Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-22 / 21. szám
21. szám. RÁKOS VIDÉKE 3 tatását. A levélírónak mindenesetre igaza van, azonban — ha ugyan nem véletlenségből történt a feliratok ilyen sorrendben való felerősítése — némi magyarázatát tudnék adni a dolognak. Ugyanis a közúti vasút társaság igazgatósága két okból is ragaszkodhatott a jogos kérelem teljesítése mellett — a régi rend látszatának fentartásához. Még pedig egyrészt azért, mert a keleti pályaudvar érkező oldalához közlekedő közönség sem csekély része az utasoknak, s olyan vegyes elemekből áll, mely különös figyelmet érdemel a logika rovására is —• a vicinális vasút tájékozott s állandóan azonos közönségével szemben, másrészt pedig talán fenn kellett tartani a régi megjelölés lényegét a hatóságilag jóváhagyott menetrend értelmében is, melyben keleti pályaudvari kocsik szerepelnek, s ezeknek megváltoztatása hivatalos alakszerűségeket követel még. Mindenesetre helyénvalónak találtuk mind a mellett is, élesszemü olvasónk megfigyelését registrálni. A szentmihályi lakosság szaporodása. Megkezdődött mindenfelé a nyári lakosok kivándorlása. A szentmihályi bejelentő hivatal statisztikai adatai érdekes világot vetnek a lakosság szaporodására. Május 12-ikéig ugyanis 487 uj lakost jelentettek be Szentmi hályo n, a mivel szemben a kijelentések száma nem érte el a 60-at sem. A gyarapodás május második felében és júniusban ezenfelül előreláthatólag meg fog sokszorozódni. t Gradl Ferenc. Ifjú élet tört le! ... A halál fekete angyala suhintott egyet s könyörtelen intésére kialudt egy ifjú, deli élet sok-sok ragyogó reménye. A mig élt: szemefénye volt családjának : a legszebb jövendő tündökölt előtte, siker, taps, babér, boldogság. Alig látta meg a távol ködén átcsillanni, lázas eszeveszettséggel vetette magát utána. — Eleinte még biztatták, ösztönözték. Mikor pedig belekóstolt, nem tudott többé megállahi. Akkor már hívták viszsza, csitították, — őt azonban már űzte a láz, az emésztő vágy. Rohant tovább megrokkanva is — s elért a dicsőség szivárvány hídja helyett, a hat láb mély sötét hideg gödörhöz. A kik pedig tapsoltak neki s bizó reménységüket kötötték hozzá, most itt állanak a friss sirdomb körül könnyező szemmel, zokogó ajakkal. Ez a Gradl Ferenc szomorú története. Csak 24 éves volt, jött, élt s elmúlt mint valami jelenség. Eleinte katonának indult. Pályája itt is szépen kezdődött, de csakhamar, még mint tiszthelyettes letette a cifra uniformist, mert kincsesbányára talált —: a torkában. Kellemes csengő tenorhangja fejlődött, melyet az egy évi bécsi tanulás hatalmasan megnövelt és kiképezett. Mint a magyar kir. opera- ház ösztöndíjas növendéke ment a császárvárosba s ott haladásával a legszebb remények megvalósítását Ígérte. A túlfeszített munkát azonban érzékeny alko- tásu szervezete nem bírta ki, — hirtelen beteg lett. Akkor volt, midőn a tavalyi sporttelepi hangversenyen kellett volna fellépnie, hirtelen támadt baja azonban meggátolta benne. A leggondosabb kezelés alá vették, meg is javult, azonban egyelőre teljes* nyugalom és kímélet lett volna a legfőbb orvossága. Ám ő, ki megkóstolta a művész élet édes mézét, csendes gyengélkedő lenni nem tudott többé : újra énekelt és újra a régi vig fin lett. Most már nem sokáig. A második roham végleg ledöntötte, s az édes hangú, szép müvészgyerek — egypár hét után lei sorvadt, hideg holt tetem. A lesújtott család a sors kegyetlen játékának áldozata. Alig egy-két hete boldog házasság üdvözlései derítették fel G r a d 1 Adolf apai szivét, melynek fájdalmát a részvét megnyilatkozásai ma meg nem vigasztalhatják. A kőbányai mulatság. Mint múlt számunkban már említettük, j u n i u s 2-án K ő b á n y á n, a régi sörcsarnok helyiségében nagyszabású mulatságot tartanak a tervezett kőbányai református tembeesett sikoltozá ra nekilóditotta magát az égő ház pitvarajtajának, hogy a hátulsó házban lévő gyermekeket és Stipicsnét akárhogy is kihozza; csak a pitvarba juthatott be, ott eltántorodott, a sűrű füstben levegőt sem kapva összeesett, hogy ott fulladjon meg. A legvégzetesebb pillanatban érkezett meg Cseresznyés Pista egy hosszunyelü csáklyával, amelyikkel a saját házuk félfedelét leszaggatta, igy mentve azt meg a lángok elől. Legelsőbben is a csáklyával kihúzta a pitvarból az ott fekvő Gruics fiút. 0 maga odaszaladt a kúthoz, egy szempillantás alatt két rocska vizet zúdított magára, a fejét lebontotta egy nagy vizes lópokróccal, szájába egy vizes kendőt tömött, azzal a csáklyával kiszakította az udvar oldalsó részére szolgáló kis ablak egész keresztfáját s a támadt résen hatolt be a hátsó házba. Egy pár másodperc alatt végre volt hajtva a mentés munkája; a nehéz füstben teljesen elalélt s már-már megfuladt két gyermek és anya is hosszabb ápolás után magukhoz tértek. Szerencsére a szél egyszerre alábbhagyott, s az összetömörült sötét felhők méhe ömleszteni kezdte a záport, mintha csak jóvá akarta volna tenni hibáját, amelyet a lecsapó villámmal okozott; akárcsak dézsából öntötték volna, úgy zuhogott alá a felhőszakadás — s pár szem- pillantás alatt eloltott minden tüzet. Az egész falu egy tenger-árban úszott.— Az alföldön az ilyen ritkán történő felhőszakadás nem okozhat kárt, a viz ott áll meg a hová lehullik, beissza azután azt a szomjas föld. Reggelre hasadván a hajnal, még a füstölgő romok fölött is tiszta ózondus levegőt röpített a korai szellő. — Leégett vagy 15 háznak a födele; de ezzel nem igen esett nagyobb kár, mert be volt valamennyi biztosítva. Hamar födél alá lehetett valamennyit hozni. A Sztipicsék kára lett volna a legnagyobb, mert ott bizony beégett a padlás is. Node kifutja az a szomollyai idei termés egy tizedéből is. A legnagyobb öröm az volt, hogy a gyerekek meg Mari nénihez menekülhettek az égő házból. Meg is lett jutalmazása a derék legénynek érte ! Stipics gazda másnap délben személyesen ment át Cseresznyésékhez, Vuics meg Szárics gazdákkal, hogy megkérje az aranyos Mileva számára férjnek Cseresznyés Pistát, a bátor életmentőt. így lett az egymásnak teremtett pár egymásé. — Ezért lett a nagy Rácz halálos ellensége Pistá-
