Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-02-22 / 8. szám
RÁKOS VIDÉKE 8. szám. utak javításáról és a szentmihályi magánborfogyasztásra kivetett boritaladó beszedése tárgyában, továbbá intézkedést kér a szentmihályi vágóhídhely árának sürgős ki- egyenlítéséről. Rákosszentmihálynak külön községgé alakulását jóváhagyó miniszteri engedelmet, a leiratot és a vármegyei intézkedéseket előterjeszti az elöljáróság, továbbá napirenden van a Rákosszentmihály külön községgé alakulása következtéken a járási főszolgabiró által a szervezési munkálatok megkezdése, a rákosszentmihályi községi választók névjegyzékének összeállítására kiküldendő bizottság és az igazoló választmány megalkotása, a helyettes biró és jegyző kirendelése tárgyában kiadott rendeletek előterjesztése és a hozandó határozatok iránti javaslatok megtétele Nyilatkozatok, helyreigazítások Múlt heti számunkban „A nagy vihar1'1, című hírünkre vonatkozólag Paulheim Ferenc úrtól a következő levelet kaptuk. Tekintetes Szerkesztő Úr! Becses lapjának múlt heti számában „A nagy vihar“ című rövid cikkének a szentmihályi templomra vonatkozó része — téves értesülés alapján — kissé túlozva van leírva, engedje meg, hogy én, mint a templom építője, a magam igazolására s egyúttal a szentmihályi közönség megnyugtatására ugyancsak b. lapjában helyesbítsem azt a tényállásnak megfelelően. Nem áll, hogy „a templom tetejét csaknem elvitte a vihar .... a tetőzetet ugyancsak megemelgette.“ Valójában csak az történt, hogy a tetőnek észak felé néző sarkában az erős szél megütközvén, a cserepek alá bújva, azokat föltépte és szétszórta, mint egy f j-méter területen, az orgonakarzat ideiglenes üvegezésű ablakát pedig benyomta; a cserepezést azonban még az nap szombaton délután rendbe hozattam. _ Kötelességemnek tartottam az igazság érdekében fölszólalni, nehogy a közönség körében azon balhiedelem kapjon lábra, mintha a templom oly felületesen volna megépítve, hogy ha csak egy fokkal erősebb szél kerekedik is, mint a mostani, bizonyosan leviszi a templom födelét, sőt még a tornyot is. Pedig ez utóbbi is már eléggé ki- állotta a próbát a kereszt felhúzásakor, július 3-án támadt erős szélviharban, midőn az egész toronysüveg körül volt állványozva, a melybe, mint egy hatalmas vitorlába, teljes erejével belékapaszkodott az orkán s gyönyörűség volt nézni, mint állta meg helyét. Nagyon természetes, hogy most a simán befödött tetőzet sokkal kevesebb szelet fog föl, mint az előbbi állapotban, ennélfogva minden veszély kizártnak tekinthető. A tek. Szerkesztő úrnak magamat további jóindulatába ajánlva, vagyok tisztelője Paulheim Ferenc. A ki jól emlékszik közleményünkre, megállapíthatja, hogy mi Paulheim urat nem okoltuk és az egész felelősséget a garázdálkodó viharra hárítottuk s így ezeket a sorokat igazán csak olvasóink és Paulheim úr megnyugtatására közöltük. Egy más levélben TJngár Vilmos építész, a mátyásföldi tervpályázat második dijának nyertese bizonyítja, hogy tervéről „igazságtalan ösmertetést“ közöltünk, mert az ő terve nem kisebb az első helyen díjazottnál, tornya elég magas román stílusú toronynak. A bírálat írója — a kivel mi különben azonosítjuk magunkat — erre azt jegyzi meg, hogy a terveken levő méretekből Ítélte meg a tervezetek nagyságát és hogy a torony nyomottságát — utólagosan — a hivatalos bírálat jegyzőkönyve is igazolja Különben az ösmertetés a mi meggyőződésünket mutatta, a mi nem zárja ki, hogy a tervezet készítője a tervről más véleményen legyen. Egyházi szerek átvétele. A Bodó főtisztelendő volt lakásán, Rákosszentmihály on hétfőn, folyó hó 16-án levő templomfelszerelési tárgyak leltározása végett bizottság jelent meg, a mely Matejko Vilmos esperes, Kratochwill József plébános, Aczél Lajos, a plébános helyettese, továbbá Hauser Gyula h. biró, Ujváry Ignác orvos és Way and Károly igazgató tagokból állott. A bizottság a tárgyakat egyelőre átvitette a templomba és a leltározást a hét folyamán fogja megejteni. Az esetleg kifizetetlennek bizonyuló tárgyakat a bizottság a szállítóknak rendelkezésére fogja bocsátani. Farsangi táncmulatság. Rákosszentmihályon, az özv. Biró Jánosné vendéglőjében vasárnap, 1903. február 22-én farsangi táncmulatságot rendez a tulajdonos. Belépődíj 50 fillér, családjegy 1 korona. A tiszta jövedelem felét a rákosszentmihályi asztaltársaságtól segített szegény gyermekek javára fordítják. Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Fe- rencz József keserüvíz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésreméltó kellemes ízénél fogva már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferencz József keserűvizet. GAZDASÁG és KERTÉSZET.------- Rovatvezető: Queretis. Hogyan küzdjünk a gyomok ellen. A gazdának a gyomok ellen fáradhatatlanul kell küzdenie. Legkevesebb a mit megtehet e tekintetben : a vetőmag rostálása és triőrözése ; de ez még korántsem elegendő, mert a szántóföldön is nagyon sok gyommag marad. Eltekintve az' érett és kipergett gyommagvaktól, az istállótrágyával nagy mennyiségű ily gyommagot viszünk ki a szántóföldre. Ezen gyommagvak a szálas takarmánynyal, olajpogácsával, polyvával, alommal jutnak a trágyába és különösen a vadrepce, vadbükköny és aranka elterjedésének kedveznek. Elvénült állapotban kaszált széna nagy mértékben hozzájárul a trágya s így a szántóföld gyomosításához s a tarack is ily módon terjedhet Éppen ezért a gyom elleni küzdésnek egyik hathatós és sikeres eszköze 1. a trágyatelepnek olyan kezelése, hogy oda minél kevesebb gyommag kerüljön s 2. a takarmány- nemüeknek rendes időben s nem túlságosan előrehaladott korban való lekaszálása. De a vásárolt abraktakarmányokkal is sok gyommag kerül a gazdaságba : s így ugyanezért követeljük meg az eladótól, hogy az abraktakarmányokat tiszta állapotban szállítsa. Kapálással, kaszálással, gyomlálással, boronálással sok gyomot irthatunk, azonban legeredményesebb gyomirtás : a mély- míveléssel, a tarlóhántással s a földnek néha-néha műtrágyák útján is jobb erőbe való hozásával érhető el. A mély műveléssel a mélyen gyökerező és erőteljes gyökérzetü gyomnak gyökere oly mélyen vágatik el, hogy az újból sarjadzásnak indulni nem képes. Ez az évelő gyomok leghatásosabb irtási módja, A sekélyen gyökerező és évről-évre mag után szaporodó gyomok irtására pedig leghatásosabb eljárás az, ha aratás után lehető sekélyen tarlót buktatunk és ha az időjárás nagyon száraz, a felhántott talajt meghengerezzük. Ily módon a tarlóra kipergett magvak kikelnek és ha a tarló kizöldiilt, alá kell szántanunk, mielőtt a kikelt gyomok magot költhettek volna, mert különben ellenkező eredményt érünk el azzal, mint a melyet elérni szándékoztunk. A kerti poloskától utálattal szokott az ember elfordulni s ha teheti, elpusztítja. Pedig megérdemelné a kíméletet, mert levéltetvekkel, hernyókkal táplálkozván, a kertésznek csak hasznot csinál. Igaz, hogy szaga igen kellemetlen, de ez hamar elpárolog a gyümölcsről, mihelyt azt a poloska elhagyta.
