Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-05 / 14. szám
2 RÁKOS VIDÉKE 14. szám. kénytelenek vagyunk nagymértékű mulasztásokra is rámutatni olyan helyeken, a hol ezeknek a mulasztásoknak a pótlása alig fiigg mástól, mint a kellő jóakarattól. Különösen két esetben igazolt a mi állításunk. Az egyik a kőbánya—-rákosfalvai vasút, a melynek kiépítésétől sokat, mondhatnék mindent várunk. Elhatározott dolog ugyanis, hogy a kőbánya—rákosfalvai villamos vasút Rákosfalvánál, a cinkotai helyi érdekű sínéibe futna és úgy menne be Budapestre, a honnan újra a külső részekbe — Kőbányára — vinné az útja. Ilyenformán villamos körforgalom keletkeznék, vagyis Rákosfalvának és a Ferenc József kaszárnya környékének megvolna a maga villamos vasútja. Alig hihető azonban, hogy ugyanazon a vágányon sokáig kergetnék egymást a villamos meg a gőzvasút. Ennek a vonalnak a megnyíltát azért úgy kívántuk üdvözölni, mint a helyiérdekű villamossá alakításának a megkezdését. A katonai hatóság azonban minden örömünket megrontotta. Tiltakozott ellene, hogy lovasgyakorlótéren át bármilyen vasutat is építsenek. Ezzel a tiltakozásával természetesen a két testvérkerület között bárminemű közlekedés létesítése bizonytalan időkre halasztódott. Pedig a vonal kiépítését Budapest székesfőváros szerződés szerint évek hosszú sora óta joggal követelheti. A másik, nem kevésbbé súlyos sérelmünk ezen a téren a személyforgalom létesítésének halogatása a körvasút vonalán. Érthetetlen igazán, hogy ugyanaz a fórum — a közlekedésügyi minisztérium — a mely programm- jába veszi a magánkézben lévő közlekedési vállalatok forgalmának és üzemének javítását, nem gondoskodik ennek keresztülviteléről a saját hatáskörén belül. Pedig tudomásunk szerint pár esztendővel ezelőtt ez a kérdés egy tevékeny polgártársunk kezdeményezésére tanulmányozás tárgyát képezte. Az átalakítást mindenütt szükségesnek mondták és az ügy már-már a közönség javára dőlt el, a mikor felső helyen a jóváhagyó záradék aláírását megtagadták és olyan határozatot hoztak, hogy a kérelem teljesítése még korai volna. Ennek a két vonalnak az ügyét már most minekünk, rákos vidéki érdekelteknek kellene a kezünkbe vennünk. Jogunk van mind a két ügy sürgetésére és - a mint a viszonyokat ismerjük — a polgárság sürgetésének foganatja is volna. Rákos vidékének sok tekintélyes testületéhez fordulunk tehát hívó szavunkkal: vegyenek maguknak annyi fáradságot vidékünk eme fontos ügyében, hogy föllépésükkel támogassák a mi kezdeményezésünket, mert ha ez nem történik meg, bizony senkinek sem oka, sem joga panaszkodni nem lesz közlekedésügyünk lassú fejlődése miatt. Farkas Elek. Mátyásföld 1902-ben. Méltán adhatjuk ezt a címet közleményünknek, a melyben a Mátyásföldi Nyaraló-tulajdonosok Egyesületének beszámolóját ismertetjük,, a melylyel az elnökség a közgyűlés elé lép. A különös gonddal összeállított részletes beszámolónak itt adjuk főbb adatait. Legnagyobb eseménye volt a múlt évnek az egyesületi ház középső részének kiépítése, a melyet — mivel pályázat útján vállalatba adni nem sikerült — Hudetz János egyesületi tag végzett általános megelégedésre. Nem kevésbbé fontos esemény az artézi kút és uszoda építése, a mely célra az egyesület Paulheim Józsefnek, illetve az általa képviselt társaságnak az erdő területéből 300 négyzetölet engedett át. Az ebből eredő jogviszony megállapítása folyamatban van. A két építkezésre és a területajándékozásra vonatkozó felebbezést a vármegye alispánja 1003/903. számú határozatával visszautasította. A mátyásföldi iskola jogviszonyait olyként rendezték, hogy az egyesület csakis a mai terheket tartozik viselni, de egy esetleges kibővítés esetén is legfeljebb a Mátyásföld területéről kikerülő tanulók arányában köteles az iskola kibővítésének és fentartásának költségeihez hozzájárulni. Az iskolába 117 tanuló iratkozott be, köztük az ötödik osztályba 13. A szegény gyermekeket ruhával és taneszközökkel látták el, közülök 29 teljes tandíjmentességet élvezett, 24 ingyen kapott könyveket, hatan pedig, a kik a távoli tanyákon laknak, Bellovics Imre, Perjátl Márton, Verő György, Armos Sándor, Papek József és Ehmann Viktor jóvoltából az ingyenebéd jótéteményében is részesültek. Paulheim József elnöklete alatt 1902-ben róni. kath. templomépítö-bizottság alakult Mátyásföldön, a melynek az egyesület az e célra kezelése alatt volt 758 K. 20 fillér- nyi összeget átutalta. A bizottság a templomterveket pályázatán — a melyről annak idején részletesen megemlékeztünk beszerezte és remény van arra, hogy a mátyásföldi római katholikus templom minél előbb fölépíilve rendeltetésének átadható lesz. A telep közélelmezésén javítottak, a mennyiben Stift testvéreknek megengedték, hogy újonnan épült házukban sütő-iizletet, tejcsarnokot és cukrászdát nyissanak. E mellett sikerült Sommerer Györgyöt a vendéglő bérletére újabb egy évre megnyerni. A kertészet kezelése a múlt évi abnormális időjárás ellenére is Kecskemétiig Vince szakszerű vezetése mellett szépen haladt, csak a vízszolgáltatás bizonyult hiányosnak. Újabb telektulajdonosok Krautz Gyula dr., Wary a László dr.; Diósy János és Diósy Kálmán, továbbá Gruber Gyula, Janecskó István, Porzsolt Kálmánná és a Lambrecht H. W. cég. Építkeztek Gruber Gyula, Kraatz Gyula dr., Stahulják Iván, Warga László dr., Stift testvérek, Jauczer Lajosné, Neiszer Antalné dr-né, Gyene Károly, Jászfy Jolán nyaralót, Paulheim József, Kürthy István, Szirmay Elek és Komássy Ede melléképületet. Elhaltak a tagok közül Szigeti József, a kiváló színművész, Bodnár Dezső miniszteri számtanácsos, továbbá Hoff er Lajos, Berger János, Sztroiny Sándor dr. és May erber g Istvánná. Nagy részvétet keltett azonkívül egyik általánosan kedvelt tevékeny tagtársuk, Pozsgay Tivadar agg édes anyjának, özv. Pozsgay Sándornénak elhunyta.
