Rákos Vidéke, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-04-10 / 15. szám
15. í"zám RÁKOS VIDÉKE Elgázolás. Szomorú baleset történt a héten a kerepest viczinális vasút budapesti állomásának közvetlen közelében. A berobogó vasút eltaposott egy eddig ismeretlen, munkás öltözetű, középkorú férfit, ki a sínek között bandukolt s bizonyára ittas állapotában nem vette észre a közeledő vonat kétségbeesett jelzését. A szerencsétlen áldozat derekát átszelték a kerekek s holttestét is csak nagy ügygyel- bajjal lehetett kiszedni a kocsik alól. A tetemnézőbe szállították. A rákosszentmihályi ipartársulat ülése. A rákosszentmihályi ipartársulat elöljáró választmánya április 10 én, vasárnap, délután 6 órakor ülést tart, az Engelbrecht vendéglő külön termében. A fajbaromfitenyésztő egyesület ülése. A rákosszentmihályi faj baromfitenyésztő egyesület választmánya április 12-én, kedden, délután 5 órakor a Bürgermeister-vendéglő külön helyiségében ülést tart. Mátyásföldi elégedetlenek értekezlete. A múlt héten a mátyásföldi nyaraló tulajdonosok egyesületének egy része Budapesten, a Petánovits-féle vendéglő egyik külön termében értekezletre gyűlt, hogy az egyesület eddigi gazdálkodásán kritikát gyakoroljon. Zászlajukra, melyet fennen lobogtatnak, ez van Írva: „Gazdaságosabb alapon kell kezelnünk vagyonúnkat!“ „Ha meggondoljuk, —érvelt egyik szónokuk — hogy az eddigi sablonszerű és patriarkális rendszerben folytatott gazdálkodással mily ártalmas politikát űztünk, nem tagadhatjuk el, hogy a jövőre való tekintettel felette szükséges a takarékosabb vagyonkezelés elérésére a legmesszebb menő mozgalmat indítani Mátyásföld jövőjének megszilárdítása vezette tehát az elégedetleneket e táborba, mert megsokal- ták a felesleges kiadásoknak szükség szerint felvett kölesönökkel való fedezését és mert előre látják, hogy az elmúlt évek válságos alakulásai Mátyásföld jövő fejlődésére a legnagyob visszahatással fenyegetnek.“ Minthogy az értekezlet a választmányi tagokat tekinti az összes tagok érdekeinek képviselői gyanánt, természetes, hogy az egyes tagok bizalmával rendelkező e kitüntetettjeiktől elvárják, hogy minden tehetségükkel azon legyenek, hogy a beléjük helyezett bizalomnak minden erejükkel megfeleljenek és a telep érdekét a legnagyobb mértékben szivükön viseljék. A múlt tapasztalatok eléggé bizonyítják, hogy mily kevés érdeklődést tanúsítottak a választmány tagjai oly kérdések körül, a melyek a telep vitális érdekeit érintették. Megtörtént akárhányszor, hogy a választmányi ülést a tagoknak határozatképes számban való meg nem jelenése következtében, el kellett halasztani. Már pedig ez csak nincsen rendjén ! Ily állapotok megváltoztatására az alapszabályok megfelelőkópen való módosításával kell eszközt találnunk, mely cél elérésére az értekezlet a következőket javasolja. „Azon választmányi tag, a ki egymásután két ízben igazolatlanul marad el az ülésből, választmányi tagságáról lemondottnak tekintendő s helyébe póttag hivandó be.“ ,,Az egyesülettel szerződéses viszonyban álló egyének választmányi tagokkámeg nem választhatók.“ Azonkívül a költségvetésben meghatározott címeknél elért megtakarításokra nézve kívánják, hogy azok egy más cim szükségleteire átruházhatók ne legyenek. Továbbá, hogy a múlt közgyűlés folyományaként, az akkor elért 5200 kor. forgalmi tőke, évről évre történt esetleges szaporodással hiány nélkül fenntartandó s kimutatandó és előfordulható rendkívüli szükségletnél-a kellő fedezet kimutatása mellett mindenkor a közgyűlés jóváhagyása kérendő ki. Községi közgyűlés. Rákosszentmihály nagyközség képviselő testületé f. évi április 14-én, csütörtökön, délelőtt 9 órakor ülést tart. Az ülés érdekes tárgysorozata a következő: 1. A megüresedett képviselőtestületi állásra Szlanár Antal póttag behívása. 2. Nyúl Pál és társai által beadott és a helyiérdekű vasutak menetdíjainak leszállítására vonatkozó kérvény előterjesztése. 3. Quitt Lajos illetőségi ügyének tárgyalása. 4. A körorvos 1903. évi fizetésének Csömör község által történt kifizetése. 5. Csömör község elöljáróságának — Rákosszentmihály község elöljárósága ellen — a pótadó hátralékok beküldése miatt tett feljelentése, 6. A helybeli temető kibővítése. 7. A mezőőrök alkalmazása. KÖZGAZDASÁG. / (Quercus.) Vén gyümölcsfák értékesítése. A gyümölcsfák is idővel elvénülnek, termékenységük csökken, a gyümölcs minősége alább száll, a korona ritkul, hol ez, hol amaz ága kiszárad, a törzs odvasodni kezd; mindez arra mutat, hogy az illető fa végelgyengülésben szenved. Ilyen fán aztán beteljesedik az irás szava: hogy kivágatik és tűzre vettetik. Pedig bizony, kár a vén gyümölcsfák eltávolitásával addig várni, mikor azok már másra, mint a tűzre nem valók; mert ha a gyümölcsfákat idejében vágják ki, vagyis addig, mig fájuk ép és nem korhadt, haszonfa gyanánt eladva sokkal jobban értékesíthetők. Mi haszna, ha egy-egy akármilyen kedves gyümölcsfánk áll is kertünkben, mely azonban nemcsak hogy termésével nem fizeti meg a helyét, hanem száradozó koronájával díszteleniti a kertet. Ez kész veszteséggel jár. A vén fákat fiatalokkal kell pótolni és pedig addig, mig a vén fák fája kidolgozásra is használható. Ez az eljárás kettős haszonnal jár. Az egyik az, hogy a kitermett fa helyébe hamarabb kerül termő fa, a másik pedig abból áll, hogy nem kell a kivágott gyümölcsfát eltüzelni, a mivel a gyümölcsfa értékét akár a fűzfáéval egy sorba állítjuk. Sok mindenféle bútor, apró tárgy készül a gyümölcsfák fájából, asztalos, esztergályos egyaránt szívesen megveszi s igy határozottan jobban értékesíthető, mintha tüzelőanyagnak használjuk fel.
