Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-24 / 17. szám

2 RÁKOS VIDÉKE 17. szám. haladt, hogy néhány nap múlva a templomépület tető alá kerül. Derék példája Má'yásföld közönsége áldozatkészségének. A választmány jelentése a múlt évben beállóit halálozásokról is számot ad. Az egyesület egyik legrégibb és mindenkor leg.elkesebb tagja Vajdafy Béla a sors rendelése folytán váratlanul elhúnyr. De épp oly súlyos csapás érte az egyesületet és a tagok hozzátartozóit Janczer Lajosné és dr. Läufer Lajosné elhunytával is. Az alapszabályok módosítására is tesz a jelentés előterjesztést a közgyűléshez, a melyet a „Rákos Vidéke“ már egyik múlt számában terjedelmesen is­mertetett Valóban hálás szívvel reprodukáljuk a figyel­mes jelentésnek azt a részét, mely lapunkról emlé­kezik meg. A jóindulatú pártfogást és rokonérző elismerést igaz köszönetünk illeti meg s bizonyos jóleső érzéssel látjuk, hogy törekvésünket ily bensőleg megértik és méltányolják. Ezzel szemben a Rákos Vidéke csak a még fokozottabb figyelmet s odaadást, valamint továbbra is elfogulatlan, higgadt és füg­getlen gondolkozást Ígéri. A jelentés e része szószerint a következő: „Mielőtt vagyonkezelésünk ismertetésére térnénk át, felhívjuk az igen tisztelt tagtársak figyelmét a Rákosszentmihály on megjelenő „Rákos Vidéke“ című hetilapra, a mely vidékünk érdekeinek védelmét, támo­gatását és előmozdítását tűzvén ki céljául, ennek el­éréséért költséget és fáradságot nem kiméivé, halad ki- tűzött célja felé. Minthogy az idézett lap közhasznú működése mindnyájunk erkölcsi és anyagi támogatására érdemes, azt a tagok szives jóindulatába ajánljuk•“ A vagyonkezelés a múlt évben a végeredményt tekintve azt mutatja, hogy a gazdálkodás a leg­reálisabb alapon folyt. Kevesebb eredménynyel zárult az előirányzott bevételnél a vendéglő-helyiség bér­összegének, a künnlevő követelések, a telekvételári jutalékok és a különféle bevételek rovata. A kiadásoknál túllépés van az egyesületi ház beruházási rovatán, a kezelési kiadásoknál, a melyek azonban mind fedezetet találnak más rovatokon elért megtakarításokban. Nagyobb túllépés egyedül az egyesületi ház acetilén világítása, gépház és egyéb berendezések tételénél mutatkozik. De mind e mellett a választ­mány azt a határt, a melyet a költségvetés eléje szabott, túl nem lépte, mert a tiszta megtakarítás még mindig 59 kor. 97 fillér. A jövő évi költségvetést illetőleg a választmány javasolja, hogy az összes bevételek 25.111 korona 65 fillérben, az összes kiadások 20.431 kor. 38 fillér­ben, a maradék pedig 4680 kor. 27 fillérben állapít- tassék meg, továbbá, hogy a költségvetés egyes tételeinél elérhető megtakarítások, ha a szükség úgy hozná magával, más tételeknél felhasználtathassanak és arra való felhatalmazást kér, hogy az 1905. évi közgyűlésig a pénzkezelés az 1904. évi költségvetés alapján legyen foganatosítható. Végül a tísztujításra nézve a jelentés arról tájé­koztat, hogy az alapszabályok értelmében 1903. évvel lejár Meixner Emil elnök, Bartolfy János és Bellovics Imre alelnökök, Szendy János titkár és Polesznák János pénztárnok tisztségének érvénye. A választ­mányból a következő rendes tagok lépnek* ki: dr. Bukovszky György, dr. Demjanovich Emil, Palágyi Kálmán, Szécskay István, Verő György és Vizváry Gyula; póttagok: Armos Sándor és Bátori Sándor. E tisztségek három évi érvénynyel lesznek újból betöltendők; míg: Janecskó István, dr. Krantz Gyula és Zenthbauer Gyula számvizsgáló bizotts. tagok tisztsége egy évi érvénynyel lesz betöltendő. Eddig a jelentés. A magunk részéről még csak ama véleményünk­nek adunk kifejezést, hogy az ismertetett jelentés az egyesület eredményekben dús működését, lelkiisme­retes munkáját és tisztikarának ügybuzgalmát oly nyilvánvalóvá teszi, hogy bízvást remélhetjük, hogv az óhajtott jóváhagyást és a felmentvény megadását a közgyűlés egyhangú lelkesedése kíséretében fogja elnyerni. Háború. A következő levelet kaptuk : Tekintetes Szerkesztő Úr! Becses lapja a ,.Rákos Vidéke“ mai napon meg­jelent számában „Háború“ czim alatt egy hosszú közleményt hozott, a melyet elolvasva sajnosán kellett nélkülöznöm abban a tájékozottságot, tár­gyilagosságot, e helyett nagyfokú elfogultság és ten­denciózus elferdítése a dolgoknak ötlött szemembe. Ej, ej, hát már odáig jutottunk, hogy hivatalos organum létünkre az előzményeket sem kutatjuk, hanem egyszerre megüzenjük a háborút? Jó, jó Szerkesztő Úr, csak aztán legyek is valamelyes haszna a nagyhangú fenyegetéseknek, mert higyje el ezt, hogy azzal bizony nem ártott senkinek a t. képviselő testület, hogy bizalmat szavazott ifjú elöljáróságának, de hát használt-e valakinek ? Majd kisül az a végén ! Ám tüzeljen a tisztelt testület, attól meg nem ijed senki, de vigyázzon, ne hogy puskaporkészletét disz- tüzre pocsékolja el. Csömör község eddig senkinek hadat nem üzent, mert a neheztelt feljelentés még most csak az elöl­járóság, illetve az arra illetékes jegyző által lett megtéve a társhatóság ellen. Hogy miért ? Méltóztas- sék az idemellékelt fogalmazványt elolvasni s aztán megítélni, hogy voltaképen indokolt-e a nagy hang, a vehemens támadás és a— hadüzenet? Váljon ismeri-e ezt egész terjedelmében a képviselőtestület ? Igen ? Akkor gratulálok a jó irányhoz! Én a szószaporitást nem szeretem, azért nem is terjeszkedem ki a cikk egész tartamára. Cak annyit jegyzek meg, hogy a Rákosszentmihály köz­ség elöljárósága által beszedett 2000 és nehány ko­rona, akárhogy csürjük-csavarjuk, takargatjuk is a dolgot, különösen ha még tekintetbe vesszük az előző megállapodásokat, mégis csak Csömör község vagyo­nát képezi, valamint hogy a még ezentúl is kint levő 12,000 korona sem képez elharácsolható közprédát. Ha Rákosszentmihály községe igényt támaszt Csömör község törzsvagyonának egy részére, a hozzávaló jussát ne úgy érvényesítse, a hogy most tette, mert ez magyarán szólva idegen vagyon jogtalan felhasz­nálása — parrdonn ! — visszatartása, ez pedig nem csak hogy távol áll a gavallériától, de egyenesen jogtalan, törvénytelen és büntetésre méltó cselekmény. Ne is szóljunk róla többet ! A mi pedig engem illet, nyugodt lehet min­denki, hogy sem két-kulacsos, sem pedig követke­zetlen nem leszek senki miatt és senki kedvéért soha! Végül kijelentem, hogy én többé a „Rákos Vidéké“-ben megjelenő hasontartalmu cikkekre, úgy a saját, mint községem reputatiója érdekében, reflek­tálni nem fogok, hanem már ezúttal is felkérem mindazokat, a kiket illet, hogy ne hamarkodják el véleményük kinyilvánítását, hanem igyekezzenek a dolog előzményeit megismerni s várják be az illeté­kes faktorok döntését. Mert hát: Kommt zeit — bringt rath ! Egyebekben vagyok megszokott tisztelettel Csömörön, 1904. április 17-én. kész hive Bitskey Gyula közs. jegyző.

Next

/
Oldalképek
Tartalom