Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-11-22 / 47. szám

47. szám. RÁKOS VIDÉKE 5 nyomába. A mindenfelől hozsánnával fogadott rendezés a legósdibb operetthagyományokon táplálkozó sablon, a milyet a fővárosi orfeum évente rendszeresen produ­kál. Ízléstelenség garmadával, úgy hogy a közönség, melyet a valóban kedvező külső körülmények nagy igényekkel vonzanak a színházba, — csalódottan távozik. Mindez elismerjük — nagyon kemény kritika, melyet egy igyekvő külvárosi színház, legfőképen a kezdet napjaiban nem érdemelne meg. De kiváltja belő­lünk e leplezetlen igazságokat a napilapok magatartása és a válogatott kommünikék özöne, melyek a Nemzeti színház legklasszikusabb estéinek jellemzésénél alig találnak egy-egy kegyes, szürke jelzőt, s itt a magán- vállalkozás reklámjáért a hurik birodalmának minden fénylő csillagát és illatozó rózsáját ráhintik a napsuga­rakból szőtt referádáik hímes szőnyegére. A jó közön­ség pedig mindent elhisz, mert nyomtatásban látja és a sokszori ismétlés következtében a szuggesztió hatal­mába keríti. * A Népszínházban is hallatlan újság-sikert ért el Nyárai Antal Senki című darabja. Hasábok zengték dicséretét. Ám a nagy erőlködés ezúttal csütörtököt mondott, mert szerdán már a nézőtéren szerepelt a »Senki , és csütörtökön szépen lekerült az »önszerep« a műsorról Nem sír utána senki. — Ez a költői igaz­ságszolgáltatás De még egy. A mit szándékosan a végére hagy­tunk csattanónak. Az ó-budai színházban közönség hiányában egész héten szüneteltek az előadások. Szép csendben, hallgatagon becsukták a kapukat, — majd csak olyan napon nyit ák ki, a mikor a szegény mun­kásnép filléreit szedhetik össze a nyújtott méregért. — A Király-színház pedig a hét közepén már félig üres házak előtt játszott. Kétszer senki se veszi be a gálicot. Mégis van vigasztalás. Sőt még az a remény is •kifakadhat belőle, hogy a kiocsudó vezetőség, — mely­ben kétségtelenül van tehetség — fordít egyet a kor- mányrudon s helyes, valódi művészi irányba tereli a hajót. Akkor talán révbe is tér. Az eszköz mindenesetre rendelkezésére áll. HÍREK. Erzsébet királyné emléke Rákosszentmihályon. Egyik miniszteri körrendelet értelmében boldogult Erzsébet királyné emlékét nem halála évfordulóján szeptember 10-én, hanem november 19-én, Erzsébet napján kell az iskolákban megünnepelni, akkor, a mi­kor a tanulók csoportja az előzetes tanítás nyomán az ünnepség jelentőségét könnyebben megértheti, arra kellőképen előkészíthető. Országszerte mindenütt e borús emléknek is szentelték e napot s valamennyi köz­ség, iskola, intézet és minden testület sietett gyászá­nak igaz tanujelét adni. A Rákos vidékén levő iskolák minden osztályában a vezető tanító e szomorú évfor­duló fájdalmas értékét fejtegette s Rákosfalván is, Szent- mihályon is teljes gyászpompával tartott engesztelő szentmise áldozatot mutattak be az Úrnak. Szentmihályon Fehér János misézett s a teljes számban jelenvolt tanu­lók igaz gyászszal énekelték hozzá a megható kórust. Pestmegye közigazgatási bizottsága ülést tartott, melyen Beniczky Ferenc főispán elnökölt. A pénzügyigazgatóság jelentése szerint egyenes adóban 300 394 korona 19 fillér folyt be október hónapban, mig tavaly októberben az eredmény 783.010 korona 57 fillér volt; igy tehát az idén 482.616 korona 38 fillér a csökkenés. A hadmentességi dijakból októberben 6009 korona 42 fillért fizettek be, tavaly októberben 21.873 korona 96 fillért s e szerint az idén a csökkenés 15.864 korona 54 fillér. A bevételek hanyatlásának az oka az ex-lex állapotban van. A közvetett adók (bélyeg- és egyéb illetékek) kielégítő eredményt adtak. Az adó­kivető munkálatot az 1903. évre befejezték. — Tóth József, pestmegyei kir. tanfelügyelő bejelentette, hogy október hónapban 28 községi és felekezeti iskola kapott állami segítséget s hogy a tanfelügyelőség 72 esetben végzett iskolalátogatást. — A közegészségi állapotok Pestmegye egész területén kielégítők; az egyiptomi szembaj azonban még mindig terjed a köznép körében, a mely a gyógyításra, kivált az első fokozatban, nagyon kevés gondot fordít. Községi választás. A székesfővárosban novem­ber 24-én és 25-én tartják meg a községi választáso­kat. A városatyák választására hallatlan korteskedés folyik a kerületekben s a vetélykedés, kapacitálás hul­lámai kiverődnek a szomszédos, környékre is. Különö­sen Rákosfalva és Kőbánya vesz élénk részt környé­künkről a tusában, mely e kerületekben is rendkívül hevesnek Ígérkezik. A Hock- és Springer-párt még mindig farkasszemet néz egymással s minden erejét beleviszi a harcba, mely ennek következtében valósá­gos fiók-képviselőválasztással felér. Az ülésezések, ban­kettek, társas összejövetelek egymást űzik, a rikoltó plakátok egész tömkelegé borítja az utcákat, a szónok­latok árjával nagy szárazság idején meg lehetne men­teni a nagy magyar alföldet. Szóval csülökre magyar; itt az alkotmányos küzdelem, gyakoroljuk a válasz- tósdit. Uj községi képviselő. Hauser Gyulát, Rákos­szentmihály község köztudomásúlag birájává választotta meg Mint községi képviselőtestületi tagnak helye ennek következtében megüresedett. E tagsági helyre most a legtöbb szavazatot nyert községi képviselőtestületi pót­tagot, Berger Mátyást hívják be rendes tagnak. E cél­ból november 25-én délután 3 órakor Szentmihályon a községházán rendkívüli közgyűlést tartanak, melynek egyetlen tárgya a behívás formális megtétele lesz Adakozás. Nonn János úr, a rákosszentmihályi róm. kath. templom javára 200 koronás alapítványt tett. A derék bőkezűség dicséretére nem kel! a diszitő jel­zők készletét mozgósítanunk A mai önző világban a legkisebb jótékony készség kétszeres értékű, de meg­tetőzi becsét az adomány célja és mértéke. Általán olyan szegények vagyunk s a közszükségletek annyira nyomnak, hogy ritkaság számba megy, ha valaki nagyobb áldozatra szánja magát, legfőképen pedig az Úr oltárán, hol csak a tiszta szív és nyugodt lelkiis­meret önmagában érzett jutalma az összes földi fizet­ség Ez a legszebb jutalom ezúttal is, melyet a nemes­keblű adakozó találhat a köztudat hálájának szerény koszorúján kívül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom