távol a mindennapi gondok taposó malmától, a zajgó város nyüzsgő, zakatoló árjától — békés, csendes nyugodalomban mintegy újjá születünk, elménk megtermékenyül, idegeink megacélosodnak s felfrissült uj í erőnkben uj fáradságra, uj küzdelemre nyerünk képességet és buzdító kedvet. Nem kell felfedezni : a nyaralás minden városi élethez kötött embernek elmellőzhetetlen szüksége, családos férfiúnak pedig egyenesen kényszerítő kötelessége. Annak a nyaralásnak azonban olyannak kell lennie, hogy a kívánt célt valóban elő is mozdítsa s ne csak a társadalmi szokások ösztönzésének legyen hiú vagy nagyzoló eredménye. A fürdőzés, utazgatás csak igen gazdag embernek lehet valóban üdítő és gyógyító szórakoztatása. A középsorsu, középosztályu közönség nagy tömegénél nem jelent egyebet mint kényeskedést, tüntetést, az anyagi erő teljes kimerítése árán s eredményez, a sok gond és izgatottság gyilkoló csapásán kívül, tetemes adósságcsinálást, a melynek terhét, gondját nyögi a szerencsétlen, belemerült családfő egész esztendőn át. Még jó, ha a következő szezonig emésztő „drukkolás“ után eljut odáig, hogy elölről kezdhesse az egész pár heti komédiát, melynek csak az üres gőgje nyújt egész éven át kétes értékű vigasztalást. Vagy falura menjünk nyaralni? Elássuk magunkat valami Isten háta megetti poros fészekben, eltorlaszolva a világtól, teljesen megfosztva műveltségűnk és megszokásunk mértéke szerint immár nem nélkülözhető minden szórakozástól, kiszolgáltatva az éltet keserítő unalomnak ? Belezsufoljuk magunkat büzhüdt paraszt viskók alacsony odúiba? Nélkülözzük a megszokott testi és szellemi táplálékot egyaránt ? Azon a címen, hogy a gyerekek a homokban játszadoznak — s ez egészséges — éjjen át háljunk hatan- heten egy-egy szűk putriban s ha mégis valamire ráfanyalodnánk a megszokott életrendünkből, szerezzük azt meg háromszoros áldozatok és fáradság árán, pusztán azért mert „n y a r a 1 u n k“ ? A nyaralás kérdése nem olyan könnyű, magától értetődő dolog, mint az emberek általában felfogják. A leghiggadtabb megfontolás kell ahhoz, hogy megvizsgálván minden előnyös oldaláról, nyugodt lelkiismerettel dönthessünk róla. Az ideális, a legtökéletesebb nyaraló hely az olyan, hol a vidék minden előnye : tiszta, üde levegő, szabad tér, növényzet, csend, nyugalom, egészséges élelmezés párosul a városi élet kényelmének minden nélkülözhetetlen kellékével: tiszta, tagas és városiasán kényelmes lakás, könnyű, gyors, olcsó közlekedés, könnyűszerrel megközelíthető szórakozások állnak rendelkezésünkre. Az olyan helyek, melyek nyaralók, de nem jelentenek elszakadást, kiközösülést a főváros életéből, s annak előnyeit megőrzik, káros oldalaitól pedig megmentenek. Ezek a szempontok magyarázzák meg a Rákos vidékének, mint nyaraló telepeknek hihetetlen fellendülését. Ezért nem kapunk már ma, május közepe után lakást Szentmi liályon, Mátyásföldön, ezért szaporodik Rákosfalva lakossága is, és ezért nő évről-évre rohamosan közönségünk. Mert a mi környékünk vidék, falu, anélkül, hogy tulajdon- képen a fővároson kívül esnék, viszont főváros, a I^apunk mai száma ÍO oldal. "TMB