Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-02-01 / 5. szám
5. szám. RÁKOS VIDÉKE 5 el, rendfőnöke visszahítta a rendbe és így nem tér többé vissza Szentmihályra. Ezen a héten azonban Bodó tisztelendő újra Szentmihályra jött és újból gyakorolni akarta lelkészi jogait és főnöke ismételt hívására is vonakodott rendjéhez visszatérni és ezért a Csáky gróf váci püspök az ügyre vonatkozólag a kővetkező tilalmat adta ki: „Ezennel kijelentem, hogy Bodó János lazarista atyának egyházmegyém területén a misézést eltiltom és tőle a juris- dictiót elvonom“. Kelt Budapesten, J903. jan. 27. f gr. Csáky Károly s. k. váci püspök. Ezzel az egyházra és hívőkre egyaránt kellemetlen ügy végleges elintézést nyert. Jelentés a rákosszentmihályi ev. ref. fiókegyház működéséről. A porszemnyi föld, a világegyetemhez képest, magán tartja az embert összes cselekvő képességével együtt. A nagy, a leghatalmasabb, a legokosabb ember, ide van kötve a földhöz, e parányhoz. Az embernek anyagiassá kell válni, hisz a föld táplálja, ruházza ; a föld vize oltja szomját; a föld levegője élteti .........Ez a mit első tekintetre lát. Ho gy mikép jut hozzá? Miért van ez igy és nem máskép ? Azt mondják: ez a természet rendje .... törvénye. És honnan, kitől származik ez a törvény ? Ember! A míg az igazságot megtudtad, a míg lelked oda finomult, hogy ne a tűzben, ne a napban keresd ezt a törvényt, ezt a világrendet, de keresd a mindenható Istennél; de sok idő eltelt. Isten, a ki születésünkkor lelkűnkkel együtt, lelki és testi megmaradhatásunk rendjét, törvényét nekünk juttatod, adj erőt arra is, hogy azokkal bölcsen élhessünk. De nem csak az embernek van meg a törvénye. A sivatagon oázis, a rengetegben útmutató patak, az éjnek csillagos égboltja: egy láthatatlan könyvbe írt törvény . .. Ilyen sivatag, ilyen rengeteg, ilyen éj volt valamikor Rákos-Szent-Mihályon egyházi életünkben, de törvényszerűen be kellett következni az oázisnak, a pataknak és a csillagos égboltnak és ezentúl csak rajtunk múlik, ha meg nem virrad és napunk fel nem jő ............... 19 01. augusztus 11-én történt fiókegyházunk megalakulása ; a mikor kimondottuk, hogy a rákos-szt.-mihályi fiókegyház a rákospalotai anyaegyházhoz csatlakozik. Felsorolom azok neveit, a kik ezen gyűlésen részt vettek: Nagytiszteletű Benkő István rákospalotai ref. lelkész, mint elnök; Kökény Gábor, Hercegh József, Lantay Károly, Karácsony Lajos, Pete Dani, Sztarill Endre, Roll Károly, Szabó József, Sáska Béni, Szabó Balázs, Szabó István, Tuba Mihály, Kecskeméthy Vincze, Somogyi András, Török Antal, Molnár János, Együd György, Vekerdi Mihály, Marton János, Gyenes Pál egyháztagok és Kovács Zsigmond rákospalotai ref. rektor, mint felkért jegyzőkönyvvezető. E gyűlésen jelezték, hogy az itteni reformátusok száma meghaladja a 380-at, a református iskolás gyermekek száma 68 volt; a kik semminemű egyházi gondozásban nem részesültek. Ekkor választották gondnoknak: Karácsony Lajost, presbitereknek pedig: Kökény Gábor, Pete Dani, Sztarill Endre, Hercegh József, Kecskeméthy Vince, Lantai Károly, Szabó József és Szabó Istvánt. Mindezeket az egyházmegyei közgyűlésnek jóváhagyás céljából jegyzőkönyvi másolatban értésére adták. És ezen gyűlés után a megválasztott egyháztanácstagok és gondnok derekas munkát végeztek. Intézkedtek, hogy a reformátusok névsora megszereztessék. Az iskolához egy református tanerőt kértek és meg is kapták. A csen- gős ház iskola egyik termét templomozás céljaira Nagyméltóságú Dr. Wlassics Gyula miniszter úrtól kikérték, a mely termet azóta meg is kaptak s ezúttal nem mulaszthatom el felemlítés és köszönet nélkül Radomszky Mihály tanító úr azon szíves készségét, melylyel minket, a terem rendhentartásával és különösen kedves házigazdái szívességével szívéhez láncolt. Szóval gondnokunk és az egyháztanács tagjai erkölcsi és anyagi tehetségük szerint mindent megtettek, hogy minél több istentisztelet tartassék és a gyermekek is kellő vallásos nevelésben részesülhessenek. De változik az idő, változnak az emberek. Karácsony Lajos gondnok hivatásánál fogva — mindannyiunk sajnálatára — lemondott a gondnokságról, mert hivatali elfoglaltsága miatt nem volt ideje az egyház élén dolgozni úgy, mint a hogy szeretett volna és mint azelőtt tette azt. Megbírságolta önmagát ezért 100 koronával és ezt az egyház községnek adományozta. Köszönet érette. Eltávozás miatt lemondtak még Kökény Gábor, Lantai Károly presbiterek és Starill Endre presbiteri jegyző. Mind fáradhatlan buzgó emberek; a távozásuk által nagyon gyöngítettek bennünket. Ezen urak helyébe 1902. deczember 25-én választottak újakat és pedig gondnoknak: Kiss Ferencet, presbitereknek : Bakonyi Jenőt, Együd Györgyöt és Molnár Kálmánt. Ugyanekkor felkérték Karácsony Lajos volt gondnokot, hogy maradjon meg presbiternek ; a ki ezt elfogadta. Hálás köszönettel tartozunk özv. Hetessy Sándorné asszonynak; a ki odaadó buzgalommal gyűjtött az „Úr- asztala“ térítőre, melynek elkészítése és hímzése Együd Mariska kisasszonyt kiválóan dicséri. Továbbá ugyancsak özv. Hetessy Sándorné érdeme egy zsámoly és 10 korona az egyházi szekrényre. É néhány szóval beszámoltam vázlatosan az eddig történtekről. Adja Isten, hogy a derengés minél előbb nappallá változzék. Úgy legyen ! Molnár Kálmán. a rákosszentmihályi ref. fiókegyház bevételei és kiadásairól 1902. évre. BEVÉTEL. KIADÁS. kor. üli. kor. üli. 1 Perselypénz........................................................ 90 99 1 Fuvar és egyéb költségek ............................ 77 02 2 Tagsá gi díjak.................................................. 32 6 — 2 Szekrénybeszerzés............................................. 20 — 3 Özv. Hetesi Sándorné adománya szekrényre . 10 — Egyenleg, mint pénztári maradvány .... 429 97 4 Karácsony Lajos önmegbírságolás .... 100 — 526 99 526 99 Rákosszentmihály 1903. január 10-én. Kiss Ferencz, gondnok. Benkö István, lelkész. Pete Dani, pénztáros.
