Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-04-17 / 16. szám
IV. évfolyam. Rákosszentmihály, 1904. vasárnap, április 17. 16. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP RÁKOSSZENTMIHÁLY NAGYKÖZSÉG HIYATALOS LAPJA. A BUDAPEST X. KERÜLETI RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP ÉS A POLGÁRI DALKÖR HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal : Rákosszentmihály. Sashalom utca 3 sz. Fiók-kiadóhivatal és budapesti szerkesztőségi iroda: Budapest, Vili., Losonci utca 22. szám. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP Felelős szerkesztő : BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Kiadótulajdonos : FARKAS ELEK. Előfizetési ár: Egész évre .....................8.— korona Fé l évre.......................4.— „ Negyed évre .... 2.— „ Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetéseket fölvesz akiadóhivatal Egy egyhasábos petitsor ára 10 fillér. Háború. Csúnya história foglalkoztatta Rákosszentmihály község képviselőtestületét az e héten csütörtökön tartott közgyűlésen. Ez volt az a nevezetes nap, a melyen elkövetkezett a szakadás Rákosszentmihály uj község s a volt anyaközség : Csömör között. A mitől féltünk, a mi ellen annyi szót pazaroltunk hiába, a mit, mint aggasztó példát annyiszor idéztünk : kitört a háború, hogy úgy látszik feltartóztathatatlanul seperjen végig a két küzdő félen. Váltig erősítgettük, bizonyítottuk, hogy ez a visszavonás veszedelmes károkat jelent mind a két küzdő félre nézve: az intő szó, higgadt figyelmeztetés mit sem használt s mi sajnálkozással vegyes szégyennel valljuk be, hogy igazuk volt azoknak, kik a különválás békés megoldását lehetetlenségnek bélyegezték. Pedig olyan szépen indult az egész dolog. Csömör községe ugyan az első pillanattól kezdve tagadásba vette Szentmihálynak azt a több oldalról hangoztatott jogát, hogy őt a közös törzsvagyonból bármily rész is megillethetné, azonban nem zárkózott el annak számításba vétele elől, hogy mégis kétségtelenül jogszerűnek elismerendő czimeken, bizonyos megtérítések fejében, jogos követelései vannak. Az elszámolás egyszerűsítése s a kölcsönös béke szempontjából épen Bitskey Gyula csömöri jegyző volt az, ki azt az ajánlatott tette, hogy a két község a bonyodalmas és okvetlenül vitás elszámolást egyáltalán mellőzze, Szentmihály minden igényéről mondjon le, s vélt követelése fejében vegye át s tartsa meg magának a Szentmihály saját területén, még a közös időből származó s igy egyébként Csömör községet illető adóhátralékokat, végleges kiegyenlítés fejében. Mi voltunk az elsők, a kik akkor ezt a békés megoldásra őszintén törekvő javaslatot elfogadásra ajánlottuk s a feltétlen béke álláspontját fogadtuk el. Meg kell vallanunk, hogy akkoriban Rákosszentmihály támasztott nehézségeket s az elöljáróság tervezetével ellentétben olyan költségvetést fogadott el, mely bizonyos régebbi — bár valószínű, de még teljesen nem tisztázott jogczimen — fennálló követelést kívánt érvényesíteni Csömörrel szemben. Ez az a bizonyos 6000 korona, a minek bevételbe helyezésén akkor, némileg a közhangulat ellenére, örvendezni nem tudtunk s a békés megegyezést tartottuk legalkalmasabbb és legelőnyösebb megoldásnak. Azóta került, fordult a dolog. Alig múlt el néhány hónap — és most már Csömör községe izeni meg a háborút s támadja Szentmihályt olyan érzékenyen — a hogy az előzmények után feltételezni sem lehetett. A sok összegyűjtött hátralék behajtásának feladata ugyanis Rákosszentmihály elöljáróságának vállára sulyosodott. Az ifjú és ambicziózus elöljáróság teljes erővel neki látott a munkának s annak rendjo- módja szerint külön naplóban, pontos rendben kezeli a még közös jövedelmet s ennek összegyűjtésével várja, mig a község felszámolása meg nem történik, hogy annak eredményéhez képest vagy véglegesen bevételezze, vagy pedig esetleg egészben vagy részben Csömör községnek átszolgáltassa. Csömör azonban ma már nem igy gondolkozik. Egyre-másra sürgeti a már behajtott köztartozások haladéktalan átutalványozását. Követeli tehát azt a pénzt, a melyet kárpótlásul előbb maga ajánlott fel Szentmihálynak, a melylyel szemben Szentmihálynak 6000 kor. nem egészen kétségtelen, de az elszámolás után kétségtelenül bizonyos, még pedig jelentékeny összegű, viszontkövetelése van s a melynek egy része igy is megilleti. Követeli és sürgeti olyan hangon, mintha a pénz elveszésétől remegne, akkor amikor az a kétségtelen tény, hogy Szentmihály abban az esetben ha az összeget kiszolgáltatná s javára Csömörrel szemben követelése megállapíttatnék, ezt kereshetné Isten tudja meddig, a mig valami módon behajtania sikerülne. Pedig Szentmihály fiatal község, minden jogos bevételére keményen reá van utalva s jogerő-
