Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-26 / 17. szám
17. szám. RÁKOS VIDÉKE 5 zásában és hogy a vármegye hozzájárulása körülbelül mily összegig és irányban fog megtörténni. Jeleztük azt is, hogy a vállalat erre a célra 350,000 koronát kért. Á vármegye f. hó 20-án tartott közgyűlésén dr. Mészöly László jegyző előadó javaslatára a vasút segítésére 120,000 koronát szavaztak meg oly feltétellel, ha a vasút jövedelmezőségét a vállalat egy é\> alatt igazolja. Nem célunk e határozatot érdemében bírálni, de azt hiszszük, hogy a vármegye bőkezűnek látszó határozata még kevesebb a „nesze semmi fogd meg jól“ kiérdemült közmondásnál. Hogy egy új vállalat miként mutathatja ki egy év alatt jövedelmezőségét, azt a vármegyén tudják talán, de a vasutak történetében nem. Hiszszük azonban, hogy a terv mégis megoldást nyer. Pest vármegye közgyűlése. F. hó 21-én tartotta meg Pestvármegye évnegyedes közgyűlését a vármegyeház dísztermében Beniczky Ferenc főispán elnöklésével. Az elnöki megnyitó után Fazekas Ágoston főjegyző fölolvasta a főispán jelentését a mezőgazdasági és gazdasági egyesület állapotáról, az állategészségről, iparügyről, közbiztosságról. A jelentést a közgyűlés tudomásul vette. A közgyűlés hozzájárult Pozsony vármegye átiratához a vasárnapi munkaszünetről szóló törvény revíziója, Győr város képviseletének átiratához a párbajintézmény korlátozása és Pozsony vármegye közönségének átiratához a magyar nyelvnek az üzleti élet terén minél szélesebb körben való érvényesülése tárgyában hozott határozatához. Fölterjesztést tesz a közgyűlés a képviselőházhoz Moson vármegye közönségének átirata értelmében a Magyarország és Alsó-Ausztria határának kiigazítása, Csanád vármegye közönségének átirata értelmében a szegényügy jogvédelme és Pozsony város átirata értelmében az egyesülési és gyülekezési jog törvényhozási rendezése tárgyában. A középponti választmány két helye megüresedvén, az elnöklő főispán szavazást rendelt el. Wolfner Tivadar és Gajáry Géza országgyűlési képviselőket választották meg. Számos kisebb tárgy elintézése után a közgyűlés Kemény Kálmán tiszteleti főjegyző előadása alapján hozzájárult ahhoz, hogy Gödöllő község a gyalogutak megépítéséhez szükséges 150,000 korona kölcsönt fölvehesse. Kimondotta a közgyűlés a törvényhatósági útkaparók nyugdíjra való jogosultságát. Több helyi érdekű vasút segélyezésére kisebb-nagyobb összegeket szavaztak meg. Nagyobb vitát keltett a rákospalotai fogyasztási adókezelés és piacbér ügye, a melyhez többen szóltak hozzá. Végül kimondották, hogy a házi kezelést megszüntetik s a kezelést bérbe fogják adni záros határidőn belül a megfelelő ajánlkozónak. Az egyes kisebb községekre vonatkozó számadások és költségvetések elintézése után a közgyűlés véget ért. Vadász-kápolna. Vadászokból alakult társaság Budapest környékének egyik legszebb pontján, Csobánkán monumentális kápolnát akar építtetni a vadászok védőszentjének, szent Hubertusznak a tiszteletére. A kápolna tervét Modi Lajos építész, rákösszentmihályi lakos, a szépen sikerült szentmihályi római katholikus templom tervezője készítette. A mozgalom védőségét Talliani bécsi nuncius vállalta el. Az építő-bizottság így alakult meg: elnökök Niczky J. főhadnagy, Martin Sándor dr. igazgató-főorvos, titkár Exler Sándor dr. ügyvéd, pénztáros Gmelin Ottó dr. orvos, ellenőr Rózsa Imre dr. rendőrorvos. Az oltárképet Horváth Andor festőművész fogja díjtalanul megfesteni. A bizottság fölkéri az ország vadászait, hogy az első vadász-kápolnára adakozzanak, mert még csak felerésze van meg a költségnek. A szép célra szóló adományokat erre a címre kell küldeni: Gmelin Ottó dr., Budapest, József-körút 41. szám. Leányinternátus Rákosszentmihályon. A rákos- szentmihályi miniszterileg engedélyezett polgári leányiskolának igazgató-tulajdonosa, Tröszter Mária, a ki intézetét eddig is nagy buzgalommal vezette, az iskola működési körét akként kívánja kiterjeszteni, hogy a jövő tanítás-év elejétől az iskola mellett, vele egy épületben, saját személyes vezetése alatt leányinternátust létesít. A kitűnő, legszélesebb körben méltánylást és támogatást érdemlő terv mindenesetre nagy örömére fog szolgálni a szent- mihályiaknak. A tervezetet jövő számunkban részletesen ismertetni fogjuk. Munkás-Otthon telep. A Rákoskeresztúr községhez tartozó Munkás-Otthon telep községgé kíván átalakulni. A telepnek azonban csak 1300 lakosa van s ezek sem állandóak. Pest vármegyének f. hó 20-án tartott közgyűlése foglalkozott a kérelemmel és Rákoskeresztúr község meghallgatása után nem engedte meg a külön községgé való alakulást. A pestvidéki esküdtek kisorsolása. A pestvidéki királyi törvényszéknél f. hó 20-án d. e. sorsolták ki május hónapra az eskiidtbirákat. A mi vidékünkről rendes esküdt- birák lettek: Besze Antal ügyvéd (Rákosszentmihály); Friedmann Ede könyvelő (Újpest); Pirkner Ernő főerdő- mester (Gödöllő); Leiner Zsigmond gyáros (Újpest); Ko- rompay Béla könyvelő (Rákosszentmihály); Kasselik Gyula dr. ügyvéd (Csömör); Szerényi Kázmér magánzó (Újpest); Halász Zsigmond kereskedő (Újpest). Pótesküdtek közt van Krammer János nyugalmazott postatiszt (Csömör), a ki azonban már több mint V2 éve elhalt s így ezen kötelezettségének már nem tehet eleget; továbbá Hevesi Vilmos aljegyző (Újpest); Sebők Gyula hírlapíró (Rákos-Csaba); Bencsik József dr. ügyvéd (Rákosszentmihály). Az emberi egészség érdekében. Mily bajban szenvedő fordul az eredmény legnagyobb kilátásaival a Ferenc József keserűviz természeti gyógyerejéhez ? Óriási tömege ez a dolgozó emberiségnek, akár szellemi vagy kézi munkával foglalkozzék, melynek visszás, reákényszerí- tett életmódja folytán akár az emésztésben, akár egyáltalán a legfontosabb szervekben érzett zavarok miatt panaszra van oka. De azon szegény gazdagok is, a kik az asztal örömeiből nagyon sokat élveztek, s ezért elhájaso- dással fenyegettetnek, mindig a biztos, bélürüléseket hatványozó Ferenc József keserűvízhez menekülnek. Ez esetekben elődeinknél részben növényi, részben műleges köny- nyebbítő szerek, s ezek közt nem ritkán igen költségesek voltak kéznél. E szerek gyakran valamelyes gonosz következménynyel, káros visszahatással voltak összekötve. A Ferenc József keserű víz e szereket természetes, erőteljesen oldó ereje folytán oly zavaroknál, melyek vérbőség és emésztési hibák folytán jöttek létre, túlszárnyalta már. Mint normális adag elégséges egy boros pohár = 150 gramnyi vízzel, reggel éhgyomorra; a víz hőmérséklete ne haladja meg a 12 R. fokot, de ajánlatos külön kóresetekben az orvos urak tanácsát igénybe venni. Bármilyen különbözők is a szenvedések, melyekkel a természet az ő kedvencét, az embert meglátogatja, egyúttal kevés megbetegedésre alkotott olyan könnyű külön-
