Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-06-29 / 25. szám
25. szám. RÁKOS VIDÉKE 5 8. A versenyeken a „M. T. K.“ és a „U. A. Sz". szabályai mérvadók. 9. Minden versenyben elsőnek nagy ezüst, másodiknak ezüst, harmadiknak és negyediknek bronz érem. Kettővel több induló mint a díj. 10. A versény bármily időjárásban megtartatik. A versenyekben résztvevők az ünnepélyre szóló tiszteletjegyeiket. KlimTcó László művezetőnél vehetik át. Kákos-Szent-Mihály, 1902. június 20-án. Balázsovieh Zoltán, Klimkó László, Fischer Géza, titkár. művezető. elnök. A rákosi közművelődési egyesület eladó képeinek jegyzéke. Egerváry P. A.: Rákospalotai részlet. 30 K Pállya Carolus: Alkony. 20 K. U. az: Dömösi részlet I. 20 K. U. az: Dömösi részlet II 40 K. Egerváry P. A.: Vasárnap délután. 40 K. Bruck R.: Hajdinakászálás. 40 K U. az: Abbáziái részlet. 40 K. U. az: Idill 50 K. U. az: Seminer- ringi részlet. 50 K. U. az: A mezőn. 50 K. Egerváry P. A.: Nyári est. 40 K. Bruck H.: A bánat I. 25 K. U. az: A bánat II. 25 K. U. az: Virágok. 50 K. U. az: Tájkép. 40 K. U. az: Domboldal. 40 K. U. az: Budavár távlatban. 30 K. U. az: Hűvösvölgy. 25 K. U. az: Margitszigeti részlet. 25 K. U. az: A parkban. 25 K. U. az: A kert végében. 30 K. U. az: Tanulmány I. 25 K. U. az: Tanulmány II 40 K. U. az: Árnyasát. 40 K. U. az: Erdő viz alatt. 40 K. U. az: Margitszigetről. 40 K. U. az: Kertrészlet. 30 K. Egerváry P. A.: Vadász csendélet. 40 K. U. az: Konyha csendélet 40 K. Beniczky K.: Ibolyák. 20 K. Pállya István: Tengeri tájkép. 20 K. U. az: (lenuai világító-torony. 20 K. Pállya Carolus: Esti hangulat. 25 K. Egerváry P. A.: A dalmát partokról 20 K. otthonát, csöndes birodalmát veszítette ő, a kiről a nóta is azt mondja: & Búza közé száll a dalos pacsirta ; Hogyha magát már odafenn kisírta, Búzavirág, búzakalász árnyában Beáakad rég siratott párjára. De hol leli meg most a párját? A kazlak közt? Ott legföljebb a költő csapláros-gazdáját találja, a ki Kinn a kazal végén álmodik nyugodtan . . . HÍREK----------T . OLVASÓINKHOZ. Második esztendeje immár, hogy a „Rákos Vidéké“-1 egy intelligens érdekeltség heti lapját, — ha anyagi áldozatok árán is — föntartjuk. Nem kívánunk ez alkalommal azokra a nehézségekre visszatekinteni, melyekkel lapunknak rövid fönnállása alatt megküzdenie kellett, mert e nehézségeket nagyobbára mesterségesen támasztották azok, a kiknek a nyilvánosság kényelmetlen, a kiknek az őszinte szó kellemetlen. Mind ezen mesterséges akadályok ellenére föntartottuk lapunkat, mert meggyőződtünk lét- jogosultságáról, meggyőződtünk arról, hogy annak az intelligens olvasó közönségnek, melynek a „Rákos Vidéke“ szolgálatába szegődött, szüksége van e lapra. Ez a tudat buzdít bennünket kitartásra, ez serkent arra, hogy a jövőben is, — lehet még nagyobb erővel és igyekezettel — a közérdeket szolgáljuk. Elösmerjük, nem könnyű föladat, — de bármily nehéz legyen a célnak elérése, melyet magunk elé tűztünk, — megkönnyíti munkánkat munkatársaink lelkes kis csapata, mely a mint a múltban híven kitartott mellettünk, a jövőben sem fogja cserben hagyni a zászlónkat, melyre a közérdek önzetlen szolgálata van jelszóul írva. Cikkelyeket írtak és írnak lapunk részére Aczél Lajos, Balázsovieh Zoltán, Bognár Gyula (főmunkatárs), Brankovich György, Bugyi Ferenc József, dr. Demjanovich Emil, Grésziér Jenő, Mihályfi József, Stelly Géza, Szendi János, Tom- csányi János, Keress Alajos. Tárcarovatunkat eredeti költeményekkel és elbeszélésekkel látják el: Aczél Lajos, Bognár Gyula, D'Artagnan, Dura Máté, Giza, Nagyságos asszony, Pártényi József, Stella, Táty, Tuba Károly, Tuba Róza, Vedress Gyula. Sportrovatunk állandó munkatársai: Balá- zsovich Zoltán, Fischer Győző, Greszler Jenő (rovatvezető). E lelkes, kitartó munkatársak önzetlen közreműködése mellett bizalommal nézünk a „Rákos Vidéké“-nek jövője elé, és bizalmunkban nem fogunk csalatkozni, ha a t. Olvasó közönség jóindulatát sikerülend olymértékben megtartanunk, a mennyire önzetlen, becsületes szándékunk nekünk, hogy t. Olvasóinknak, — a nagyközönségnek érdekeit a szerény erőnkhöz képest a jövőben is mindenek fölé helyezzük. Rákosszentmihály, 1902. június 29-én. A kiadóhivatal. nem is sejtve, hogy a szép csaplárné azalatt a hamis deákkal ölelkezik a söntésben. De úgy kell az olyan istenverte pipogya gazdának, a kinek más veti be a földjét s más aratja, le a gabonáját! A nagy munka után megpihen a föld, de a szorgos gazda már jó előre gondol arra az időre, a mikor ismét . . . aranysárgán Ringatózik rónaságán A kalászok óceánja. Szent-Mihály — önálló község. Az utóbbi napokban elterjedt rosszakaratú híresztelésekkel szemben a legjobb forrásból jelenthetjük, hogy Szent- Mihály nak kérvényét, a melylye! az önálló községgé alakulás megengedését kérte, a belügyminisztériumnál nemcsak hogy el nem utasították, hanem ellenkezőleg jóváhagyólag intézték el. Az egész ügy most már a Bezerédj Viktor miniszteri tanácsos úr elnöklése alatt lévő, úgynevezett történelmi bizottmány kezében van, a mely azt fogja még megállapítani, hogy az
