Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-10 / 19. szám
6 RÁKOS VIDÉKE 19, szám. E természeti kincs, mely a mérföldekre terjedő fönsíkbóJ, a melynek közepén a Ferenc József forrás kútjai léteznek — oly gazdagon meríttetik: évezredeken át ismeretlenül és fölhasz- nálatlanul hevert. A budai hegység, melynek szőllőkkel borított déli lejtőjén — lassú hajtással a hatalmas Duna-tükör felé a Ferenc József-forrás nagy, természetes keserüvíz-medenczéi fekszenek, már a rómaiak idejében nemcsak ismert, de szabály- szerűleg telepesitve is volt; azonban bármennyit is fedeztek föl, építettek és alkottak a római légiók, a nagy kincs mellett, melyet a budai déli fensík részben mocsaros rétege alatt rejtegetett, észrevetlenül és figyelmetlenül haladtak el A hunnok és avarok itt ütötték föl sátraikat, Mátyás király innen parancsolt egy fél világrésznek, a törökök itt tartózkodtak s mint egyetlen emléket az általuk fölállított budai hévfürdőket hagyták reánk, sőt még a szabadságharc is ötven év előtt pirosra festé itt a mezőket, a nélkül, hogy a földalatti kincs ismerve vagy pedig éppen fölhasználva lett volna. Csak az utolsó néhány évtized haladásának köszönhető, hogy a Ferencz József-forrás gyógyhatásos vize még a legtávolabbi vidéken lakó szenvedő emberiség számára is hozzáférhetővé tétetett. Néhány lustrum előtt még elhanyagolt, félig mo- csáros föld, fölületén úszkáló natronsókkal, a Ferenc József- forrásnak jellemző völgyteknöje által ismeretes területe, ma jól van művelve, s föléje a szétküldő igazgatóság a legtökéletesebben berendezett telepet állított, mely épp úgy a palackoknak, közvetlenül magukból a forrásokból történő megtöltése, valamint az ízléses kiállításra és szétküldésre, saját vasút- és szekérberendezések által az újkor legszigorúbb követelményeinek megfelelhet. Ezen, 0 felsége a magyar király után elnevezett forrás vegyi vizsgálatai az oldó és elvezető, könnyen emészthető s a víznek ízét javító alkatrészeknek oly szerencsés összetételét mutatják (1000 gr.-ban 48‘7 sulfat, I'7 chlormagnesia és vasoxyd, 2-6 szénsavas natron és szénsav), úgy, hogy ezen, jelenleg a gyógykincsek értékes részeként elismert ásványvíz, virágzó világ- ipar-ágat képez. Egyébb keserű-források vegyelemzéseivel való összehasonlítások a Ferenc József keserű viz alkalmazásának sokszerű előnyeit azonnal felismerhetővé teszik, a melyből ezenkívül minden országbeli legkiválóbb orvosok teljesen egybehangzó ítélete szerint, a kívánt hatás elérésére a többi keserűvizekböl használt adagnak csak a felerésze szükségeltetik. A Ferenc József keserüvíz az utolsó húsz év legnagyobb kiállításain öt világrészben tíz aranyéremmel lett kitüntetve, legutóbb a hasonnemű vizek közül egyedül a Millenniumi Nagy Éremmel és 0 felségének ez alkalomból adományozott legmagasabb kitüntetésével tiszteltetett meg. Mily bajban szenvedő fordul az eredmény legnagyobb kilátásaival a Ferenc József keserűvíz természeti gyógy erejéhez'? Óriási tömege ez a dolgozó emberiségnek, akár szellemi vagy kézi munkával foglalkozzék, melynek visszás, rákényszerített életmódja folytán akár az emésztésben, akár egyáltalán a legfontosabb szervekben érzett zavarok miatt panaszra van oka. De azon szegény gazdagok is, a kik az asztal örömeiből nagyon sokat élveztek, s ezért elhájasodással fenyegettetnek, mindig a biztos, bélüriiléseket hatványozó Ferenc József keserűvízhez menekülnek. Ez esetekben elődeinknél részben növényi, részben nuíleges könnyebbítő szerek, s ezek közt nem ritkán igen költségesek voltak kéznél. E szerek gyakran valamelyes gonosz következménynyel, káros visszahatással voltak összekötve. A Ferenc József keserüvíz e szereket természetes, erőteljesen oldó ereje folytán oly zavaroknál, melyek vérbőség és emésztési hibák folytán jöttek létre, túlszárnyalta már. Mint normális adag, elégséges egy boros pohár --= 150 grammnyi vízzel, reggel éhgyomorra; a víz hőmérséklete ne haladja meg a 12 R. fokot, de ajánlatos külön kóresetekben az orvos urak tanácsát igénybe venni. Bármilyen különbözők is szenvedések, melyekkel a természet az ö kedvencét, az embert meglátogatja, egyúttal kevés megbetegedésre alkotott olyan könnyű különleges gyógyeszközt, mint a milyet a Ferenc József ásványvíz képez, mely általános ked- veltsége és használata miatt most már mindenütt, még távoli világrészeken is, könnyen megszerezhető. A budapesti M. K. T. Egyetem második belkórodán (Korányi Frigyes tanár) észlelt kísérletek alapján eredményként a következőket sorolhatjuk fel: 1. A Ferenc József keserűvíz forrás erős hashajtó hatással bir. 2. Az étvágyat nemcsak hogy nem csökkenti, de sőt növeli. 3. 'Alkalmazása után a bélhuzamban semmi kellemetlen utóhatás vissza nem marad. 4. Elvonó hatás tekintetében a legtöbb eddig ismert hashajtó-szerrel kiállja a versenyt. Ezek alapján e viz alkalmazható és kellő sikert mutathat fel: I. Mindennemű székrekedésnél, melyek elörement gyomor- és bélhuruthoz, szívbeli és máj-vérkeringési akadályhoz, alhasi vérpangás és vérbőséghez csatlakoztak II. Az agy és agyhártyák vérbőségénél — esetleg lobjánál. III. Gyomor és belek — kivált — idült hurutjánál (midőn az étvágyat is feltűnő módon növeli). IV. A női medenceszervek heveny lobjánál. V. A férfi ivarszervek lobos bántalmainál. VI. Végül a nemesebb belszervek lobjainál, mindazon esetekben, midőn a bélre való elvezetés van javalva. Dr. Korányi Frigyes főrendiházi tag úr pedig a következőképen nyilatkozik: A „Ferenc József keserüvíz^ különösen az által tűnik ki, hogy enyhén keserű, nem kellemetlen ízű; hogy már kicsiny, alig 150 grammnyi mennyiségben biztos hatása van, hogy ez aránylag rövid idő alatt, minden kellemetlen mellékhatás nélkül szokott bekövetkezni, és hogy a víz még hosszabb használat után sem zavarja meg az étvágyat és az emésztést“. A bécsi általános közkórház V. belkóroda vezetője Dräsche Antal tanár úr, a Ferenc József keserűvizét tárgyaló klinikai közleményében ekkép ír: „Ezen vegyileg oly kitűnő ásványvíz mint a keserűvizek tulajdonképpeni képviselője tekinthető. A betegek Szívesen veszik be és folytonos használat mellett is jól tűrik ; oldó és hashajtó hatása kisebb adagokra következik be, mint minden egyéb hasonnemű vizeknél“. Dr. Gantani, a nápolyi belkóroda hírneves tanára, az 1885-dik évben egy művet írt, a melyben felemlíti, hogy: „Leginkább kiemelendőnek tartom, hogy a Ferenc József keserüvizet cukorbetegségben szenvedő betegeimnél, kik szigorú kezelésnek voltak alávetve, nagy előnynyel használtam. A Ferenc József víz teljesen pótolta a karlsbadi természetes ásványvizet“. Dr. Kunze G. F. Halléban, a „gyakorlati orvostan“ ismert szerzője, ezen könyv 13-dik kiadásában a Ferenc József keserű- vízről így nyilatkozik : „Gazdag kénsavas magnesia-tartalma folytán igen biztos és gyors hatású hashajtószer és minthogy egyszersmind ketted szénsavas nátront tartalmaz, a legtöbb hasonnemű ásványvizekkel szemben nagy előnye, hogy hosszabb használat után sem zavarja meg az étvágyat“. Dr. Kunze úr továbbá egy az élettani hatás és gyógyjavallatokra kiterjedő művet közölt a Ferenc József-forrás ásványos vizéről, a melyet az Igazgatóság kívánatra megküld. Magyar orvosok nyilatkozatai: Dr. Kézmárszky Tivadar, Budapesten, az egyetemi szülészeti kóroda igazgató-tanára. „Kórodámon a Ferenc József keserüvíz kiterjedt alkalmazás alapján, a legkedveltebb hashajtók sorába emelkedett. Kiváló előnye, hogy gyermekágyasok szívesen veszik s hogy kitűnő hatása, minden kellemetlen melléktünet és következmény nélkül, biztosan és rövid idő alatt nyilvánul“. Dr. Gebhart Lajos, Budapest, egyetemi tanár és a székes- főváros tiszti főorvosa. „Rendkívül kedvező vegyalkatrészeinél fogva könnyen vétethetik és a többi budai vizekhez aránylag kevesebb mennyiségben és rövidebb idő alatt hoz kedvező eredményt létre, minélfogva mint igen hatásos levezető és hashajtóvíz kiválóan ajánlható“. Dr. Tauffer Vilmos, Budapest, egyetemi ny. r. tanár. „A Ferenc József keserüvizet mint kitűnő hashajtót, különösen a gyermekágyasoknál a legjobb sikerrel rendelem“. Dr. Hertzka Károly, Budapesten. „Ezen sem a bel-, sem a külföldi keserűvizek által elért kénsavas sókban dús keserüvíz, melyből csak a fél mennyiség a többi keserűvizekhez arányosítva, a kívánt hatás elérésére szükségeltetik, még a leggyengébb szervezetű személyek által is szívesen vétetik. Ehhez hozzájárul még az ezen keserüvízben foglalt szénsav, mely megfelelő töltő módszer által a palackokban megoriztetik. A „Ferenc József“ keserüvíz a többi úgynevezett „budai keserűvizek" 'közt a legrövidebb idő alatt az első helyet foglalta el“.
