Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-02-15 / 7. szám
6 RÁKOS VIDÉKE 7. szám. Mint ilyen azonban kiváló figyelmet érdemel, miért is szükségesnek tartom azokat ismertetni. De lássuk a szőlő egyes tápanyagainak szerepét, fontosságát, hogy így legyünk képesek megbírálni azok hiánya esetén pótlásuk szükséges voltát. A nitrogén, mint növényi tápanyag, a faképzést, lombfejlesztést, növekedést eszközölvén, alkalmaztatik, ha ennek szüksége szőlőnkben érezhetővé válik. Mivel a helyesen kezelt — különösen illékony részeit lekötve magában foglaló — istállótrágya, nemkülönben a komposzt is e célra igen megfelelő, az igen drága nitrogén műtrágyákat mellőzve, ezeket alkalmazzuk, miáltal — mint már említve volt — a tápanyagpótláson kívül a talaj televény (humusz) tartalmát is fokozzuk és fizikai tulajdonságait javítjuk. Szőlőtrágyázás céljaira legalkalmasabb az oly istálló trágya, mely ló- vagy juh- és szarvasmarhatrágyát keverve tartalmaz, a tisztán ló- vagy juhtrágyát tartalmazó istállótrágya igen hevesen bomlóhatású lévén, nagyon búja növekedést idéz elő, mi a termés mennyiségének, de különösen minőségének rovására történik. Istállótrágyából homokon, három éven át tartó hatással, minden negyedik évben 150—200 q középérett trágyát számíthatunk katasztrálís (1600 [J-öles) holdankint. Alkalmazási módja általában ismeretes, itt csak azt szándékszom felemlíteni, hogy főképen arra kell alkalmazásánál ügyelnünk, hogy a trágya minél hamarább betakartassék földdel, nehogy legbecsesebb részei ammóniák gázalakjában elillanjanak és hogy a trágya oly helyre kerüljön, a hol a gyökérzet azt legközelebb éri és legkönnyebben fölhasználhatja. így sohasem szabad a tőke tövét (úgyszintén a gyümölcsfa tövét sem) trágyázni, ezáltal a gyökérpenészek (dematophora) elterjedésének segítettünk, azoknak valóságos melegágyat készítvén. Fiatal ültetvényeknél a tőke körül 30 cm. távolra gyürűalakban húzott kis árokba szórva, idősebb termő szőlőben legprimitívebb módon elteregetve azt (természetesen a tőke tányérját kihagyva), vagy a mi az alátakarás tökéletessége végett még jobb: a sorok közt húzott 30 cm. széles, 20 cm. mély árokba elhelyezve végezzük legcélszerűbb módon. Ha mégis nitrogén műtrágyát akarunk használni, azt holdanként 1—2 q. mennyiségben, a tenyészeti időszak folyama alatt 2—3 adagra osztva szórjuk el s csak igen csekélyen takarjuk alá, Hatása egy évre terjed. A foszfor, mint növényi tápanyag, a szőlővessző és termés érését sietteti, miért is szükség esetén pótlandó műtrágyákkal. Itt fölhívom a t. gazdaközönség figyelmét arra, hogy dr. Yedrődi tanár elemzései szerint a baromfitrágya egyike a legjobb foszfortrágyáknak, mivel nagymennyiségű oldható foszforsavat tartalmaz olyan alakban, a mint az a növények által legköny- nyebben fölvehető. Éppen ezért kis fáradság fejében, a naponta kisöpört és tiszta száraz homokkal beszórt ólak sok értékes trágyát szolgáltatnának, nem is szólva arról, hogy a tiszta ól iránt a baromfiak is hálásak volnának. Az ily módon összeszedett trágya azután esőtől védett helyen összegyűjtve, száraz állapotban összetörve fölhasználható, a foszfortartalmú műtrágyákkal egyező módon: télen át elszórva (holdanként 1 — 2 q. mennyiségben) és alátakarva, A foszfor műtrágyák már mélyebben (20 cm.) takarandók alá s azért kell azokat már őszszel vagy télen elszórni, mert lassan bomlanak, éppen ez oknál fogva azonban hatásuk tovább (2—3 évre) terjed. A káli mint növényi tápanyag első sorban szintén a termés mennyiségét fokozza, de kiváló hatású a minőségre is. Pótolható a káli műtrágyákkal; hatását illetőleg nem lehet eléggé kiemelni a komposzt termésminőség javító tulajdonságát, mely ennélfogva finom, bort termő szőlőben nagy- jelentőségű. Mivel a homoktalajok káliban rendszerint igen szegények, a kálinak mint növényi tápanyagnak pótlása indokolt, melj' célra a káli műtrágyák éppen úgy alkalmazandók, mint a foszforműtrágyákról mondottam volt. Ha komposzttal trágyázunk, abból az istállótrágya-mennyiség kétszeresét kell venni. Mint növényi tápanyag fontos szerepet játszik a mész is, mely különösen, mint a talaj fizikai tulajdonságait nagyon befolyásoló trágyaszer szerepel; alkalmazása mészszegény talajon indokolt. Ilyen esetben használhatunk égetett mész- port vagy gipszet, mely utóbbi mint tápanyag feltáró szer igen fontos s alkalmazása, különösen gazdag televénytar- talommal bíró talajon, igen eredményes. Utolsó tápanyag, mely az említettek közt még hátra van: a vas. Ebből igen csekély mennyiséget igényel ugyan a növény, de ez a minimális mennyiség életföltételszámba megy: vas nélkül a növény nem képez clorofilt (az a festőanyag, mely a növény zöld színét megadja), clorofil nélkül pedig egy növény sem képes táplálkozni (erre példa a clorofilnélküli gomba, mely önálló táplálkozásra nem lévén képes, más növényeken élősködik). Ezek végeredményeként a vashiányban szenvedő talajon, mint minden növény, a szőlő is elsárgul (clorosisba esik) és ha idejekorán nem segítünk a bajon, elhal. A vasat lehet vasgálic-adagolással pótolni. íme ezek voltak dióhéjban a szőlő trágyázására mondandók, jövőre áttérek a^szőlő második munkálatára, a nyitásra, majd pedig szóvá teszem a szőlő legfontosabb, legtöbb szakértelmet, figyelmet és gondot igénylő munkálatát: a metszést. Vedrödi Viktor. A csillaghegyi női gazdasági és háztartási iskola most tartotta az első évfolyam évzáró vizsgálatait Tóth József kir. tanácsos, tanfelügyelő elnöklésével. A vizsgálóbizottság tagjai Kovács Antal méhészeti felügyelő, Szily Tamás tejgazdasági felügyelő, dr. b Nagy Ottó orvos, egészségtan-tanár, Naber sehnig Rómeó, leány-gimnáziumi tanár, Kardos Árpád, az Országos Kertészeti Egyesület titkára, Czechner Irma, kézimunkatanítónő és Ferenczy Ida, az intézet igazgatónője voltak. A vizsgálat kiterjedt az összes háztartási teendőkre, a sütésre, főzésre, tejgazdasági munkákra, a méhészetre, baromfitenytesztésre, a kertészkedésre, a takarékos bevásárlásra, a felsőruhák és fehér- neműek szabására, varrására, a műfoltozásra, a lakásdíszítő kézimunkákra, végül az egészségtanra és pedig úgy gyakorlati, mint elméleti szempontból. A növendékek között egy románai férjezett nő is levizsgázott, ki Bukarestben hasonló intézet felállítását tervezi. A vendégek, kik között Pály Sándor leánygimnáziumi igazgató és Magyar Kázmér föld- mívesiskolai tanfelügyelő stb. is jelenvoltak, megelégedéssel tapasztalták a tanítványok sikeres kiképzését. Az új tanfolyam f. évi február hó 15-én nyílik meg és 12 hóra terjed. ^ ^ -P t-P. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Újonnan belépő előfizetőinknek a „Jávor Bence“ című népszínműnek eddig megjelent folytatásait az első számmal együtt megküldjük. Ifj. D—k János Budapest. Ha beleegyezik, hogy valamicskét simítunk rajta, a közlendők közé sorozhatjuk. Kérünk erről levelező-lapon értesítést.
