Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-03-08 / 10. szám
2 RÁKOS VIDÉKE suk lejártáig, hogy a szerzett jogokat érinteni ne kellessék. Ezekben az intézkedésekben lényeges eltérés és változás aligha fog beállani. Legföljebb abban az esetben szenvednek halasztást, ha fölebbezésekkel az egyes intézkedések időben leendő keresztülvitelét gátolni fogják. Ha ez nem következik be, mindkét községnek, Csömörnek és Rákosszentmihálynak az önálló berendezkedése az 1903. év folyamán keresztülvihető lesz. Sok gondot fog azonban okozni a közös gazdálkodás és a közös hivatalok megosztása, elkülönítése. Szentmihálynak ugyanis semmiféle törzsvagyona vagy birtoka nincsen, mindössze a közbirtokosságnak alig jövedelmező vagyonára számíthat. A községesítési mozgalom vezetői azonban — tudtunk- kal — egyes címeken most Csömörközség vagyonát képező összegekre is számítottak. Ezzel szemben Csömör községe minden efféle követelés jogosságát kétségbevonja. A regále megváltása alkalmával ugyanis Szentmihálynak külön kellett volna az ő külön jogának megváltásáról intézkedni, ezt azonban a közbirtokosság akkor volt elnöke megtenni elmulasztotta és így Szentmihály ettől a jogától elesett, a nélkül, hogy ezért kárpótlást nyert volna. Csömör pedig csak az őt megillető részt kapta meg, a miben viszont Szentmihály nem részesedhetik. A közösség ideje alatt tett ugyan befektetéseket Csömör községe, de ezek összegét messze túlhaladja a közös háztartás tisztán Szentmihály igazgatása érdekében tett kiadások fedezésére felhasznált, s kizárólag Csömör községet illető törzsvagyon eladásából befolyt vételárak és egyéb jövedelmek összege. Ez persze Csömör község álláspontja, a mi ellen a Szentmihályiak valószínűleg tiltakozni fognak és igyekeznek majd bizonyítani az ő igazukat. Elszámolásra fog kerülni ugyanekkor a szent- mihályi adófizetőknél Csömör községnek a főkönyvek 1902. deczember 31-iki zárlata szerint fönnálló 14,508 kor. 42 fillérnyi községi pőtadó követelése is, a melyet — a csömöriek felfogása serint — természetesen Rákosszentmihály községének első sorban meg kell fizetnie, a mibe a szentmihályiak szintén aligha fognak belenyugodni szó nélkül, mert ebben az esetben az új község ugyancsak súlyos anyagi körülmények között (vagyon nélkül, 15,000 korona adóssággal) kezdené meg pályafutását. Ezek lesznek tehát első sorban az ütközőpontok. De még valami fogja váratlanul meglepni a szentmihályiakat és pedig az, hogy aligha fognak j egyz ő t választa) i i. A Csömör község képviselete ugyanis adóügyi jegyzőjévé választotta Krenedits Sándort, a ki mint segédjegyző különben már LS98 óta működik Csömörön. Már pedig a választás életfogytiglanra szól és a megválasztott jegyző csak fegyelmi úton mozdítható el. Szentmihály különválásával pedig külön adóügyi jegyzőre Csömör községének szüksége nem lesz. Ebben az esetben pedig az állás meg volna szüntetendő, a mi végkielégítéssel járna — még pedig 10. szám. Rákosszentmihály terhére. Vagy pedig Rákosszentmihály megválasztja jegyzőjévé Krenedits Sándort és biztosítja neki eddig élvezett fizetését. Ez az utóbbi eset a valószínűbb, mert a Kreneditsén kívül más jegyzőjelölt nevét nem is hallottuk eddig emlegetni. Ugyancsak átveendő volna Csömör községétől a véglegesített szentmiliályi kézbesítő s végrehajtó is. Ezt az állást ugyanis 11 éve tölti be tisztességgel Szabó László, a ki mint a szentmihályi viszonyok alapos ösmerője nagy segítségére lehet majd a leendő új jegyzőnek. Természetesen Rákosszentmihályt terhelné az eddig bérelt vágóhíd helyének vétel-költsége is. A szervezkedés tehát — ha fölebbezések nem hátráltatják ez év október-november hónapokban már befejezhető lenne, de úgy az igazgatás, mint az elszámolás érdekében kívánatos volna, hogy — a Szent- mihálylyal leendő tételenként elszámolás ellenében az egységes kezelés az év végéig fenntartatnék. A szervezés teljes befejezéséig az összes ügyeket a helyettes jegyző vezeti a helyettes bíróval. Melléje segédmunkaerőt fognak kirendelni valószínűleg a bejelentőhivatal nyilvántartója személyében a ki egész napon át a hivatalos helyiségben kellene, hogy tartózkodjék és a bejelentéseken kívül a helyettes jegyző által rábízandó írásbeli teendőket is tartoznék elvégezni. Az adószedés — a mely eddig havonkint kétszer történt — hetenkint meg volna tartandó és az adószedéssel — mint helyettes pénztáros — a helyettes biró bizatik meg. Ilyen a képe — nagyjából — Rákosszentmihály idei esztendejének, a melynek fontosságával a szentmihályiak ebből a mostani közlésünkből teljesen tisztába jöhetnek. Az ő kötelességük immár, hogy a Csömörtől különválás nehéz és a jövőre erősen kiható munkáját higgadtan, meggondolva és akként intézzék, hogy Csömör minden megkárosítása nélkül az ő jogos kívánságaik is kielégítést találjanak. Ettől az évtől függ sok következő. Ha ezt jól intézik, boldogulásuk biztosítva van, ha elhibázzák, mindig sinyleni fogják. Cselekedjenek hát a leglelkiismeretesebben. F. A rákosi ünnep elszámolása. Igen tisztelt Szerkesztő úr! Becses lapja, melynek hasábjain az egész Rákos-vidékének minden igaz érdeke lelkes pártfogóra és szószólóra talál, több ízben részletesen foglalkozott azokkal a teljes és nagysikerű jótékony ünnepségekkel, a melyeket az utóbbi időkben Rákosfalván a Budapest X. kér. Rákosi Közművelődési és Jótékony Egyesület és a Budapest-Rákosi Polgári Kör Állandó Karácsonfa-Bizottsága a szegény gyermekek felruházása és segélyezése s később „az éhező iskolás gyermekek ebédje és napközi otthona javára“, egyszersmind a társasélet fejlesztése céljából is rendezett.
