Rákos Vidéke, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-19 / 16. szám
é RÁKOS VIDÉKE 16. szám. GAZDASÁG és KERTÉSZET. — — Rovatvezető: Quercus. — ■— ■■ --- ■•' A szőllő állandó munkálatai. A metszés. íme az a művelet, melyet őseink a házi szamártól sajátítottak el: a szamár által évről-évre lerágott szőllőtőkén ugyanis ősünk azt észlelte, hogy az nemesebb és több gyümölcsöt terem, mint az a tőke, melynek vesz- szői és hajtásai szabad növekedésnek engedvék. Lássuk most már az évezredeken át gyűjtött tapasztalatok és tudományos alapon mélyreható kutatások útján mivé fejlesz- tetett ezen munka Idejét illetőleg nyomban követi a nyitás, melynek tárgyalásánál már sejttettem volt, hogy ez a szőllő munkálatai között legfontosabb, mondhatjuk elsőrangú helyet foglal el; végrehajtásától függ bármely szőllő jövője, mely különben a többi munkálatok során kifogástalanul műveltetett is. Célja: első sorban alakot adni a tőkének, mi fiatal ültetvények metszésénél különösen fontos; 2. szabályozni a termés minőségét és mennyiségét; 3. fenntartani a szőllőfajta termőképessége és a talaj termőereje között az egyensúlyt. A tőke alakját illetőleg eltérően nevelhető a különféle metszés művelési módok szerint, melyek viszont a szőllőfajták szerint különböznek. Ismerünk és viszonyaink között alkalmazhatunk rövidcsapos, hosszúcsapos és szálvesszős művelési módot. Vannak oly szőllőfajták, melyek csak egyikét, vannak olyanok, melyek másikát igénylik, miért is mielőtt metszéshez fogunk, tudnunk kell azt, hogy szőllőtőkéink minő fajtájúak A rövidcsapos metszést igénylő fajták metszésénél úgy járunk el, hogy alapnevelés szempontjából az első évben kiérett vesszőcskéket erősségükhöz képest agyszemre avagy egy világos szemre metszük, sohasem feledvén szem elől azt a szabályt, hogy az elmetszést a meghagyandó szem fölött lévő szem dia- fragmájánál eszközöljük, azaz közvetlen a meghagyandó rügy felett nem ßzabad a metszést megejtenünk, hanem a fölötte levő rügy bütykét vágjuk át, ügyelve arra, hogy ezen szétvágott bütyök szeme rajta ne maradjon. Ez által elkerültetik az a veszély, hogy a meghagyandó rügy beszárad s a diafragmán eszközölt metszés pedig nem idéz elő oly roncsolást az edényrendszerben, mint az iz közben eszközölt metszés (Desymeri-féle elmélet). A második évben ezen rövid csapos metszést igénylő fiatal tőkét, ugyancsak erősségéhez képest 1—2 szemes csapra metszük. Tudnunk kell azt, hogy csap alatt az egy éves vesszőből előtört kiérett vesszőt értjük s itt felemlítem azt is, hogy termést rendszerint csak ezen csapok szemeiből kitörő hajtások hoznak, míg a tőke idősebb részéből, avagy a törzsből, tőkenyakből előtörő hajtások csak elvétve vagy nem; miért is ezek, ha csak a jövő évben alaknevelési törekvésünk szempontjából azokra sziik- szükségünk nem leend, minél fiatalabb korukban távolítan- dók el (válogatás). A mely szőllőkben ezek meghagyattak, azokban metszéskor vagyunk kénytelenek azokat eltávolítani, mi a tőkét illetőleg tetemes anyagveszteséggel jár- Meghagyunk ilyen hajtásokat azért is, hogy az esetleg felmagasodó metszésmüveletünkkel visszaugorhassunk, mivel éghajlati viszonyaink között az alacsony művelési módok indokoltak. A harmadik évtől kezdve már esetleg 2—3 erőteljes termőcsappal rendelkezünk, melyek közül azonban legfeljebb egyet hagyunk meg, a másikat és pedig a vele szemben lévőt is eltávolítva, mellette valamely fattyúhajtást metszünk meg egy szemre, hogy a következő évben ezen hagyhassunk termőcsapot (váltó metszés). A további évben már esetleg két, később három termőcsapot is hagyhatunk, ha nem annyira tőkéink kímélése, de azoknak termőre metszése célunk, ily esetekben sem szabad azonban két szemnél egy-egy termőcsapon többet hagynunk. Alak szempontjából tartsuk szem előtt azt, hogy a tőke kosáralakúan terebélyes legyen, a termőcsapok is tartalék vagy biztosító rügyeket tartalmazó megmetszett vesszőink a tőke perifariáján foglaljanak helyet, míg a tőke közepéből előtörő, úgyszintén a tőkenyakból avagy szorosan valamely termőcsap aljából előtörő hajtás már válogatáskor avagy metszéskor tőben távolíttassék el. A hosszú csapos metszés a rövid csapostól csak abban különbözik, hogy a termőcsapokon 3—4 szemet hagyunk, szálvesszős művelésnél pedig a csapos műveléshez hasonló alapon nevelt tőkén 6—8 szemes vesszőket és szemben ezekkel biztosító csapot hagyunk. A jövő évben szálvesszőnek meghagyandó vesszőt tanácsos őszszel teljesen letakarni, nehogy a fagy annak rügyeit tönkre tegye. ■ Vedrödi Győző. NYILTTÉR. Árverés. Igen szolidan épült, szép családi ház, a mely egy nagy konyhát, éléskamrát, cselédszobát, vagy 8 méter hosszú ebédlőt, egy 25 és egy 22 négyzetméteres szobát, azonkívül fürdőszobát és klozetet, padlás- pincelépcsőt, külön házi és borospincét foglal magában és szépen gondozott, tíz éves kertben áll, Csömör községházánál 1903. május 15-én délelőtt 10 órakor nyilvános árverésen eladásra kerül. Becslési ára 5660 korona, a melynek 10%-át, 566 koronát az árverelni szándékozók biztosítékul letenni tartoznak. Az ingatlan csak 12441 koronánál magasabb áron vehető meg. Érdeklődök a házat Rákos-Szent- Mihályon, Almásy Pál-telepen, Ilona-utca 355. szám alatt megtekinthetik. A kulcsok a szemben lévő, Lányiféle villa házmesterénél vehetők át. Birtokcsere 9328 D-öl 15 parcellára felosztott földem van az alagi lóversenytéren belől Kundháza nyaraló-telepen. Egy része 32 éves fenyves, a többi szántó. Szeretném elcserélni egy rákosszentmihályi, mátyásföldi vagy zuglói házzal, esetleg telekkel. Bővebbet a tulajdonos Kneif Ede, Rákosszentmihály, Fürdő-utca 37. sz. Finom fehér varráshoz ügyes gép- és kézi varrónők, tanulóleányok felvétetnek május 1-ére. Értekezhetni vasárnap délután Rákosszentmihályon, Csillag-utca 7. sz. a., hétköznapokon Budapesten, Szövetség-utca 45. II. em. 19. sz. alatt. A Rákos Vidéke I évfolyamának 25-ik száma, továbbá a II. évfolyam 3., 15, 17. és 30. számai hiányoznak. Kérjük olvasóink közül azokat, a kiknek e számok megvannak és azokat nélkülözhetik, hogy nekünk — költségünkre — beküldeni szíveskedjenek. A kiadóhivatal.
