Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-03-08 / 10. szám
10. szám. RÁKOS VIDÉKE 5 Ferenc József, Pálfi János, Mr. Újvárij Ignác és Way and Károly tagokat küldték ki azzal az utasítással, hogy az összeírásnál Herczeg József és Kneif Endre szentmihályi lakosok és hivatalból Bitskey Gyula községi jegyző is részt- vehetnek, de szavazati joguk nincsen. Az igazoló választmányba kiküldték Farkas Ignác és Kraicsovits Ig^ác képv.-test, tagokat, kinevezésre ajánlották Csillag Szilárd drt és Oppitz Flórist. Az általános választói jegyzék igazoló választmányába választották Tőkés Gyula és Szállás Ferenc, kinevezésre ajánlották Kratochvill József és Zsello Pál képviselőtestületi tagokat. Fohl Ferenc 60 éves, kudlovitzi (Morvaország) születésű eddig bécsi lakos, ki jelenleg rákosszentmihályi lakos, a hol az Almásy-kávéházat bérli, magyar honosságért folyamodott és kéri a csömöri illetőség kimondását, — Kimondták. A legtöbb adót fizetők közül képviselőjükül Körmendig Viktória és Lukács Antal Baumli Józsefet nevezték meg. Lukács Antal helyére behivatott, a második helyre pedig Weisz Vilmost hívták be a póttagok közül. Szandovics Jakabnak szentmihályi nyilvántartói állásáról történt lemondását tudomásul vették. Ezenkívül több, pénzdolgokra vonatkozó bejelentést vett egyszerűen tudomásul a közgyűlés. éji HÍREK. Vicinális vasutak közúti síneken. A kereskedelmi minisztériumban egy a minapában tartott értekezleten a sztendrei helyi-érdekű vasútnak f. évi szeptember hó 30-án lejáró ama engedély ügyéből kifolyólag, hogy azontúl vonatai nem járhatnak be a Pálfy-térig, minket is rendkívül érdeklő és igen fontos eszme vettetett fel. Ugyanis a helyiérdekű, közúti, városi és a m. állami körvasutak üzemének egységessé tétele, azoknak villamos üzemre való átalakítása és a közúti sínhálózatnak a vicinálisok által a főváros bármely részén való használhaiása. A fővárosi mérnöki hivatal erre vonatkozólag már meg is tette jelentését, a melyben úgy az egységesítést, mint a vicinális vasutaknak a fővárosba való bevezetését úgy az utazókra, mint forgalmi szempontból nemcsak fontosnak, de szükségesnek és hasznosnak véli, sőt azon véleményben van, hogy a bevezetést ki kell terjeszteni a cinkotai és soroksári helyi érdekű vas- utakra is, a melyeknek villamos üzemre való átalakítását is halaszthatatlannak tartják. Ily értelemben felkérte a fővárosi tanácsot is, hogy javaslatait a közgyűlésnek terjessze elő s így valószínű, hogy a mi különös érdeklődésünket élénken foglalkoztató és érdekeinket mélyen érintő eme javaslatok csakhamar kedvező megoldást és elintézést nyernek annál is inkább, mert e javaslatokban az is benne van, hogy a kereskedelmi miniszter felkérendő, utasítsa a helyiérdekű vasút igazgatóságát, hogy a villamos üzemre való berendezkedés tervezetét mielőbb mutassa be. Fajta József tábornok f Hosszú, kínos szenvedés után meghalt a hadseregnek egy kitűnő tábornoka, jó magyar ember, Szent-Mihálynak egyik legrégibb lakója, Fajta József, nagy veszteségére a hadseregnek, a melynek még sok jó szolgálatot tehetett volna, végtelen szomorúságára családjának, a melyet itt hagyott gyászban, keserűségben. Kedden, március hó 3-án váltotta őt meg a halál szenvedéseitől, férfikorának még java idejében, 52 éves korában. Egyike volt a legjobb lovastiszteknek. Azelőtt a huszároknál szolgált, parancsnoka volt a kecskeméti honvédhuszárezrednek, majd a szegedi lovasdandárnak és 1900-ban nevezték ki vezérőrnagygyá, a mikor is a budapesti 79. számú gyalogdandár parancsnokságát vette át és vezette őszig, a míg betegsége ágyba nem döntötte. Temetése e hó 5-én délután V24 órakor volt a római katolikus egyház szertartása szerint, nagy katonai pompa keretében, a közönség nagy részvétele mellett, Budapesten, a József-körút 72. számú házból, a hol az elhúnyt lakott. A temetésen a király képviseletében József Ágost királyi herceg vett részt, ott voltak azonkívül Lobkovitz Rudolf herceg hadtestparancsnok, táborszernagy, Bolfras altábornagy, Gozani márki, a király szárnysegédei, Rohonczy altábornagy, városparancsnok, Klobucsár. Bihar Ferenc, Steininger báró, Papp, Dar- mann, Zech lovassági felügyelő, tábornokok, Bernolák vezértörzsorvos, Nikics, Weber, Koller vezérkari ezredesek, Szurmay, Braun vezérkari alezredesek, Hazay ezredes, a törzstiszti tanfolyam főnöke, Mattyasovszky alezredes, cs. és kir. kamarás, Csanády, Tabajdy vezérkari őrnagyok, a 11-ik honvédgyalogdandár küldöttsége, a melynek az elhunyt parancsnoka volt, a közös hadseregnek a fővárosban állomásozó összes csapattesteinek parancsnokai, továbbá Gromon Dezső honvédelmi minisztériumi államtitkár, a honvédelmi minisztérium osztályfőnökei közül igen sokan. A beszentelés után, melyet Szokoly Károly józsefvárosi káplán végzett, megindult a menet a budai katonai temetőbe. A menetet az első honvédgyalogezred egy zászlóalja nyitotta meg. Utána haladt a 32-ik Mária Terézia-gyalog- ezred zenekara, majd a koszorúkat vivő hintó, a tábornoknak gyászlepellel borított paripáját vezető lovász után pedig a páncélos lovag léptetett. Majd a halottas kocsi következett, a melynek oldalán honvédaltisztek léptettek egy hadnagy vezetésével. A koporsó mögött Lobkovitz herceg és Bolfras szárnysegéd között haladt József Ágost királyi herceg, mögötte a tömérdek sok katonatiszt, majd egy zászlóalj gyalogság, az első honvédhuszárezred két százada és egy üteg tüzérség és a kocsik beláthatatlan sora. A királyi herceg a budai oldalig haladt kíséretével, a hol a menet megállott. A katonaság dísztiizet adott, mire a menet tovább ment a katonai temetőbe. Az elhúnytat özvegye, Schmiedlechner Terézia és két leánya, Irén és Margit, gyászolja. A haláleset gyászba sodorta azonkívül a Schmiedlechner és Klimkó családokat. Közbirtokossági közgyűlés. A Szentmihályi Birtokosok Egyesületének választmánya e hó 1-én délután a Paroczay-féle vendéglőben ülést tartott, a melyen a közgyűlés elé terjesztendő indítványokat tárgyalta. Legfontosabb ezek közül az indítványok közül az, a mely kimondja, hogy adjon a közgyűlés felhatalmazást arra, hogy az egyleti befolyó jövedelmek erejéig az 1902. évi őszi közgyűlés által megállapított költségvetés keretét meghaladólag is „községszervezési és berendezkedési kiadások“ céljára és címére a feloszlató közgyűlésnek adandó számadás terhe mellett, az e címen szükséges kiadásokat az egylet pénztárából fedezhesse, közben pedig az egyesület feloszlását készítse elő s a feloszlatás tárgyában még ez évben közgyűlést hívjon össze.
