Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-02-22 / 8. szám
4 RÁKOS VIDÉKE és Pollák Istvánná által felajánlott 30—30 klgr. házikenyér s a Kohn Mérné által szállított 100 drb zsemlye, a hideg ételekkel szolgáltatván fel, nem kerültek külön elszámolás alá Jelentékeny összeggel — 375 K. 50 f. — gyarapodott a tiszta jövedelem a közvetlenül az „Állandó Karácsonfa- Bizottság“ ügyvivő-elnökéhez, Veress Alajosnéhoz érkezett következő adományok és felülfizetésekkel is, még pedig: Özv. Procopp Józsefné dr.-né 60 K., Obendorffer József 20 K., Brodesser János, Földváry Imre, Havel Károly, Heinz- mann Ágostonná, Hármán Ödön, Hotter Alajos, Horváth A. János, Linczényi József, I. Magyar Részvényserfőzde, Meixner Emil, Morágyi Istvánná, Oetl Béla, Paulheim István, Paulheim József, Tóth György és Trautsch Károly 10—10 K. Kertész József8K., Bartholffy János és Lippe Ödön 6-6K., Bereczky Endre dr., Ehrlich Manó, Karátsonyi Lajos, Kovács Kálmánná, Merendiák Károly, Oétl Aladár, Pázsy János, Springer Ferencz dr., Wagner Géza dr. és Weisz Berthold dr. 5 - 5 K. Blankenberg Lipót, Böszörményi Pál, Kiss Ferenc, Krajcsovits Ignác, Markusz Ignác, Otte Albertné, Szabó Ármin és Topits Károly 4—4 K., dr. Lőwy Lajos 3 K., Czigány János, Göbel József dr., Hanvay Sándor, Paksy Béla, Rácz Károly dr., Rausch Károly. Stahulják Iván, Szekeres Borbála, Tersztyánszky Kálmán, Weiner Jakab és Zöld Mór 2-2 K., Takaró Imre 1 K és Wagner Mór 50 fillér. Az „Állandó Karácsonfa-Bizottság“ a maga és azon 90 szegény iskolás gyermek nevében is, a kik már f. évi január hó 3-ától kapnak rendes ebédet a napközi otthonban, hálás köszönetét mond mindazoknak, a kik a szóban levő mulatság valóban fényes erkölcsi sikeréhez közvetlen közreműködésükkel s a fennebb jelzett nagy anyagi eredményhez adományaikkal hozzájárulni kegyesek volak. Fizesse meg a jó Isten mindannyioknak. Jolán. (Zavarban. Esdekelve.) Ne neheztelj rám, édes Bence! De szokásod ellenére olyan ingerült vagy ma! Látom, hogy nagyon haragszol erre a boldogtalan, szerencsétlen Imrére! Légy kíméletesebb szegény fejéhez, hiszen véred s még megjavulhat! Isten veled, nem háborgatlak tovább ! (Az ablakot behajtja, de titokban kinyitja kissé és élénken íigyelmez.) Bence. (Imréhez megy, megragadja a karját s a középre vonszolja.) Most te.vagy a soron ! Hallgass meg és érts meg, ha van még annyi eszed! Sok cudarságot követtél már el életedben, de mindazzal csak magadnak, meg a boldogtalan családnak ártottál! Ma azonban zsiványnak csaptál föl! (Megrázza Imre karját.) Megraboltad a Borkutiék becsületét s megölted a korcsmáros-leánynak a jó hírnevét! Ha szeretőd volt ez a leány és képes voltál ily nyilvános gyalázatba keverni: becstelen vagy a szemem előtt; ha pedig nem volt a szeretőd s rágalommal akartad a becsületét megejteni: nemtelen vagy a szemem előtt, mindenképen alávaló és utálatos!. . . De most el a szemem elől! (Eltaszítja magától.) Szerencséd, hogy istentisztelet előtt vagyok még, másként majd apád lennék az apád. helyett s olyan példát mutatnék benned a világnak, hogy minden szeszkóros és lánycsaló egyszeriben kiépülne a bajából! ..... \ alantikor a mennykőcsapás ellen is a tulajdon keblemmel védtelek volna meg, úgy szerettelek, mint húgaimnak egyet8. szám. SZÍNHÁZ. Nemzeti színház. Múlt hét végén, szombaton, klasszikus estéje volt a Nemzetinek, a mivel újra hivatásának tudatát jelezte. Előadták Shakspere „Téli regéjét'“. A közönség, a mely immár bizalmatlan a Nemzeti színház klasszikus estélyeivel szemben, nem töltötte meg egészen a színházat, de a jelenlévők élvezték Szacsvay Imrének gyönyörű mesélő beszédét és szép játékát, Török Irmajátékának finom ságaités Rózsahegyi egészséges humorát. Hétfőn az „Elektra“ hatalmas jeleneteiben csillogtatta óriási művészetét Jászay Mari, a kinek most a „Lady Windermere legyezője“ révén is sűrűbben van alkalma a közönség elé lépni, a mely öt hétfőn is elárasztotta szeretetének szűnni nem akaró nyilvánulásaival. — Ünnepi ház nézte végig az Aranyember 100-ik előadását, a melyet Somló igazgató — helyes érzékkel — írójának 78-ik születésnapjával hozott kapcsolatba. íme bizonyítéka annak, hogy a mi aktualitás után kapkodó közönségünket a figyelmes igazgató színházába csábítja akkor is, a mikor kedves kötelességet, régiekről való emlékezést teljesít, csak —■ ügyesen cselekedje. Operaház. Dalmüszínházunk szombaton újra magyar szerző darabját mutatja be, Habay Jenő Moharózsáját. A darabban az operaháznak csak nem kivétel nélkül fiatalabb erői jutnak szerephez és így a darab sikere egyúttal az operaház jövendő éveinek sikerét is fogja mutatni. Vígszínház. Az eredeti újdonságokban rendkívül gazdag esztendő egyik legnagyobb érdeklődéssel várt darabját, Herczeg Ferenc „Kéz kezet mos“ című vígjátékátjövő számunkban ismertetjük. Előtte egész héten a „bevált“ darabokat adta a színház. Népszínház. Ez a hét megmutatta, milyen tulajdonképen a Népszínház igazgatása. Egy színésznőnek a lemondása folytán müsorzavar, üres házak, kapkodás. És mindennek az oka- az len gyermekét! Ma még az ablakon ugrottam ki, hogy az a dühös legény a torkodra ne forraszsza ármányos lelkedet ! . . . De mától fogva teljesen kivetlek szerető lelkem- ből s nem tekintelek atyám-fiának, hanem átoknak apádon, anyádon, az egész családon s hogy ez elmúljék rólunk, arra buzgón fogom kérni az irgalmas Istent! . . . . (Pénztárcát vesz ki a zsebéből s azt Imre elé dobja.) Nesze ! Ez az utolsó áldozatom, a mit reád pazarlók! Fizesd ki ez ötszáz forintból minden adósságodat s aztán próbálj egy jobb élet felől gondolkozni, ha még képes vagy rá, ha még nem késő! Az Isten legyen neked irgalmas és kegyelmes! . . . (A házba indul. A mint ajtaja kilincsét megfogja, (megáll, jobbját a szivére szorítja s a templom felé fordulva, elérzékenyülve mondja :) Jóságos Isten ! Ha ez a lecke sem használ szegény fejének, akkor — vége ! . . . vége! . . . (Szomorúan, lehajló fővel, be a házba.) 21. szín. Imre. (Merőn nézi a tárcát.)Fölvegyem?... Eltegyem?, .. (Elrúgja úgy, hogy az Szatyorhoz repül.) Kell a kutyának, ha nem jó szívvel adta! (Bence után kiált.) Hé,, nagy tiszteletű uram, nem alamizsnát kértem én, hanem a becsületem árát! Jolán. (Óvatosan ablakot nyit.) Imre, az égre kérlek, becsüld meg magad ! Nagy botrányt csinálsz, meglásd, nagybaj lesz még ebből! Kérlek, édes Imre ! (Összeteszi a két kezét.) Nézd csak, így kérlek ! ' Folytatjuk
