Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-11-22 / 47. szám
III. évfolyam. Budapest, 1903. vasárnap, november 22. 47. szám. RÁKOS VIDÉKE TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP A BUDAPEST X. KERÜLETI RÁKOSI KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS JÓTÉKONYSÁGI EGYESÜLET ÉS A RÁKOSSZENTMIHÁLYI SPORTTELEP ÉS POLGÁRI DALKÖR HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Vili., József-utcza 25 — Telefon: 57—64. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények a szerkesztőségbe, az előfizetések pedig a kiadóhivatal czimére küldendők. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP Felelős szerkesztő: BALÁZSOVICH ZOLTÁN. Kiadótulajdonos : FARKAS KLEK. Előfizetési ár: Egész évre .....................8.— korona Fél évre.......................4.— n Negyed évre .... 2.— „ Egyes szám ára 16 fillér. Hirdetéseket fölvesz a kiadóhivata Egy egyhasábos petitsor ára 10 fillér. Községi berendezkedés. Múlt heti futólagos szózatunk nem hangzott el süket fülek mellett. Nagy lelki gyönyörűséggel kell megállapítanunk, hogy Rákosszentmihály községi képviselőtestülete csakugyan nagy lelkiismeretességgel és mély megfontolással tette tanácskozás tárgyává a jövő évi már ismertetett költségvetes-előirányzatot. Sőt akár túl is ment a célon, a mikor a lelkesedésből izgalom, a megfontolásból csaknem szőrszál- hasogatás lett s az eredmény utáni vágyakozás láza, kissé kockázatos játékra csabítá a legjobb révbe igyekezőket. Való igaz, hogy a szentmihályi költség- vetés tervezete eredeti alakjában szinte megdöbbentően keserves eredményt mutatott fel. A 98°/o-os községi adó olyan teher, melynek elriasztó, sőt izgató hatása tagadhatatlan. Hogy ezen segíteni akartak és igyekeztek, tiszteletreméltó törekvés, hogy segíteni sikerült — a legnagyobb elismerésre érdemes. Íme, mi is e helyen gratulálunk az eredményért a képviselő- testületnek; — a jövedelmek fokozásával s a kiadások lehető mérséklésével olyan bámulatot keltő eredményt sikerült elérniök, hogy a98°/o-os pótadó helyett 51’55°/o-os községi pótadóval lehetséges a község első évi háztartását egyensúlyban tartani. A lázas izgatottság, a melylyel ezt az eredményt az erdekelt közönség azelsőhirre fogadta a legjellemzőbb hőmérője a sikernek. Ámde a legörvendezőbb lelkesedés sem harsoghatja túl a lelkiismeret aggodalmaskodó szózatát. Vájjon ez a nagy fénynyel felidézett tündöklő eredmény nemcsak látszólagos-e; szóval reális-e ez a számszerű eredmény, vagy csak a könyvelői ügyeskedés látszólagos sikere ? E gyötrő kétkedés hamar úrrá lett az elméken. A két véglet közötti rázkódtatás önkéntelen következménye. S alig szemléljük közelebbről a számadás egyes tényezőit, rögtön szemünkbe ötlik egy tétel, melynek reálissaga, vagy mondjuk legalább is realizálhatása — enyhén szólva, nagy mértékben kétséges. Kaffka László ministeri tanácsos néhány évvel ezelőtt Csömörön s Szentmihályon járt, mivel a kettészakadás eszméje akut formában akkor merült fel legelőször. Az akkor folytatott tárgyalások során a ministeri kiküldött olyanforma eredményre jutott, hogy a kölcsönös elszámolás alapján 6000 korona Csömörtől Szent- mihály javára várható. A mostani tárgyaláson ezt a 6000 koronát mint érvényesítendő követelést vették fel s ezzel a mérleget egyszerre lebillentették. A képviselőtestület fele (kilenc szó — kilenc ellen) abban a véleményben volt, hogy ezt a követelést, melyet igen helyesen érvényesíteni kell — nem lehet mar most, mint ’ fix bevételt a költségvetésbe beleállítani. Mert forduljon csak kissé máskép a dolog ; akadjon meg csak egyetlen lépésnél, ez összeg realizálásának kérdése, — a költségvetés menthetetlenül felborult s az ünnepelt adómérséklést nem követi más, mint pót községi adó kivetése, vagyis a cukrozott mandula után a kegyetlen keserű. Nem akarunk bíráskodni e vitában. A képviselőtestület a bíró szavazatával úgy határozott, hogy a peres 6000 koronát a bevételek közé felveszi; annyit azonban nem hallgathatunk el, hogy a költségvetés realitása érdekében az olyan tételt, mely csak némileg is aggályos, elővigyázatosságból is ki lehetett volna hagyni, bár másrészt az elért eredmény leg-
